Elkezdődött a 25. Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémia
Huszonöt éve a pedagógusok és a magyar oktatás szolgálatában
Ismét benépesültek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem termei: augusztus 10–13. között rendezte meg a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémiát. A 30 órás továbbképzés idén is olyan kérdéseket állított középpontba, amelyek közvetlenül érintik a kárpátaljai magyar pedagógusokat és az oktatás jövőjét.
A négynapos rendezvény programja a kisebbségi anyanyelvű oktatástól a digitális gyermekkor kihívásain és a kompetenciamérések tapasztalatain át egészen a magyar kulturális és néptáncörökség megőrzéséig számos területet felölelt. A résztvevőket Fodor Éva, a KMPSZ módszertani irodájának vezetője köszöntötte, majd bemutatta a rendezvény vendégeit.
Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja köszöntőjében méltatta a pedagógusszövetség munkáját és az immár negyedszázados akadémiát. Mint fogalmazott, a 2002-ben elindított kezdeményezés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és az elmúlt évtizedekben hozzájárult a kárpátaljai magyar tannyelvű közoktatás erősítéséhez, a magyar kultúra szolgálatához, valamint a pedagógusok szakmai ismereteinek folyamatos megújításához. Kiemelte azt is, hogy a jelenlegi nehéz körülmények között különösen fontos a kárpátaljai magyar közösség támogatása és a vele vállalt szolidaritás.
Orosz Ildikó, a KMPSZ és a Rákóczi Egyetem elnöke a pedagógusok felelősségére és közösségmegtartó szerepére irányította a figyelmet.
„Hogy mi a pedagógus dolga? Az, hogy azt a nemzedéket, amelyet rábíztak, a gyerekeket vigyük magunkkal, és teremtsünk nekik olyan gyermekkort, amilyen jár nekik” – hangsúlyozta.
Felidézte: huszonöt éve szervezik Nyári Kölcsey Pedagógusakadémia néven a továbbképzéseket, a kezdeményezés előzményei azonban még korábbra nyúlnak vissza. Harminc éve kezdte meg működését ugyanis a tiszapéterfalvai ének-zene tábor, amely egyszerre szolgálta a hagyományőrzést és a pedagógusok szakmai fejlődését. Köszöntőjét Kányádi Sándor soraival zárta: „Aki megért s megértet, egy népet megéltet.”
A megnyitót szakmai előadások követték. Elsőként Csernicskó István, a Rákóczi Egyetem rektora tekintette át a kisebbségi anyanyelvű oktatás jogi szabályozásának kárpátaljai fejlődését az 1868-as népiskolai törvénytől a 2026-os magyar–ukrán megállapodásig. Constantinovits Milán, a Mathias Corvinus Collegium szakmai és oktatási ügyekért felelős igazgatóságának igazgatója a jövő iskoláinak dilemmáiról beszélt, míg Mudriné Resku Szilvia, a Demecseri Tündérkert Óvoda és Bölcsőde igazgatója arra kereste a választ, miként lehet a köznevelés egyszerre értékőrző és innovatív. Az első nap programját filmvetítés zárta.
A folytatásban ugyancsak sokrétű szakmai program várja a pedagógusokat. Szó volt többek között a digitális világnak a gyermekek pszichés fejlődésére gyakorolt hatásáról, a tanári mesterség IKT-alapjairól, a krónikus betegségek iskolai kezeléséről, valamint a 2024-es és 2025-ös kompetenciamérések eredményeiről és társadalmi összefüggéseiről. Külön figyelmet kapott a környezeti nevelés, a képzőművészeti ismeretek digitális átadása, valamint a magyar kultúrához kapcsolódó készség- és képességfejlesztés is.
Az akadémia gyakorlati foglalkozásokkal és kulturális programokkal is kiegészült: népi játékok, színházi előadás és filmvetítés színesítette a négy napot. A továbbképzést záró szakmai témák között a kárpátaljai magyar oktatás elmúlt évtizedének helyzete, a magyar mint anyanyelv oktatásának kihívásai, valamint Kárpátalja magyar néptáncöröksége is helyet kapott.
A Kölcsey-pedagógusakadémia így huszonöt év után is ugyanazt a célt szolgálja: szakmai tudást, új módszereket és közösségi megerősítést adni azoknak a pedagógusoknak, akik nap mint nap a kárpátaljai magyar gyermekekért és a magyar oktatás jövőjéért dolgoznak.
da
