Bizottsági meghallgatás a kárpátaljai magyarság helyzetéről az Országgyűlésben

Az Országgyűlés magyarságpolitikai bizottságának július 16-i ülésén a kárpátaljai magyarság helyzete volt a téma, különös tekintettel a kisebbségi jogok terén nemrég létrejött magyar–ukrán megállapodásra. Nacsa Lőrinc (KDNP), a bizottság elnöke a megjelentek között üdvözölhette ez alkalomból a magyar kormány és a kárpátaljai magyar szervezetek képviselőit.

Tájékoztatójában Orbán Anita külügyminiszter óriási jelentőségűnek nevezte az ukrán miniszteri kabinet július 15-én elfogadott rendeletét a kisiskolák finanszírozásáról. Az MTI tudósítása szerint a politikus úgy fogalmazott: ez az első jelentős lépés a júniusban bejelentett megállapodás óta.

Orbán Anita rámutatott: a rendelet értelmében fenntartják az állami finanszírozását azoknak a közoktatási intézményeknek, ahol az ukrán mellett uniós nemzetiségi nyelven is oktatnak, akkor is, ha a létszám egy bizonyos szint alá esik.

Kitért arra is, hogy a két ország vegyes bizottsága szakértői szinten a legutóbb 2021 szeptemberében ülésezett, reményeik szerint – ahogy az ukrán oldal kijelöli a résztvevőket – akár már a nyár végén, de legkésőbb kora ősszel sor kerülhet a vegyes bizottság következő ülésére.

Megállapodás született az ukrán féllel egy intézményközi munkacsoportról is, amely közös monitoringot végez majd. Jelezte: a munkacsoportnak az is feladata lesz, hogy gyors és összehangolt választ adjon a két ország állampolgárait érintő esetleges jogsérelmekre.

A kárpátaljai magyar kisebbség jogainak biztosítása kiemelt külpolitikai célkitűzés volt a kormányra kerülés első pillanatától kezdve – hangsúlyozta Orbán Anita. Fel­idézte, hogy azonnal újraindultak a magyar kisebbségi szakértői egyeztetések, amelyek eredménye volt a június elején bejelentett átfogó megállapodás a magyar közösség jogainak megerősítéséről. Olyan vállalásokra tett ígéretet az ukrán fél, amelyek megvalósulása a magyar nemzeti közösség önazonosságának megőrzését szolgálja – húzta alá, hozzátéve: a vállalások végrehajtásának ellenőrzése kétoldalú keretek között és Európai Uniós szinten is folytatódik.

Jelezte, az első monitorozásra októberben–novemberben kerül sor, akkor megnézik, hol tart az ukrán oldal a megállapodás végrehajtásával.

Tompa Enikő, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy elsősorban kapcsolattartási és monitoringfeladatokat látnak el a helyettes államtitkárságon keresztül. Folyamatos kapcsolatban állnak a kárpátaljai magyarság legitim szerveivel és nyomon követik az ukrán féllel kötött megállapodás végrehajtásának folyamatát – jelezte és további párbeszédet ígért, valamint azt, hogy minden meghirdetett pályázat folytatódik.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a kárpátaljai magyarság helyzetét ismertetve kijelentette: Kárpátalja és Ukrajna legnagyobb problémája a szörnyű háború, amely nem négy, hanem 12 éve tart. Az ATV helyszíni közvetítése szerint a KMKSZ elnöke elmondta: közel 120 magyar vesztette életét a háborúban, s körülbelül 500 magyar ember van a fronton.

Rámutatott, a háború megváltoztatta egész Kárpátalját, becslések szerint a régiót mintegy 350 ezer ember hagyta el 2022 óta. A magyar kisebbség lélekszáma a 2001-es 151 ezerről – a háború következtében is – körülbelül a felére csökkent. Megváltozott a lakosság összetétele, hiszen miközben a magyarság és a ruszinok jelentős része elvándorolt, nagyon sokan telepedtek át Kárpátaljára Ukrajna belső vidékeiről.

