Augusztus 20-i megemlékezések Kárpátalján

A Szent István-i fundamentumra ma is építhetünk

A magyar államalapítás, Szent István király szentté avatása és az új kenyér hármas ünnepén idén is megemlékezéseket tartott Kárpátalja magyarsága.

Aknaszlatinán a helyi római katolikus templom búcsúünnepsége a felső-Tisza-vidéki magyarság hagyományos találkozóhelye augusztus 20-án, egyben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi ünnepi rendezvénye.

Az ünnepi szentmisét követően a Szent István-templom lépcsőzetén magyarságunkat, önazonosságunkat erősítő, lélekemelő műsort adtak elő az Aknaszlatinai Bolyai János Líceum Kopilyák Éva magyartanár által felkészített tanulói.

Dobsa István, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke így fogalmazott: „Államalapító királyunkat méltatjuk és az új kenyeret ünnepeljük ma itt, Aknaszlatinán. Szent István király korának géniusza volt, aki előrelátásával olyan szilárd keresztény fundamentumokat helyezett le, amelyekre a mai napig alapozni tudunk. Egyúttal az új kenyér, a magvetők ünnepe is a mai nap, azoké az embereké, akik fáradságos munkával elvetik a magot, majd learatják a termést, hogy kenyér kerülhessen az asztalunkra. Azt hiszem, hogy mi Kárpátalján szintén magvetők vagyunk, ugyanis minden egyes gyermek, akit szeptember elsején magyar iskolába íratnak be, egy elhintett mag. Minden egyes magyarul kimondott szó, különösen itt a Felső-Tisza-vidéken, szintén egy elhintett mag. Minden magyar ember számára vidám ünnepet kívánok, és azt remélem, hogy jövőre itt talán még nagyobb számban találkozunk.”

Az ünnepség végén a résztvevők a templom kertjében álló Szent István-szobornál helyezték el koszorúikat és virágaikat.

Szedlák Gyula, a KMKSZ Aknaszlatinai Alapszervezetének elnöke elmondta: „A mai napon a szlatinaiak és mindazok, akik eljönnek hozzánk, otthon érezhetik magukat saját vallási és kulturális közösségükben, kiszabadulhatnak a mindennapok mókuskerekéből. Államalapító szent királyunk ünnepének nemzeti összetartozásunkat erősítő, közösségformáló ereje is van, hitünk erősítésén túl.”

Tiszacsomán a Honfoglalási Emlékparkban szervezett csendes koszorúzást a KMKSZ, amely különleges helyszíne az emlékezésnek. A település határában az 1980-as években feltárt honfoglalás kori temető északi részén a KMKSZ kezdeményezésére 1996-ban alakították ki az emlékparkot. Az elmúlt években az Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda is a komplexum részévé vált.

A megemlékezésen Rácz János, a KMKSZ Tiszacsomai Alapszervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte: augusztus 20-a az egész magyar nemzet közös ünnepe, amelyet a világ bármely pontján élő magyarok hite, életereje és anyanyelve kapcsol össze.

„Augusztus 20-a az egyik legfontosabb nemzeti ünnep és hivatalos állami ünnep Magyarországon, tele történelmi és kulturális jelentéssel. Egyszerre katolikus és világi ünnep, Szent István, az államalapítás és az új kenyér ünnepe. […] Szent István emberfeletti munkával megteremtette a magyar királyságot, lefektette annak az államnak az alapjait, amely körül ezeréves történelmünk során sok minden változott, […] de maga az alkotás, a mű, az állameszme és a Szent István-i értékrend emberöltőkön át öröklődött tovább” – hangsúlyozta ünnepi beszédében Vida László beregszászi magyar főkonzul.

