Vakációs bibliahét és testvérgyülekezeti megállapodás Guton
Amikor július utolsó hetéről van szó, akkor nem pusztán a fülledt meleg, hanem egy évről évre szorosabbá váló kapcsolat is meghatározó Guton. A helyi református és baptista, valamint a budapest–budahegyvidéki református gyülekezetek immár mintegy két évtizede formálódó szolgáló csapata minden nyáron összefog azért, hogy a falu gyermekei vakációs bibliahéten vehessenek részt.
A táborban egyszerre van jelen a reggeli torna és a mozgolódós dicsőítés, a játék és a hitbeli nevelés, a kézműveskedés és egymás kezének szorítása. Ami azonban a legfontosabb, ezek által megtapasztalható az az Istennel és egymással való közösség szorosabbá tétele. Olyan jó megérkezni Budapestről és újra megölelni egymást a régen látott gyermekekkel, majd egész héten arról beszélni és cselekedeteinkkel is bizonyságot tenni, hogy Jézus hogyan ölel át bennünket. Idén öt bibliai történet is bemutathatta nekünk ezeket az oltalmazó és életeket átformáló isteni karokat: a vámszedő Zákeus és a samáriai asszony történetén át odáig, hogy meggyógyul a vak Bartimeus, majd a bűnös asszony megkeni Jézust olajjal, végül pedig, hogy a Feltámadott Úr hogyan bocsátja meg Péternek, hogy megtagadta őt.
De megismerhettük az átformáló szeretetet a közös tollaslabdázásban, a gyöngyfűzésben, a délutáni fociban vagy éppen a rögtönzött röplabdabajnokságban is. Sőt, lelki – és hát testi – gyarapodásunkban az asztalközösség is nagy segítségünkre volt! Egész héten a guti asszonyok főztek a táborra fáradhatatlanul, mint ahogy azt az elmúlt évtizedben is hűségesen tették. Gondoskodó kezeik, mosolyuk és a finom falatok mind-mind alátámasztották azt az isteni szeretetet, amiről bizonyságot teszünk a táborban – valamint este, az utcai evangelizációs istentiszteleteken. A tábor idejében ugyanis négy estén keresztül a felnőttek számára is lehetőség adódik Igét hallgatni. Az igehirdetés-sorozat idén az Aki megszabadít címet viselte és Lukács evangéliumának a 8. fejezetén keresztül Bányai Gréta, a budahegyvidéki gyülekezet segédlelkésze tolmácsolásában szólt a jelenlévőkhöz.
A hét megpecsételése a vasárnapi családi nap, amikor egy istentisztelet keretében a gyermekek bizonyságot tesznek az elmúlt héten hallottakról, hangosan felmondják a hét aranymondásait és ízelítőt adnak a héten tanult énekekből. Idén a fentebb említett gyülekezetek közötti testvérgyülekezeti megállapodás aláírására is sor került ezen az alkalmon. A három gyülekezet mindazt, amit hosszú évek óta megélt és gyakorolt most papíron is rögzítette. Az ünnepélyes alkalmat Zán Fábián Sándor püspök úr áhítata nyitotta meg, majd a gyermekek szolgálata és a KRISZ Band vezetésével végzett dicsőítő ének után a budahegyvidéki lelkipásztor, Lányi Gábor prédikált. Az istentiszteleti, igei közösség megélése után asztalközösség következett: a falu rezesbandájának zenéje mellett készülhettünk a hajnal óta rotyogó bográcsos és babgulyás elfogyasztására.
Guton már úgy várnak minket, budapestieket, mint családtagokat. S mi is úgy érkezünk, mintha vidéken élő rokonainkhoz látogatnánk. Minden alkalommal jövőbe tekintve, a viszontlátás reményével köszönünk el egymástól a falubeliekkel. Így történt ezen a vasárnapon is, a búcsúzáskor gyakran használt szavakkal: ha az Isten is akarja, akkor élünk és jövünk, szolgálunk és időt töltünk.
Bányai Gréta
református lelkész



