Örkény István: Leltár

2026. augusztus 2., 12:09 , 1323. szám

dombos táj (zivatar után)

3 gomolyfelhő

1 halastó

1 gátőrház

1 férfi (az ablakon kihajolva)

1 kiáltás

1 jegenyesor

1 sáros út

kerékpárnyom (a sárban)

1 női kerékpár

1 kiáltás (az előbbinél hangosabb)

1 pár szandál

1 szoknya (a szélben lobogva, a csomagtartót csapkodva)

1 milflőrmintás blúz

1 darab amalgámtömés (fogban)

1 asszony (fiatal)

1 kiáltás (még hangosabb)

új kerékpárnyomok

1 becsukódó ablak

csönd

 

 

Örkény István György néven született Budapest Erzsébetváros nevű kerületében 1912. április 5-én avilághíres magyar író, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megalkotója. Megkapta a Kossuth-díjat, kétszer a József Attila-díjat, Párizsban elnyerte a Fekete Humor díjat.

Első elbeszélése 1937-ben jelent meg a Szép Szó című lapban Tengertánc címmel, amelyet rengeteg dráma, elbeszélés, regény, színmű, novella stb. követett. Ő alkotta meg a zseniális egyperces novellákat, amivel egy csapásra új stílust teremtett. Sok későbbi írót, köztük engem is, jelentősen inspiráltak ezek a fanyar humorú, meghökkentő történetek. A Fasírt című művében írja: „Nekünk, emlősöknek nem mellékes kérdés, hogy mi daráljuk-e a húst, vagy bennünket darálnak-e meg.”

Kalandos élete volt, zsidó származása miatt munkaszolgálatosként a doni frontra került, ahol elfogták a szovjetek. Ezeket az élményeket az 1947-ben megjelent Lágerek népe című munkájában dolgozta fel. 1967-ben mutatták be a Tóték című drámáját, amelyet később számos nyelvre lefordítottak, és meghozta számára a világsikert. Biztosan mindenki látta a drámából készült nagyszerű filmet, amelynek a címe: Isten hozta, őrnagy úr! A Fábri Zoltán rendezte filmben olyan színész­óriások szerepeltek, mint Sinkovits Imre és Latinovits Zoltán. (Én legalább egy tucatszor láttam.) Ettől kezdve a magyar színházak rendszeresen mutatták be a darabjait.

Kevesen tudják, hogy verseket is írt, amelyek nem kevésbé különlegesek, mint a prózai alkotásai. Egy ilyen tipikus Örkény-verset ajánlok a szeretve tisztelt olvasók figyelmébe.

Lengyel János