Sin József, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke felszólalásában arról szólt, hogy Szent István olyan utat jelölt ki a magyarság számára, amelynek meghatározó elemei az államiság, a kereszténység és a megmaradás. Hangsúlyozta: a helyi magyar közösség ma is a honfoglaló elődök emlékezetét őrző helyszínen ünnepel, és hisz abban, hogy a kárpátaljai magyarság a jelenlegi nehézségek ellenére is megőrzi identitását és összetartozását.

Az ünnepi beszédeket követően Petrás László görögkatolikus parókus Isten áldását kérte a jelenlévőkre és az itt élő magyarokra.

A megemlékezés végén az egybegyűltek elhelyezték az emlékezés koszorúit a Szent István-szobor talapzatánál. Az ünnepi műsort Veréb Évának az Úton hazafelé című verselőadása, valamint Deák Brigitta és Deák Orsolya Szent István királyhoz kapcsolódó énekei tették teljessé.

Mezőkaszonyban Szent István király szobránál tartottak ünnepi megemlékezést.

Az egybegyűlteket a szervezők nevében Molnár Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet koordinátora köszöntötte. Felidézte, hogy a szervezet 2015 óta rendez ünnepséget augusztus 20-án. A megemlékezés megszervezését a Gravis Mezőkaszony és Térsége Fejlesztéséért civil szervezet, a KMKSZ Mezőkaszonyi Alapszervezete, a helyi református egyházközség és az Arany János Líceum is segítette.

Baracsi Zsuzsanna beregszászi magyar konzul beszédében kiemelte: Szent István erős keresztény hitre és igazságos törvényekre építette országát. Ezek az alapelvek a szülőföld szeretetével és a nemzeti identitás megőrzésével együtt ma is kapaszkodót nyújtanak a kárpátaljai magyarságnak. Hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is támogatja a szülőföldön való boldogulást, valamint a vidék nemzetiségi és kulturális sokszínűségének megőrzését.

Pataki Gábor, a Gravis elnöke arra mutatott rá, hogy Szent István ünnepe számos, a jelennek szóló üzenetet hordoz. A kárpátaljai magyar közösség számára ezek közül most a túlélés, a megmaradás és a jövőbe vetett hit a legfontosabb.

Radvánszky Ferenc református lelkipásztor igei köszöntőjében a magyarság vállalásának és a közös értékek továbbadásának jelentőségét hangsúlyozta.

Csernicskó István, a Rákóczi Egyetem rektora a sajtó képviselőinek nyilatkozva kijelentette: a sok megpróbáltatás ellenére a kárpátaljai magyarságnak van jövője. Ebben a küzdelemben biztos támaszt jelent Szent István öröksége, amely nemcsak a magyar államiság, hanem a nemzet megmaradásába vetett hit alapját is megteremtette.

Az ünnepségen a kaszonyi református énekkar szolgált, valamint Szülek Dániel-Miklós, a Virtuózok középdöntőse trombitajátékával tette emlékezetessé a megemlékezést. A rendezvény koszorúzással és közös főhajtással zárult.

Guton a település központjában álló Szent István-emlékműnél az alkalomhoz illő énekekkel és versekkel idézték fel államalapító szent királyunk alakját.

Peres László, a KMKSZ Guti Alapszervezetének elnöke, valamint Sin József, a KMKSZ alelnöke emlékeztette a hallgatóságot nagy királyunk művének máig ható jelentőségére.

Sin József az ünnepséget követően elmondta: „Úgy gondolom, hogy jól döntöttünk huszonöt évvel ezelőtt, amikor elhatároztuk és meg is valósítottuk, hogy nagy királyunknak szobrot emelünk Gut községben. Azóta is minden évben igyekszünk megtartani a megemlékezéseket. Szent István király életpályája és máig irányt mutató életfelfogása méltó arra, hogy minden évben, elsősorban a fiatalok számára felidézzük életét és intelmeit, amelyekből mindig lehet tanulni.”

