Készül az új Polgári törvénykönyv: sietség és jó erkölcs

Az új Polgári törvénykönyvet (Ptk.), amelyet a Legfelső Tanács április 28-án fogadott el első olvasatban, számos bírálat érte az elmúlt napokban. Az alábbiakban a Szabadság Rádió ukrán nyelvű hírszolgálatának május 7-i összeállítása alapján veszünk sorra néhányat a vitára okot adó kérdések közül.

A parlamentben állítják, hogy hét éven át dolgoztak a több száz oldalas dokumentumon, az is tény azonban, hogy a Legfelső Tanács kevesebb mint három hét alatt vitatta meg és fogadta el első olvasatban. Amint Anna Sarihina, a Szfera civil szervezet elnöke és a Kyivpride igazgatótanácsának elnöke rámutat, egy olyan dokumentumot, amely legalábbis a következő tíz évben szabályozni hivatott a polgári kapcsolatokat az egész társadalomban, gyakorlatilag anélkül fogadnak el, hogy időt hagynának a megvitatására.

„Kevesebb mint egy nappal a szavazás előtt teszik közzé, majd néhány hetet adnak a módosító indítványok benyújtására a több száz oldalas szöveghez. Ez nem az a folyamat, amely garantálhatja a minőségi eredményt” – mondja.

Marija Kljusz jogász szerint a parlamenti vita gyorsasága lényegében lehetetlenné tette a teljes értékű szakértői vizsgálatot.

„A Polgári törvénykönyv egy olyan dokumentum, amelyről normális körülmények között évekig tarthat a vita. Ebben az esetben minden expressz módban történt: új változatokat regisztráltak, nem volt világos, hogy miben különböznek a korábbiaktól, és máris benyújtották azokat vitára. Gyakorlatilag egyetlen minisztériumnak sem volt ideje a következtetései megfogalmazására, ami a megszavazott változatot illeti” – állította a szakértő.

A civilek igyekeznek eljuttatni javaslataikat a jogalkotókhoz, ezek azonban nem hivatalos módosító indítványok, így még arra sincs garancia, hogy a képviselők mérlegelik azokat. Az aktivisták ezzel párhuzamosan tiltakozó akciókat szerveznek, az elsőre már sor is került május 5-én.

A Ptk. jelenlegi változata a szakértők szerint nemcsak modernizálhatja a rendszert, hanem kockázatokat is jelenthet számos területen a magánélet védelmétől a szólásszabadságig. Íme néhány hipotetikus forgatókönyv, amely az emberi jogi aktivisták és jogászok szerint valósággá válhat, ha az új Ptk.-t módosítások nélkül fogadnák el második olvasatban:

– a pár válni akar, de a bíróság úgy dönt, hogy a házastársaknak „ki kell békülniük”, és hónapokig húzza a folyamatot;

– az újságíró oknyomozó riportot publikál egy tisztviselőről, a tisztviselő pedig anélkül, hogy bizonyítaná az információ valótlanságát, a bíróságon keresztül kényszeríti a médiát a „válasza” közzétételére;

– ön szerződést köt partnerével, de adott esetben azt nemcsak a törvény, hanem a társadalom erkölcsi normái szempontjából is értékelhetik.

Különösen sok bírálat ér egy új, a „доброзвичайність” szóval jelölt fogalmat. Ez a szó mostanáig nem is létezett az ukrán nyelvben, s talán jó hagyománynak/erkölcsnek fordíthatnánk. A törvénykönyvben ez a fogalom az erkölcsi, etikai normák és általánosan elfogadott nézetek összességeként van meghatározva. Ugyanakkor egyértelmű jogi tartalommal nem bír. A szerzők a polgári kapcsolatok széles skálájára javasolják alkalmazni: a szerződések megkötésétől a családi vitákon át a becsület és a méltóság védelméig.

„Amikor ilyen homályos kritériumokat alkalmaznak egyértelmű meghatározás nélkül számos területen – a diszkriminációtól a családi kapcsolatokon át a szerződésekig –, az azt jelenti, hogy a jogok szubjektív erkölcsi értékelés alapján korlátozhatók. És nem világos, hogy a bíróság milyen kritériumokat fog alkalmazni. Ilyen például az a norma, amely kimondja, hogy a polgári szerződés tartalmának meg kell felelnie a jó erkölcsnek. Ez azt jelenti, hogy még egy formálisan törvényes szerződés is megkérdőjelezhető” – mutat rá Marija Kljusz.

Ezenkívül a törvényjavaslat kiterjeszti a bíróság hatáskörét a jogvédelem módszereinek megválasztásában. Így a bíró nemcsak a törvényben előírt mechanizmusokat alkalmazhatja majd, hanem azokat is, amelyeket egy adott helyzetben „hatékonyaknak” tart. A jó erkölcs elvével kombinálva ez a szakértők szerint következetlen bírói gyakorlathoz és visszaélésekhez vezethet. Ugyanakkor a törvényjavaslat szerzői, köztük Ruszlan Sztefancsuk, a parlament elnöke, ragaszkodnak ahhoz, hogy pontosan ez a rugalmasság teszi lehetővé a törvény valós élethelyzetekhez való igazítását. Vagyis a rugalmasság és a jogbiztonság közötti egyensúly kérdése továbbra is nyitott és az új Ptk.-ról folytatott vita egyik központi kérdése.

Május 5-én Katarina Maternova, az Európai Bizottság ukrajnai képviselője újságíróknak elmondta, hogy a Bizottság jelenleg elemzi a törvényjavaslatot, és figyelemmel kíséri átdolgozásának folyamatát. Tarasz Kacska európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a jelenleg elhangzó észrevételek közül sok pozitív módosításokat igényel, és figyelembe vehető a dokumentumnak a következő szavazásra való előkészítése során.

A módosító indítványok benyújtásának határideje május 19-én jár le. A továbbiakban ezekről a honatyák előbb a parlamenti bizottságokban, majd az ülésteremben tárgyalnak.

(ntk/radiosvoboda.org)