Az át nem vett örökség örökléséről
„Májusban meghalt az apa. Maradt utána egy lakás, amelyet még a kilencvenes években privatizáltak a feleségével fele-fele részben. A feleség 2024-ben meghalt, de úgy tudni, a férje nem járt utána az örökségnek, mert már maga is beteg volt. A lakásban élt, oda volt bejelentve, de a rokonok intézték az ügyeit, ő már nemigen járt ki. Amennyire tudni lehet, az apa nem hagyott hátra végrendeletet, egyetlen fia van. A fiúnak azt mondták, problémái lehetnek amiatt, hogy amikor az anyja meghalt, az apja nem kapta meg az öröklési bizonyítványt a lakás felére. Megkapja-e a fiú az egész lakást, vagyis az anyja részét is? Esetleg a bírósághoz kell fordulnia, ha kiderül, hogy az anya öröksége nincs rendezve? Mit kell tennie most?”
– A Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban: Ptk.) 1268. cikkelyének 3. pontja szerint úgy kell tekinteni, hogy az örökös, aki az örökség megnyílásakor (a halál napján) állandó jelleggel az örökhagyóval egy háztartásban élt, elfogadta az örökséget – kivéve, ha az örökségi eljárás ideje alatt írásban nyilatkozik a közjegyző előtt, hogy lemond a hagyatékról. Következésképpen az a tény, hogy az édesapja nem rendezte az örökséggel kapcsolatos ügyeket felesége halála után, nem szünteti meg az örökléshez való jogát. Ezt támasztja alá a Ptk. 1296. cikkelyének 3. pontja is, mely szerint az öröklési bizonyítvány hiánya nem fosztja meg az örököst az örökséghez való jogától. A jog szempontjából tehát az apa lett az édesanya lakásrészének tulajdonosa annak 2024-ben bekövetkezett halála pillanatában.
Ami azt illeti, hogy a fiú megörökölheti-e az egész lakást, a válasz egyértelmű: igen. Mivel az édesapa a jog szempontjából elfogadta felesége örökségét, így halála után az egész lakás az öröksége részét képezi, amely – amennyiben végrendeletet nem hagyott hátra – a törvény szerinti örökösök első köréhez tartozó egyetlen örökösére, vagyis a fiára száll.
A fiú megnyugodhat, a bíróságnak ebben az ügyben csak végső esetben juthat szerep. A közjegyzőnek ki kell adnia számára az öröklési bizonyítványt a lakás egészére bírósági eljárás nélkül is, amennyiben bizonyítani tudja, hogy az apának és az anyának ugyanaz volt a bejelentett (regisztrált) lakóhelye (lakcíme) az anya halálának napján.
Ehhez rendszerint elégséges a közjegyző rendelkezésére bocsátani az igazolást a két szülő 2018-as lakcíméről, amelyet az Adminisztratív Szolgáltatási Központban (CNAP) vagy a regisztrációt végző hatóságtól lehet igényelni. Mellékelni lehet a szülők személyi igazolványait (a könyvecske alakúakat) a megfelelő lakcímbélyegzőkkel – amennyiben megőrizték azokat.
A fiúnak csak akkor kell bírósághoz fordulnia a tulajdonjognak az örökléssel összefüggésben való elismerése iránti keresettel, ha valamilyen okból lehetetlen beszerezni a szóban forgó lakcímigazolást, és a közjegyző kiadja a hivatalos határozatot a közjegyzői cselekmény elvégzésének megtagadásáról, vagyis az öröklési bizonyítvány kiállításáról a lakás egészére.
Jelenleg a fiúnak egyetlen teendője van: a hagyatéki eljárás lezárulása előtt (vagyis az apa halálától számított hat hónapon belül) fel kell keresnie egy közjegyzőt, és írásban nyilatkozni az örökség elfogadásáról. Ezt bármelyik közjegyzőnél meg lehet tenni, s nincs hozzá szükség egyébre, mint személyi igazolványra és az úgynevezett identifikációs kódra. Ezzel a fiú jelzi, hogy jogot formál az örökségre. Beszerezni a szükséges papírokat, igazolásokat (lakcímigazolást, szülők személyijét) ráér ezután is.
(hk)
