Nyugdíj euróban: vajon meggazdagszunk a valutacserétől?
Ukrajna esetleges átállása az euróra sok nyugdíjasban kérdéseket vet fel, bár a hrivnya elhagyása a következő években nem valószínű. Az európai uniós integráció következtében a nyugdíjellátás alapelvei megváltozhatnak, maguk a kifizetések azonban ettől nem nőnek automatikusan – írta a dengi.ua Mihajlo Vulah nyugdíjügyekkel foglalkozó ügyvédre hivatkozva.
Az ügyvéd emlékeztetett, az euróra való áttérés csak azután lehetséges, hogy Ukrajna teljesített számos, az Európai Unióhoz való csatlakozásával kapcsolatos feltételt. Ez a folyamat évekig tart, s az állam gazdaság- és fiskális politikájának fokozatos változásával jár. Ezért nem érdemes arra számítani, hogy a hrivnyát gyorsan felváltja a közös európai valuta.
Mihajlo Vulah hangsúlyozta, hogy az EU-hoz való csatlakozás önmagában nem jelenti az ukrajnai nyugdíjak automatikus kiigazítását az európai országok szintjére.
Szerinte ugyanakkor Ukrajna és az Európai Unió országainak nyugdíjrendszerei jelentősen eltérnek egymástól, így a jövőben a juttatások kiszámításának szabályai változhatnak. Az ügyvéd emlékeztetett, hogy a gazdaságpolitikai dokumentumok máris további reformokat irányoznak elő, többek közt egységes mechanizmus bevezetését a nyugdíjak éves indexálására; a lemondást az újabb speciális nyugdíjak bevezetéséről; a polgárok jövedelmén alapuló célzottabb szociális támogatást.
A szakértő úgy véli, hogy az euró bevezetése esetén az első szakaszban a nyugdíjakat valószínűleg egyszerűen átszámítják majd hrivnyáról az új pénznemre a megállapított árfolyamon. Az integrációval az európai piacba azonban fokozatosan emelkedhetnek a bérek, ezek nyomán pedig az áruk és szolgáltatások árai. Ugyanakkor, jegyzi meg az ügyvéd, jelenleg nem léteznek olyan dokumentumok, amelyek további mechanizmusokat írnának elő a nyugdíjasok védelmére a valutacsere következményeivel szemben.
Példaként Mihajlo Vulah Horvátországot említette, amely 2023-ban tért át az euróra. Elmondása szerint már az új pénznem bevezetése előtt is áremelkedésre számított a legtöbb lakos, és a drágulás leginkább az alacsony nyugdíjú időseket érintette érzékenyen.
Emlékeztetett a szakértő ugyanakkor arra is, hogy nem minden EU-tagállam használja az eurót. Például Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Magyarország megtartotta nemzeti valutáját, bár ez nem akadályozta meg az áremelkedést, amelynek üteme időnként meghaladta a nyugdíjak növekedéséét.
(pszv/dengi.ua)
