Az unoka örökléséről

„Amikor meghalt a nagymamám, beadtam a kérvényt a közjegyzőnek, hogy igényt tartok az örökségre, mivel más hozzátartozója rajtam kívül nem volt Ukrajnában. Aztán kiderült, hogy a nagymama a nénikémre hagyta a házat a végrendeletében. A néni külföldön él, és úgy hallottam, egyáltalán nem érdekli a ház, nem akar vele foglalkozni. Azt viszont nem tudom, hogy kérvényezte-e az örökség átvételét, vagy lemondott róla. Időközben eltelt a fél év a nagymama halála óta, de a közjegyzőtől nem hallani semmit. Nekem úgy tűnik, hogy húzza az időt. A kérdésem az volna, hogy engem illet-e az örökség, amennyiben a néni nem veszi át, s mit tehetnék, hogy siettessem a közjegyzőt?”

– Ebben az esetben valóban a közjegyző az, akinek nyilatkoznia kell. Azt tanácsolnám, hogy keresse fel, s kérjen tájékoztatást a hagyatéki eljárásról.

Ha a közjegyző nem ad kielégítő tájékoztatást, egyértelműen elutasítja az öröklési igazolás kiadását, követelheti tőle, hogy adja írásba elutasító határozatát. Ezt a közjegyzőnek három napon belül meg kell tennie, mégpedig feltüntetve döntésének okát. Az ilyen elutasító határozat ellen indokolt esetben fellebbezéssel lehet élni a bíróságon.

A közjegyző indoklásából kiderül majd, hogy érdemes-e a bírósághoz fordulni. Megtörténhetett például, hogy a híresztelésekkel ellentétben a nagynéni mégsem mondott le az örökségéről, hogy a végrendeletben több örökös is szerepel, esetleg további törvény szerinti örökösei is vannak a nagymamának, akik megelőzik önt az öröklési sorban. Az is előfordulhatott egyebek mellett, hogy problémák vannak a ház tulajdonjogát igazoló okmányokkal. Ebben az esetben a közjegyző az egyéb körülményektől függetlenül addig nem dönthet a hagyatékról, amíg nem tisztázódnak minden kétséget kizáróan a tulajdonviszonyok.

Amennyiben a közjegyző nem ad tájékoztatást és nem adja írásba az indokolt határozatát, önnek jogában áll az Igazságügyi Minisztérium területileg illetékes főosztályán panasszal élni az eljárása miatt. Ez jobb belátásra bírhatja a közjegyzőt.

A Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban Ptk.) értelmében, ha az örökös a Ptk. 1270. cikkelyében megállapított határidőig (az örökhagyó halálától számított hat hónapon belül) nem kérvényezte az örökség elfogadását, úgy tekintik, hogy nem fogadta el azt. Kivételt képez e szabály alól az az eset, ha az örökös életvitelszerűen egy háztartásban élt az örökhagyóval az örökség megnyílásának pillanatában. Ilyenkor a törvény automatikusan úgy tekinti, hogy az örökös elfogadta az örökségét, vagyis nem szükséges kérvényeznie ezt a közjegyzőnél (lásd a Ptk. 1268. cikkelyének 2. pontját).

Ha az örökséget a végrendelet szerinti örökösök egyike nem fogadja el, akkor a Ptk. 1275. cikkelyének 1. pontját alkalmazzák, mely szerint az el nem fogadott örökrész egyenlő arányban eloszlik a többi végrendelet szerinti örökös között. Ha egyik végrendelet szerinti örökös sem fogadja el az örökséget, a törvény szerinti örökösök válnak jogosulttá a hagyatékra (lásd a Ptk. 1223. cikkelyének 2. pontját). A törvény szerinti öröklésre jogosultak köreit a Ptk. 1261–1265. cikkelyei sorolják fel. Esetünkben ön unokaként a törvény szerinti örökösök utolsó, ötödik köréhez tartozik, de a szülei révén is örökössé válhat (pl. öröklés átszállása útján).

hk