Uniós biztos: Ukrajna uniós csatlakozási folyamata továbbra is szigorú, méltányos és érdemeken alapuló marad

Ukrajna uniós csatlakozási folyamata továbbra is szigorú, méltányos és teljes mértékben az érdemeken alapuló marad, ez az elv nem képezheti vita tárgyát. Az MTI szerint ezt a bővítésért felelős uniós biztos jelentette ki július 7-én Strasbourgban.

Az Európai Bizottság Ukrajnáról szóló 2025. évi jelentését tárgyaló uniós parlamenti vitában Marta Kos hangsúlyozta: egy erősebb és biztonságosabb Európához hiteles bővítési politikára van szükség, mert ez erősíti a közös biztonságot.

Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években Ukrajna következetesen folytatta reformjait, és tovább közelítette jogrendjét az Európai Unió vívmányaihoz.

„A tárgyalási fejezetek egyikében sem tapasztaltunk visszalépést vagy megtorpanást. A vizsgált 33 fejezetből 27 esetében jó vagy bizonyos előrelépést sikerült elérni. Ez azt tükrözi, hogy a politikai elkötelezettség rendkívül nehéz körülmények között is töretlen maradt” – mutatott rá, hozzátéve, hogy mindezek ellenére további erőfeszítésekre van szükség, különösen az alapvető reformterületeken.

Felhívta a figyelmet, hogy Ukrajnának folytatnia kell a korrupció elleni küzdelmet, meg kell erősítenie a jogállamiságot, biztosítania kell a demokratikus intézmények hatékony működését, és végre kell hajtania a közigazgatási reformokat az európai uniós csatlakozási folyamat sikeres folytatásához.

Mint mondta, az első tárgyalási klaszterhez kapcsolódó jogállamisági mérföldkövek és a tavaly elfogadott reformütemtervek megfelelő keretet biztosítanak a szükséges intézkedések végrehajtásához. Közölte, hogy az Európai Bizottság továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a reformok végrehajtását, és minden szükséges támogatást megad azok folytatáshoz.

Ferenc Viktória, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok elítélik az orosz agressziót, viselik a háború terheit, magyar ajkú katonák szolgálnak a fronton, közülük pedig már több mint százan életüket vesztették Ukrajna védelmében. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez a közösség 2017 óta folyamatosan kisebbségi jogainak korlátozását szenvedi el. Bírálta az uniós intézményeket, amiért szerinte csaknem egy évtizeden át tétlenül szemlélték a jogok fokozatos leépítését, miközben a figyelmeztetéseket figyelmen kívül hagyták.

A kárpátaljai származású képviselő kifogásolta, hogy az Európai Parlament jelentése üdvözli a kisebbségi jogok helyreállításáról szóló megállapodást. Megfogalmazása szerint azonban ez nem a kisebbségi jogokról szól, hanem arról, hogy pusztán ígéretekért cserébe megnyílhatott az első csatlakozási klaszter Ukrajna előtt.

A képviselő szerint amennyiben az Európai Unió valóban fontosnak tartja a nemzeti kisebbségek védelmét, el kell érnie, hogy Ukrajna kisebbségi akcióterve egyértelmű, nyilvános és számonkérhető vállalásokat tartalmazzon a kisebbségi jogok teljes körű helyreállítására. Úgy vélte, a jelenleg ismert változat ezt nem biztosítja.

Kijelentette: a kisebbségeknek nem ígéretekre, hanem garanciákra és a mindennapokban is érvényesülő jogokra van szükségük.

(ntk/MTI)