Hittel, szolgálattal és reménységgel

Történelmi egyházaink, melyek összefogják a kárpátaljai magyar reformátusokat, római katolikusokat és görögkatolikusokat, óriási szerepet játszanak nemzetrészünk megmaradásában. Anyanyelvű istentiszteleteik, miséik, szent liturgiáik templomaikat a magyar nyelv megőrzésének a bástyái közé emelték. De ugyanilyen bástyák anyanyelvű iskoláik is, melyek pallérozott elméjű, keresztény értékrendet valló, nemzeti öntudatukban is erős fiatalokat bocsátanak ki a nagybetűs Életbe. Segélyszervezeteik pedig támogatást és reménysugarat nyújtanak nehéz körülmények közt élő földijeinknek. De milyen is a jelenük?

A Kárpátaljai Református Egyházkerület a háborús megpróbáltatások, a gazdasági nehézségek és az elvándorlás kihívásai közepette a nemcsak a megmaradásért küzd, hanem az építkezés, a lelki megújulás és a jövőbe tekintő szolgálat útján jár. Mai helyzetéről Héder János egyházkerületi fő­jegyzővel készített riportot lapunk munkatársa.

– Miért éppen „A magvetés éve” az egyházkerület idei jelmondata?

– Idei jelmondatunk mély teológiai és gyakorlati üzenetet hordoz a kárpátaljai magyarság számára. A szántóföldön dolgozó gazda akkor is elveti a magot, ha a körülmények bizonytalanok, mert bízik az Aratóban és a jövő termésében. Egyházunk jelenlegi helyzetében a lelki magvetés a legfontosabb feladatunk: a szeretet, az evangélium, a nemzeti megmaradás és az összetartozás magvait kell elültetnünk a szívekben, még a legnehezebb időkben is.

– Milyen programokat foglal magába a magvetés éve?

– A programsorozat fókuszában a gyermekek és a fiatalok lelki gondozása, a gyülekezeti evangelizációs alkalmak, az elkötelezett önkéntesképzések, valamint a közösségi napok állnak. Kiemelt szerepet kapnak a családokat megerősítő hétvégék, a gyülekezeti bibliatáborok, valamint a helyi és kerületi szintű magvető imaközösségek.

– Jelenleg hány hívet – gyermekkorút és felnőttet – számlál az egyházkerület? A háborús menekülthullám óta is jellemző, hogy családok települnek külföldre a határon túl vendégmunkát vállaló családfőkhöz?

– A háború kitörése óta a demográfiai mutatók és a népességmozgások jelentős kihívás elé állították egyházkerületünket, de a gyülekezeti élet egyetlen pillanatra sem állt meg. Egyházkerületünk több mint száz gyülekezetében a háború előtt a református hívek még több tízezres közösséget alkottak (felnőttek és gyermekek együtt). Jelenleg a helyben maradt, rendszeresen templomba járó és az egyházi életben aktívan részt vevő hívek száma észrevehetően apadt, de még így is mintegy 54 000 főről beszélhetünk. Bár az első nagy elvándorlási hullám lecsillapodott, a külföldön dolgozó családfőkhöz való csatlakozás még mindig jelen van, különösen ott, ahol a gyermekek iskoláztatása és az egzisztenciális biztonság megkívánja. Ugyanakkor örömteli tapasztalat, hogy sok család a szülőföldön maradást választja és hűséggel gondozza az otthoni hajlékot.

– Miként alakul a keresztelők, az esküvők és a temetések száma? A múlt évben hány gyermeket kereszteltek meg, hány pár esküdött egymásnak hűséget, és hány egyháztagot kísértek ki a temetőbe?

– Bár az elmúlt időszakban a keresztelések és az esketések száma alacsonyabb lett a békeidőkhöz képest, de örömteli jelei annak, hogy van jövőbe vetett hit. Tavaly 167 keresztelésre, 37 esküvőre és 1168 temetésre került sor. A temetések száma tükrözi az idősödő lakosság arányát, de minden búcsúztatás egyben bizonyságtétel is a feltámadás reménységéről.

– 2025-ben hány gyermek vett részt a hitoktatásban, és hány fiatal konfirmált?

– A jövő alapjait a hittanórákon és a konfirmációs felkészítőkön rakjuk le. A legutóbbi tanévben 6444 gyermek vett részt rendszeres hittanoktatásban az egyházi iskolákban, a vasárnapi iskolákban és az állami iskolák opcionális hittanóráin. Évente több száz fiatal tesz bizonyságot hitéről, és konfirmál a kerület templomaiban. A múlt évben például 873 főt tett ki a számuk. Ez a létszám azt bizonyítja, hogy a fiatal generáció továbbra is igényli és vállalja a református identitást.