Szent István emlékművének megkoszorúzása után az ünnepség az iskola mögötti műfüves pályán folytatódott a VII. Szent István-focitornával, amelyre idén három csapat nevezett be. A sportprogram ugyanazt a célt szolgálta, mint a megemlékezés: találkozásokra teremtett lehetőséget és erősítette a helyi közösséget.

Szürtében a hagyományos megemlékezés az ünnepi szentmisét követően a római katolikus templom udvarán felállított Szent István-szobornál a Himnusz eléneklésével vette kezdetét.

Zunkó Kitti, a KMKSZ aktív tagja köszöntötte az egybegyűlteket a templom kertjében álló Szent István-szobornál, felidézve nagy királyunk máig ható életművét, kiemelve a keresztény magyar állam megalapítását, a magyar nemzet Európába történő beintegrálását, valamint a magyar közigazgatás és intézményes rend kilenc évszázadra szóló lefektetését, hangsúlyozva, hogy jelentős részben előrelátásának köszönhetjük nemzetünk fennmaradását.

A Szürtei Kistérségi Tanács, a KMKSZ Szürtei Alapszervezete és a helyi történelmi egyházak képviselői elhelyezték koszorúikat a Frech Ottó budapesti fafaragó művész által alkotott, 3,5 méter magas Szent István-szobor talapzatánál. A szobrot 2002. augusztus 20-án avatták fel, amelyet egy 250 éves tölgyfából faragott ki a művész, s a helyi közösség azóta is minden év augusztusában megemlékezik államalapító királyunkról a szobornál.

Ungváron a magyar közösség összefogásának jeleként a református templomban ünnepi istentiszteletre és az új kenyér megáldására került sor augusztus 20-án.

„Számunkra ez az ünnep nagyon fontos, tanít az értékekre, amelyeket századok, évezredek közvetítenek” – mondta Héder János, az Ungvári Református Gyülekezet és az Ungtarnóci Református Gyülekezet lelkipásztora, püspökhelyettes, a Kárpátaljai Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője.

„Nem teher nélküli, gondtalan világban élünk, de van mibe kapaszkodnunk. Ma, amikor a kárpátaljai magyarság sorsa bizonytalannak tűnik, a megmaradás kulcsa ugyanaz, mint ezer éve: visszatérés a forráshoz. Nem a félelem, hanem a lelki elhívás alapján kell élnünk” – emelte ki Héder János, és István királyéhoz hasonló tisztánlátást, elkötelezettséget kérve imádkozott a gyülekezetért, a családokért, az egész magyarságért.

Az összejövetel második részében Ezer évet kőbe vésnek… címmel zenés műsort hallhattak Györkené Csákány Marianna és Ivaskovics József előadásában.

A megható szolgálatot követően Héder János tiszteletes megáldotta a kenyeret, ami kétkezi munka gyümölcse, Isten jelenlétének és megtartó kegyelmének látható jele is.

A KMKSZ képviseletében Rezes József, az Ungvári Városi Alapszervezet elnöke, valamint Héder János tiszteletes és Ivaskovics József presbiter koszorút helyeztek el a templom előtti millenniumi emlékműnél.

„Szent István királyunk és az államalapítás ünnepe itt, Ungváron mindannyiunk számára a megmaradásról és a reményről szól. […] Ma – a költő szavaival élve – megfogyva bár, de törve nem, kisebb létszámmal, de annál nagyobb meghittséggel és hittel ünnepeltünk. Tudjuk, hogy Ungváron ma sajnos már csak őrlángként vagyunk jelen. De az őrláng feladata a legfontosabb: megtartani a tüzet a viharban. Nem hagyjuk kialudni az ezeréves parazsat, hittel őrizzük közösségünket a szülőföldünkön bízva abban, hogy ez az őrláng egyszer újra nagyobb lángra lobban!” – fogalmazott Rezes József és köszönetet mondott Héder János tiszteletesnek a szolgálatáért, s mindenkinek, aki jelenlétével erősítette az ungvári magyarságot.

                BZS, CSA, DA, RV