Sajtóértesülés: Merz különleges státuszt javasol Ukrajnának a teljes jogú uniós tagság előtt
Friedrich Merz német kancellár javasolta, hogy Ukrajna kapjon új státuszt, váljon az Európai Unió „társult tagjává”, mielőtt teljes jogú taggá válna – írta a Jevropejszka Pravda (JP) május 21-én a Spiegelre hivatkozva.
Merz ideiglenes státuszként javasolta az uniós társult tagságot Ukrajna számára, amely részben kielégíthetné Kijev igényét a mielőbbi csatlakozásra. Elképzelését egy, az európai vezetőknek írt levélben vázolta fel a kancellár.
Szerinte az EU bővítése „geopolitikai szükségszerűség”, rámutatott ugyanakkor, hogy a csatlakozási folyamat elhúzódó.
„Tehát meg vagyok győződve arról, hogy új lendületre van szükségünk Ukrajna, valamint a Nyugat-Balkán és Moldova számára is” – jelezte.
A kancellár rámutatott, hogy Ukrajna különleges helyzetben van, mivel háborúban áll, miközben jelentős előrelépést ért el a csatlakozási tárgyalásokon.
A társult tagság Merz elképzelése szerint több jogot és kötelezettséget biztosítana Kijevnek, mint amennyit a jelöltek általában a klasszikus csatlakozási folyamat alatt kapnak. Ezek közé tartozna:
– részvétel és szavazati jog az EU Tanácsának és az Európai Tanácsnak az ülésein, valamint részvétel szavazati jog nélkül az Európai Bizottság és az Európai Parlament munkájában;
– fokozatos integráció az EU költségvetésébe;
– az uniós szerződés kölcsönös segítségnyújtásról és védelemről szóló 42.7. cikkelye hatályának kiterjesztése Ukrajnára, ami bizonyos garanciákat nyújtana Kijevnek, tükrözve biztonság iránti igényét;
– különleges részvétel az Európai Unió Bíróságában, assistant rapporteur pozícióval.
Merz úgy véli, hogy a különleges státusz megadása Ukrajnának az USA által kezdeményezett tárgyalási folyamathoz is hozzájárulna, amennyiben előirányozná az EU-szerződés kölcsönös segítségnyújtásról szóló cikkelyének alkalmazását Kijev vonatkozásában.
Ugyanakkor a kancellár azt javasolja, hogy tartsák fenn a társult tagsággal járó jogok korlátozásának mechanizmusát arra az esetre, ha Ukrajna európai integrációjában visszalépés következne be, és politikája eltérne az EU alapvető értékeitől.
Ami a Nyugat-Balkánt és Moldovát illeti, számukra Merz nem az Ukrajnának felajánlandóval azonos mechanizmust javasol, hanem külön tervek kidolgozását az Európai Unióba való gyorsított integrációra.
A JP emlékeztet, nem ez az első „részleges csatlakozási” elképzelés Ukrajna vonatkozásában, amely kompromisszumot javasol Kijevnek a gyors csatlakozásra való törekvése és az uniós országok azon elképzelése között, hogy ne tekintsenek el a teljes csatlakozási eljárástól, és ne tegyenek olyan kivételeket, amelyek a jövőben problémákhoz vezethetnek.
Időközben Kijevben reagáltak a német elképzelésre. A Reuters birtokába jutott levélben Volodimir Zelenszkij elnök jelezte, Orbán Viktor magyar miniszterelnök menesztése az áprilisi választások után lehetőséget teremtett a jelentős előrelépésre a csatlakozási tárgyalásokban.
„Igazságtalan volna, ha Ukrajna jelen lenne az Európai Unióban, de szavazati jog nélkül. Eljött az ideje, hogy előrelépjünk Ukrajna teljes és érdemi tagsága felé” – fogalmazott az ukrán elnök.
Zelenszkij megköszönte az európai vezetőknek a háború alatt nyújtott támogatásukat, és emlékeztetett, hogy Ukrajna az egész EU védelmezője az orosz agresszióval szemben.
„Mi Európát védjük – teljesen, nem részben, és nem félmegoldásokkal. Ukrajna méltányos megközelítést és egyenlő jogokat érdemel Európában” – tette hozzá az ukrán elnök.
(ntk/eurointegration.com.ua)