A KMKSZ elnöke ugyanakkor megállapította, hogy a tragikus helyzet ellenére a kárpátaljai magyarság meg tudott maradni közösségként, sikerült fenntartani intézményrendszerünket. A legnagyobb eredménynek Brenzovics László azt tartja, hogy az elmúlt időszakban egyetlen magyar oktatási nyelvű osztály, iskola sem zárt be.

A kárpátaljai politikus hangsúlyozta: mindez lehetetlen lett volna a mindenkori magyar kormányzat támogatása nélkül, hiszen az állam az állami iskolák és az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar karának fenntartásán kívül más nemzetiségi programot, intézményt nem finanszíroz.

A magyar–ukrán megállapodásról szólva Brenzovics felidézte: az ukrán fél azt várta, hogy a magyar kormányváltás után ezen kérdések hátrébb sorolódnak, és meglepte őket az új magyar kormány kiállása a kárpátaljai magyarság jogai mellett. Bravúros teljesítménynek nevezte a külügyminisztériumi szakértők részéről, hogy sikerült megegyezni ezen a területen.

Hozzátette, a harmincéves tapasztalat azt mutatja, hogy nem lesz könnyű behajtani az ukrán részről elhangzott ígéreteket. Ugyanakkor Orbán Anita külügyminiszter szavaira utalva megerősítette, hogy jelentkeznek az első eredmények.

A kárpátaljai magyar közösség helyzete nehéz, fő célja a túlélés, hogy meg tudjon maradni szülőföldjén. Jogaink mellett ehhez magyarországi támogatásra is szükségünk van – mutatott rá Brenzovics László. Örömének adott hangot, hogy a magyar kormányzat képviselői megerősítették, egyelőre megmaradnak a korábbi pályázati formák és lehetőségek. Felhívta a figyelmet a támogatások folyamatosságának megőrzésére. Mint rámutatott, működő intézményekről van szó, a támogatás esetleges megszakadása oda vezethet, hogy azokat később már nem lehet újraindítani.

Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke többek között az ukrajnai magyarság megítélésében bekövetkezett változásokról beszélt. Mint rámutatott, a háború kitörése után megindult egy olyan átalakulás a társadalmi szemléletben, amely – a korábbiakkal ellentétben – a magyarságot nem ellenségként, hanem államalkotó tényezőként próbálja definiálni.

Az UMDSZ igyekszik kivenni részét az ukrajnai kisebbségi jogalkotással kapcsolatos munkából. Több olyan jog- és normaalkotási kezdeményezés létezik már a létrejött ukrán– magyar megállapodással összefüggésben is, amelyeket az ukrán fél bevállalt, elkezdett, ezt a munkát azonban érdemes folyamatos kontroll, monitoring alá helyezni – mutatott rá Zubánics László.

Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, valamint Csernicskó István rektor részletesen beszámolt a kárpátaljai oktatás helyzetről.

Orosz Ildikó köszönetét fejezte ki az Ukrajna és Magyarország között létrejött megállapodásért és annak első lépéséért, jelezve: várják a továbbiakat. Az elnök hálózathoz, tölgyfához hasonlította a kárpátaljai magyar egyetemet, amely több mint ötezer gyermeket ér el nyelvi tanfolyamokkal, vasárnapi iskolákkal, kulturális rendezvényekkel, felsőoktatási képzésekkel.

Ismertetve a kárpátaljai magyar nyelvű felsőoktatás állapotát Csernicskó István a helyzetet meghatározó egyik lényeges tényezőnek nevezte az állandóság és tervezhetőség hiányát, a folyamatos alkalmazkodási kényszert. Ennek érzékeltetésére a rektor egyetlen példát említett: a viszonylag nemrég, 2014-ben elfogadott felsőoktatási törvényt eddig 69 alkalommal módosították.

(ntk/MTI/ATV Magyarország)