Társadalmi egyeztetés a kisiskolák jövőjéről a Beregszászi kistérségben

Társadalmi egyeztetés a kisiskolák jövőjéről a Beregszászi kistérségben

A Beregszászi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának 2026. május 27-én kelt 145. számú határozata értelmében társadalmi egyeztetést kezdeményeztek a Beregszászi kistérség egyes általános középfokú oktatási intézményeinek jövőjéről. Június 17–19. között a kistérség négy településén – Mezőgecsében, Orosziban, Csetfalván és Haláboron – tartottak lakossági fórumokat. A találkozók középpontjában a kis létszámú oktatási intézmények helyzete, valamint azok esetleges átszervezése állt.

Az Oktatási és Tudományos Minisztérium döntése alapján 2025. szeptember 1-jétől az állami oktatási szubvenció már nem fedezi azoknak a gimnáziumoknak és líceumoknak a működését (az elemi iskolák kivételével), amelyekben 45-nél kevesebb tanuló van. A jogszabály ugyanakkor nem írja elő automatikusan az érintett iskolák bezárását. A helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a tanulókat más, nagyobb iskolákba szállítják-e, vagy vállalják a tanintézmények további működtetését a helyi költségvetés terhére.

A lakossági gyűléseket az érintett intézményekben – a Mezőgecsei Kajdy Lajos Gimnáziumban, az Oroszi, a Csetfalvai, valamint a Halábori Gimnáziumban – rendezték meg. A megbeszélések fókuszában az a probléma állt, hogy az elmúlt években tapasztalható társadalmi hatások miatt, a demográfiai csökkenés következtében több intézményben jelentősen visszaesett a tanulói létszám, ami komoly kihívások elé állítja az önkormányzatot és az oktatási rendszert. A találkozókon szülők, pedagógusok, képviselők, elöljárók vettek részt.

Babják Edit, a Beregszászi Városi Tanács Oktatási és Kulturális Osztályának vezetője minden megtartott eseményen ismertette az oktatási rendszer előtt álló kihívásokat. Elmondta, hogy a minisztériumi előírások szerint a kis létszámú gimnáziumok a jövőben kikerülhetnek az állami finanszírozásból, és fenntartásuk teljes egészében a helyi költségvetésre hárulna, az állam nem finanszírozza a pedagógusbéreket sem. „Tudnunk kell azonban, hogy az iskola nem csupán oktatási intézmény, hanem a falu közösségi életének egyik meghatározó központja” – hangsúlyozta. „A kialakult helyzeten tudna javítani az, ha megjelenne az ukrán törvénykezésben vagy a költségvetésben egy úgynevezett pozitív diszkrimináció, mert köztudott, hogy azokban a kistérségekben, ahol két nyelven biztosítjuk az oktatást, ez a rendszer sokkal drágább. Ha érvényesülne bizonyos pozitív diszkrimináció, olyan támogatás, amely lehetőséget adna, hogy mindenkinek tudjuk biztosítani az anyanyelvű oktatást, akkor ez sokat javítana a helyzeten” – tette hozzá.

A Mezőgecsében tartott fórumon Babják Editet követően felszólalt Mester András, a település elöljárója és Kampó Ildikó, a Beregszászi Zrínyi Ilona Líceum igazgatója is.

Mester András elöljáró elmondta: a fórumon világossá vált, hogy az iskola helyzete rendkívül nehéz. „A felső tagozaton mindössze két évfolyamon van osztály, és egyelőre nem látható, hogy a következő években elegendő gyermek érkezne ezek pótlására. Az alsóbb évfolyamokon és az óvodában is alacsony a létszám. Kérdéses, hogyan oldjuk meg a logisztikát, hogy ha be kell zárni a felső osztályokat, s emiatt a gecsei gimnáziumot elemi iskolává kell átminősíteni, akkor gördülékeny legyen a gyerekeknek a környező településekre való utaztatása, akár Beregszászba, a Zrínyi-középiskolába, akár Nagymuzsalyba” – világított rá a részletekre az elöljáró, hozzátéve, hogy az esetlegesen felszabaduló ingatlanok sorsa is fontos: „Ha átminősítenek bizonyos iskolákat, […] hasznosítani kell az épületeket: át lehet alakítani nyári táboroztatásra, vagy akár öregek otthonát létrehozni. Ezzel megoldódhatna az a probléma is, hogy ha adott esetben egy intézményből munkásokat kell elbocsátani, nekik utána munkát tudnánk adni.”

