Az Európai Bizottság meghosszabbítaná az ukrán menekültek védelmét – a hadköteles korú férfiak kivételével
Az Európai Bizottság javasolja, hogy a tagállamok további egy évvel, 2028 márciusáig hosszabbítsák meg az ukrán menekültek ideiglenes védelmét az EU-ban. A javaslatot Magnus Brunner belügyi és migrációs biztos terjesztette elő június 26-án – jelentette a Szabadság Rádió ukrán nyelvű hírszolgálata.
„Ez védelmet nyújt azoknak a családoknak, akik már letelepedtek Európában, és beilleszkedtek az őket befogadó országok társadalmába: munkát találtak, hozzájárultak az EU gazdaságához, megtanulták a nyelvet, iskolába jártak, saját vállalkozást indítottak – egyszóval, építik az életüket” – mondta Brunner.
Ugyanakkor a tisztviselő célzott változtatást javasol az ideiglenes védelem alá tartozók kategóriáiban: a hadköteles, újonnan érkezett férfiaknak már nem lenne megadható, hogy „a védelmi rendszer továbbra is hatékony maradjon, és megfeleljen Ukrajna jogos igényeinek”. A korlátozást azokra a férfiakra is kiterjesztenék, akik nem voltak jogosultak Ukrajna elhagyására. Ugyanakkor azok, akik korábban védelmet kaptak az EU-ban, meghosszabbíthatnák azt.
A bejelentés előestéjén Michael O’Flaherty, az Európa Tanács emberi jogi biztosa felszólította az európai országokat, hogy ne vezessenek be általános korlátozásokat a hadköteles korú ukrán férfiak ideiglenes védelmére vonatkozóan, hangsúlyozva, hogy az ilyen lépések ellentétesek lehetnek az államok nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel – derül ki az ET biztosa által június 25-én közzétett „Észrevételek a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukránok védelmének biztosításáról Európa-szerte” című dokumentumból.
A biztos elismeri, hogy Ukrajnának joga van mozgósítani állampolgárait. Hangsúlyozza azonban, hogy ez nem jelenti azt, hogy más államok automatikusan megtagadhatják a védelmet az ukrán férfiaktól.
„Az a tény, hogy a nemzetközi jog engedélyezi az egyik államban a kötelező katonai szolgálatot, nem teszi semmissé más államok nemzetközi kötelezettségeit a nemzetközi védelem biztosítására” – érvel O’Flaherty.
A biztos külön felhívja a figyelmet arra, hogy a katonai szolgálattal kapcsolatos kérdések alapul szolgálhatnak a nemzetközi védelem iránti egyéni kérelmek elbírálásához.
Szerinte a személy általában nem tekinthető menekültnek pusztán azért, mert kibújik a katonai szolgálat alól, vagy fél a harcokban való részvételtől. Azokban az esetekben azonban, amikor a szolgálat feltételei vagy a büntetés az elkerüléséért üldöztetésnek minősülhetnek – például aránytalan büntetés, diszkrimináció, kínzás vagy embertelen bánásmód miatt –, ezek a körülmények a nemzetközi védelem megadásának alapját képezhetik.
(szcs/radiosvoboda.org)
