Az elhunyt testvér lakásáról

„Igényt tarthat-e a nyugdíjas testvér elhunyt, egyedülálló nővére lakására abban az esetben is, ha az végrendeletet hagyott hátra? Hogyan tudhatná meg, hogy valóban hagyott-e hátra végrendeletet a nővére?”

– Önmagában az a tény, hogy a testvér nyugdíjas, nem jogosítja fel őt arra, hogy részesüljön elhunyt nővére örökségéből, ha az végrendeletet hagyott hátra, s abban valaki mást (másokat) nevezett meg örökösének.

A Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban: Ptk.) 1241. cikkelyével összhangban köteles részre az örökségből – a végrendelet tartalmától függetlenül – csak a következő személyek tarthatnak jogot: a végrendelkező kiskorú és fiatalkorú gyermekei; a munkaképtelen felnőtt gyermekei; munkaképtelen házastársa; munkaképtelen szülei. Mint látható, a testvérek nem szerepelnek ebben a listában, így őket akkor sem illeti meg köteles rész a hagyatékból, ha nyugdíjasok vagy rokkantak.

A testvérek a törvény szerinti örökösök második köréhez tartoznak, de törvény szerinti öröklés csak abban az esetben jöhet szóba, ha nem készült végrendelet, vagy ha a végrendelet nem terjed ki a szóban forgó vagyontárgyra, azaz a lakásra. Amennyiben tehát a nővér másvalakire hagyta az egész lakást végrendeletében, a testvér az általános szabályok szerint nem tarthat rá igényt.

A testvérnek csak bizonyos kivételes esetekben keletkezhet joga a lakásra, például akkor, ha a végrendelet szerinti örökös lemondott az örökségről, nem fogadta el azt, vagy kizárták az örökségből.

Ugyanakkor a testvér megtámadhatja a végrendeletet a bíróságon, ha annak érvénytelenítése következtében jogot szerez a törvény szerinti öröklésre. A fellebbezés okai többek között az alábbiak lehetnek:

– a nővér a végrendelet készítésekor nem volt tisztában cselekedetei jelentőségével, vagy nem tudta azokat irányítani;

– a nővér akaratnyilvánítása nem volt szabad, és nem felelt meg valódi akaratának;

– nem a nővér írta alá a végrendeletet, bár nem álltak fenn olyan körülmények, amelyek a törvények értelmében ezt lehetővé tették volna;

– jelentősen sérültek a végrendelet formájára, aláírására vagy hitelesítésére vonatkozó követelmények.

A Ptk. 1257. cikkelye értelmében a végrendelet semmis, ha olyan személy készítette, akinek nem volt ehhez joga, vagy ha a törvényben rögzített formai és hitelesítési követelmények megsértésével készült. Azt a végrendeletet is érvénytelennek nyilváníthatja a bíróság, amelyet az örökhagyó nem szabad akaratából készített.

Ilyen esetekben azonban nem elég például azzal érvelni a bíróság előtt, hogy bizonyos személyek igyekeztek rávenni az örökhagyót, hagyja másra a lakását, hogy élete utolsó napjaiban erős gyógyszereket szedett, stb. Azt kell minden kétséget kizáróan bizonyítani – orvosi véleménnyel, egyéb egészségügyi dokumentumokkal, tanúvallomásokkal stb. –, hogy milyen állapotban volt a végrendelkező a végrendelet elkészítésének pillanatában.

Az elévülési idő az ilyen esetekben három év.

Az örökhagyó halála után testvére a végrendeletet illetően az öröklési nyilvántartásból tájékozódhat. Ehhez állami vagy magánközjegyzőhöz kell fordulni, és be kell nyújtani:

– a kérelmező személyi igazolványát és adófizetői nyilvántartási kártyájának regisztrációs számát;

– a nővér halotti anyakönyvi kivonatát vagy más, a halálát igazoló okiratot;

– a kérelmet a kivonat kiadására az öröklési nyilvántartásból;

– a kivonat elkészítési díjának megfizetését igazoló dokumentumot.

A végrendelet létezésére vonatkozó információk igényléséhez nem szükséges külön megerősíteni a családi/rokoni kapcsolatot: a végrendelkező halála után a megfelelő kivonatot bárkinek ki lehet adni, aki bemutatja a halotti anyakönyvi kivonatot. Így rendelkezik A közjegyzőségről szóló törvény (Закон України «Про нотаріат») 8. cikkelye és az Igazságügyi Minisztérium vonatkozó szabályzata is (Положення про Спадковий реєстр, затверджений наказом Міністерства юстиції України від 07 липня 2011 року № 1810/5.).

A kivonatból kiderül, hogy létezik-e bejegyzett végrendelet, valamint megállapítható, hogy ki és mikor hitelesítette azt. A végrendelet tartalmát ugyanakkor nem hozzák automatikusan a kívülálló tudomására, mivel kiterjed rá a közjegyzői titoktartás.

A legoptimálisabb megoldás ezért az a testvér számára, ha nem a kivonatért fordul a közjegyzőhöz, hanem kérvényezi a törvény szerinti örökség elfogadását. Ebben az esetben a közjegyző majd maga ellenőrzi az öröklési nyilvántartásban, hogy létezik-e érvényes végrendelet; megindította-e már az öröklési eljárást egy másik közjegyző; kiállítottak-e az öröklési jogról szóló bizonyítványt.

Az örökhagyó (a nővér) halálától számított hat hónapon belül lehet benyújtani az öröklési kérelmet. Ezért ne várjon rá, hogy valamilyen módon majd csak kiderül a végrendelet léte és annak tartalma. Ha testvérként időben nyilatkozik az örökség elfogadásáról, a közjegyző majd megállapítja, hogy jogosult-e örökölni, s döntéséről tájékoztatni fogja.

(hk)