Külön szólt Mester András a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szerepéről is. Mint mondta, a Szövetség képviselői minden esetben a helyi közösségek akaratát kívánják képviselni. A KMKSZ frakciója a Beregszászi kistérségben mindig a közösség érdekeit tartja szem előtt. „Ha egy település ragaszkodik iskolája megtartásához, azt támogatni fogjuk. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor a demográfiai folyamatok miatt felelős döntéseket kell hozni. […] Csak olyan megoldás fogadható el, amely nem sérti a helyi családok és gyermekek érdekeit” – fogalmazott.

Orosziban a találkozón megszólaló szülők különösen a hosszú beutazási idő és a speciális ellátást igénylő gyermekek helyzete miatt fejezték ki aggodalmukat. Többen hangsúlyozták, hogy szeretnék megőrizni a helyi iskola működését, hiszen az intézmény nemcsak oktatási, hanem közösségi szerepet is betölt a település életében.

A fórum során több javaslat is elhangzott. Egyes résztvevők arra hívták fel a figyelmet, hogy érdemes lenne átfogóan megvizsgálni az iskolák fenntartására fordított összegek gazdasági hatását is. Véleményük szerint a működésre fordított források egy része adók, helyi vásárlások és egyéb bevételek formájában visszakerülhet a kistérséghez, így a fenntartási költségek megítélésénél ezt is figyelembe kellene venni.

Többen arra is rámutattak, hogy az oktatási intézmények megszűnése vagy elemi iskolává történő visszaminősítése túlmutat a pusztán gazdasági szempontokon. A jelenlévők szerint a háborús időszakban különösen fontos kérdés, hogy milyen jövőképet tudnak kínálni a helyben maradó családok számára. Ha egy település elveszíti iskoláját és ezzel együtt több munkahelyet is, az tovább gyorsíthatja az elvándorlást. A kárpátaljai magyar közösség megmaradása szempontjából is kiemelt jelentőségű a helyi oktatási intézmények működésének megőrzése.

Csetfalván jelenleg 50 tanuló van az iskolában, így a tanintézmény egyelőre nem tartozik a legveszélyeztetettebbek közé, de a pontos tanulói létszámok szeptember 1-jére válnak ismertté.

Haláboron a gimnáziumban előreláthatólag 45 diák tanul majd a következő tanévben, így az intézmény jelenleg megfelel a követelményeknek, az iskola továbbra is része marad az államilag finanszírozott rendszernek. Ugyanakkor a demográfiai folyamatok miatt a következő években további nehézségek várhatók.

A fórumon felszólalt Tóth Győző szülő, pedagógus, Beregszászi kistérségi képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) frakcióvezetője is, aki hangsúlyozta, hogy a magyar képviselők minden szinten kiállnak a kistérség magyar iskolái mellett. „Ha elveszítjük az iskolát, azzal együtt veszélybe kerülnek hagyományőrző csoportjaink, táncegyütteseink és maga a közösségi élet is” – fogalmazott. A képviselő rámutatott arra is, hogy a kis létszámú osztályok nem feltétlenül jelentenek hátrányt. „Iskolánk végzősei mindenütt megállják a helyüket, Magyarországon és itthon egyaránt. Sok tehetséges diákunk van, ezért természetes, hogy kiállunk az intézményünk mellett, ahogyan a többi iskola mellett is” – tette hozzá.

File Margit, a Halábori Gimnázium igazgatója elmondta: „Idén szeptember elsejétől 45 gyereket várunk az iskolába. Ez pontosan megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek biztosítják az állami finanszírozást. Dolgozunk azon, hogy ez a létszám semmiképp ne csökkenjen, sőt emelkedjen. Reméljük, hogy családok térnek vissza, és az iskola hosszú távon is működhet.”

Baksa Zsolt helyi református lelkipásztor arra emlékeztetett, hogy a gyülekezet és az iskola sorsa évszázadok óta összetartozik. „Ha nem lenne iskola, az előrevetítené a gyülekezet hanyatlását is. Kölcsönösen támogatnunk kell egymást. Bár most nem könnyűek a kilátások, hiszem, hogy Istennek van hatalma megújítani egy közösséget. Nem szabad feladni, mert ez nem végleges állapot” – fogalmazott.

A lakossági fórumok lezárultak. Babják Edit kiemelte, hogy a tanügyi osztály jelenleg csak javaslatokat fogalmaz meg, a végső döntést a Beregszászi Városi Tanács hozza majd meg. A pontos tanulói létszámok csak szeptember 1-jére lesznek ismertek, ezért elhamarkodott döntésekre nem kerül sor.

LI, DA, KV