Az uniós csúcs Ukrajna csatlakozásáról: további klaszterek érdemekért cserébe?

Bár az európai uniós állam- és kormányfők június 18–19-i brüsszeli találkozójának napirendjén számos összetett és fontos téma szerepelt, a résztvevők Ukrajna kérdésével kezdték a megbeszélést – írta összeállításában a DW.

A tanácskozáson meghívottként részt vevő Volodimir Zelenszkij elnök többek közt arról igyekezett meggyőzni hallgatóságát, hogy Ukrajna rászolgált az első tárgyalási témakör múlt heti megnyitása után a további öt klaszter megnyitására, a gyorsított csatlakozásra is.

„Kérem, ne felejtsék el, hogy Ukrajna megérdemli ezt, mert többet fizetett bármely európai országnál a szabadsághoz, függetlenséghez és európaisághoz való jogáért” – emlékeztetett. Zelenszkij megjegyezte, hogy Európa jövője az ukrajnai csatatéren dől el, és pontosan ez teszi „kivételessé a helyzetünket”.

Az európai vezetők azonban óvatosak voltak. Zelenszkij körülbelül két órán át volt jelen a kora esti órákban elkezdődött tanácskozáson, a többiek viszont majdnem éjfélig vitáztak még.

Az MTI ezzel összefüggésben idézi Magyar Péter miniszterelnöknek a Facebook közösségi oldalon megjelent bejegyzését, mely szerint a tagállamok vezetői négyórás intenzív vita után tudták lezárni az Európai Tanács ülésének első napirendi pontját. Kiemelte: másfél év után először lehet minden tagállam által elfogadott zárónyilatkozat. Közölte: az állam-, illetve kormányfői csúcs záródokumentumába Ukrajna kapcsán csak a már évekkel ezelőtt konszenzussal elfogadott szöveg került.

A több hetes szövegezés alatt magyar javaslatra sokat finomodott a nyilatkozat – írta Magyar Péter, majd úgy fogalmazott: „Ukrajna uniós csatlakozási folyamata kapcsán kezdeményezésemre utolsó pillanatban kikerült a szövegből a csatlakozás gyorsítására utaló kitétel. Nem volt egyszerű.”

Magyar Péter már a csúcs előtt is jelezte, Budapestnek fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy az első klaszter megnyitása után rögtön az összes többi megnyitásáról is beszéljenek. Magyarország kiáll az érdemalapú, a teljesítményalapú csatlakozási folyamat mellett, nem lehet kétfajta csatlakozási eljárás, nem teheti meg ezt az EU a nyugat-balkáni országokkal, amelyek már hosszú évek óta dolgoznak a fejezetek teljesítésén – hangsúlyozta a kormányfő.

Mint kiderült, nemcsak Magyar Péter ellenzi a megszokottnál gyorsabb csatlakozást. Egy, a DW által is idézett európai diplomata például arról beszélt, hogy ellenzi valamennyi klaszter megnyitását júliusban Franciaország és Hollandia is, állítólag azért, mert nehéz lefolytatni minden ehhez szükséges egyeztetést júliusig, amikor kezdetét veszi a nyári szabadságolás.

A csúcstalálkozó záródokumentumában, következtetéseiben nem is szerepel sem a megnyitandó klaszterek száma, sem a megnyitásuk határideje: „Az Európai Tanács további klaszterek megnyitását reméli az érdemek elvének megfelelően.”

Az Ukrajnával kapcsolatos további kérdések a háború befejezésére irányuló katonai segítségnyújtáshoz és diplomáciai erőfeszítésekhez kapcsolódtak. A G7-csúcstalálkozót követően, amelyen a világ hét gazdaságilag legfejlettebb országának vezetői határozott támogatásukról biztosították Ukrajnát és fokozták a nyomást Oroszországra, az európai vezetők úgy döntöttek, hogy folytatják ezt a dinamikát.

Amint az egyik, a csúcstalálkozón részt vevő európai diplomata az újságíróknak elmondta, a Zelenszkijjel folytatott megbeszélést követően a vezetők megvitatták a diplomáciai kapcsolatok felvételének lehetőségét az orosz kormányzattal, és azt, hogy pontosan kinek kellene megoldania ezt a feladatot. A legtöbb európai vezető úgy véli, hogy António Costának, az ET elnökének kellene kommunikálnia a Kremllel – mondta a diplomata. A találkozó záródokumentuma azonban csak annyit említ a téma kapcsán, hogy az EU „támogatja az Oroszország agresszív háborújának befejezésére irányuló diplomáciai erőfeszítéseket, és hangsúlyozza, hogy készen áll a részvétel fokozására” ebben a folyamatban.

A csúcstalálkozó egyik fő szenzációja az európai vezetők politikai döntése volt, miszerint ezúttal a következő 12 hónapra hosszabbítják meg az Oroszország elleni szektorális szankciókat. Az Oroszországi Föderáció teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete óta a szankciókat félévente hosszabbították meg, mivel Magyarország és Szlovákia ragaszkodott ehhez – emlékeztet a DW.

(ntk/dw.com/MTI)