– Miként alakulhat a hívek, a hittanos gyermekek és a konfirmandusok lélekszáma a háború befejeződése után?

– Szilárd meggyőződésünk és imádságos reménységünk, hogy a béke eljöttével megindul egyfajta visszatelepülési, hazatérési folyamat. Sok elszármazott család és fiatal vágyik vissza Kárpátaljára, a szülőföld szeretetét nem lehet kitörölni a szívekből. A béke beálltával a hittanos gyermekek és a konfirmandusok száma is emelkedni fog. Az egyházkerület feladata, hogy felkészüljön fogadásukra: élő gyülekezetekkel, biztos lelki és anyagi háttérrel, megújult közösségi terekkel várjuk a hazatérőket.

– Milyen felújítási munkálatokra került sor az egyházkerületben az elmúlt időszakban, és milyeneket terveznek az idei év második felében?

– A gazdasági válság és az energiaköltségek emelkedése ellenére az elmúlt időszakban – a magyar kormány, a partnerkerületek és a helyi adakozók támogatásával – csodával határos felújítások mentek végbe. Konkrétan templomtetők, tornyok és szerkezeti elemek szigeteléséről, rekonstrukciójáról, gyülekezeti termek energiatakarékos modernizálásáról (fűtés-korszerűsítésekről, nyílászárócserékről) beszélhetünk. Az utóbbi munkálatokra pedig azért volt szükség, hogy a téli időszakban is fenntarthatók maradjanak a gyülekezeti alkalmak. Emellett lelkészlakások és egyházi oktatási intézmények állagmegóvására is sor került. S az év hátralévő részében sem állnak le a munkálatok. Folyamatban lévő projektjeink közé tartozik több kistemplom belső festése és állagmegóvása. A télre való felkészülés keretében pedig a gyülekezeti házak, illetve a parókiák alternatív fűtési rendszereinek kiépítése és korszerűsítése élvez elsőbbséget, hogy a közösségi élet a hideg hónapokban is zavartalanul folyhasson.

– Bővítik-e a Kárpátaljai Református Múzeumot?

– Igen. Kiemelt feladatunknak tartjuk az egyházi és kulturális örökség megőrzését. Az egyházkerületi gyűjtemény és múzeum folyamatosan gyarapodik. A helyi gyülekezetekből származó régi egyházművészeti tárgyak, anyakönyvek, klenódiumok, valamint a református iskola- és oktatástörténet emlékei folyamatos feldolgozás alatt állnak. Tervezzük a kiállítási terek modernizálását és a digitális archívum bővítését is, hogy a fiatalabb nemzedék, illetve a látogatók számára is élményszerűen mutathassuk be múltunkat.

– Milyen diakóniai munka folyik az egyházkerületben?

– A Kárpátaljai Református Egyházkerület Diakóniai Központja a háború kitörése óta rendkívüli terhet hordoz, és a helytállás mintaképe. Napi szinten biztosít meleg ételt idős, egyedülálló és rászoruló emberek tömegei számára. Rendszeres élelmiszer- és higiéniaicsomag-osztás zajlik a gyülekezetekben élő idősek és a többgyermekes családok megsegítésére. A gyülekezeti diakóniai hálózat segítségével nem maradnak gondoskodás nélkül az egyedülálló idős testvéreink. S a krisztusi szeretet bizonyságaként nemcsak a helyi magyar lakosságot, hanem a vidékünkre menekült rászorulókat is támogatja a központ.

– Megoldott-e a lelkészutánpótlás?

– Egyházkerületünkben jelenleg 74 lelkipásztor végzi a szolgálatot, köztük 13 női lelkész. Mivel sok gyülekezetben felcserélődnek a feladatok, egy-egy lelkészre gyakran több beszolgálandó lelkészség is hárul. S hogy megoldott-e az utánpótlás? A lelkészhiány létező kihívás, de az utánpótlás biztosított: a szolgáló lelkészek rendkívüli odaadással és teherbírással állnak helyt. Emellett jelenleg is egy maroknyi kárpátaljai teológushallgató folytatja tanulmányait a magyarországi református teológiai egyetemeken. A cél és a bizodalom az, hogy tanulmányaik befejeztével visszatérjenek szülőföldjükre, és itthon vállaljanak palástos szolgálatot.

Összegzésképp pedig elmondhatjuk: „Velem az Úr, nem félek!” A Kárpátaljai Református Egyházkerület a próbatételek tüzében sem vesztette el hitét. Bár a megpróbáltatások nagyok, Isten megtartó kegyelme, a testvéri összefogás és a kárpátaljai magyar reformátusság hűsége erősebb a nehézségeknél. Vetjük a magot – szavainkkal, imádságunkkal, építkezésünkkel és diakóniai szolgálatunkkal –, tudva, hogy a növekedést maga Isten adja.

Lajos Mihály