Taste of Comorra 2026 tanulmányút a Kárpát-medence újságírói számára

Tavaly Jókai Mór születésének 200. évfordulója és az emlékév alkalmából Észak-Komárom város önkormányzata és az Egressy Béni Városi Művelődési Központ kezdeményezésére magyarországi, vajdasági, erdélyi, muravidéki és kárpátaljai újságírók kaptak meghívást egy hétvégére a szlovákiai Komáromba. A Duna bal partján elterülő Révkomárom nemcsak Jókai-emlékhelyekben gazdag, így idén ismét szerveztek egy tanulmányutat a Kárpát-medence újságírói számára.

A szakmai kirándulás előzményeibe Kiss Réka, az Egressy Béni Városi Művelődési Központ sajtóreferense avatott be, aki 20 éve foglalkozik televíziós tudósítói tevékenységgel, Észak-Komáromból és környékéről készít riportokat.

– Egy nagy család tagjának érzem magam ebben a médiavilágban, és felfigyeltem arra, hogy mennyire jó dolog, ha nemcsak a riportjainkra kíváncsiak, hanem bennünket is szeretnének megismerni, és a köztünk lévő együttműködést megteremteni. Különféle szakmai találkozóink voltak, és egy idő után az is úgymond divattá vált, hogy egy önkormányzat, egy város vendégszeretetét élvezhettük a tudósító kollégákkal. Ennek kapcsán merült fel bennem az ötlet, mivel most egyebek mellett a Városi Művelődési Központ kommunikációs feladatait is végzem, hogy miért ne szerveznénk mi is itt, Komáromban egy olyan találkozót, amely keretében megszólítunk újságírókat. Ez egy határon átívelő, de magyar médiatalálkozó. Az újságíró szereti, hogyha emberként is tekintenek rá, szeret más újságírókkal barátkozni, kapcsolatot teremteni. Komárom egy csodálatos hely, és örülünk, hogyha ezt más is meglátja. Az újságíró megismeri az adott helyet, ahová vendégül hívták, itt remélhetőleg szép és jó élményeket szereznek a kollégák, és objektíven tájékoztatnak, megmutatják Komárom város kincseit. Az elsődleges cél egyfajta városmarketing, annak reményében, hogy mi is mint város szert tehetünk új kapcsolatokra – jegyezte meg Kiss Réka főszervező.

Hat országból – Szlovénia, Szerbia, Románia, Ukrajna, Magyarország és a helyiek – mintegy 40 újságíró érkezett Komáromba. A szobák elfoglalása után a Hotel Európából a Klapka étterembe mentünk vacsorára, ahol Keszegh Béla polgármester mondott köszöntőt. Kárpátalját a Kárpátalja hetilap és a TV21 Ungvár munkatársai képviselték.

Másnap délelőtt Világhírű komáromiak címmel rövid filmvetítés következett Ivan Reitman, a Szellemirtók rendezője és egy zenés előadás Seress Rezső zeneszerző életművéről a Tátra moziban, majd kötetlen beszélgetés a polgármesterrel és Lakatos Róberttel, az Egressy Béni Városi Művelődési Központ igazgatójával.

A mozi előtt alakították ki a Csillagok sétányát, ahol Ivan Reitman, Kaszás Attila, Mokos Attila és Bandor Éva kapott saját márványcsillagot.

– Komáromban van kire büszkének lenni, és szerettük volna, ha ilyen módon is megmutathatnák, benne lennének ezek a személyek a hétköznapokban – jegyezte meg Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármestere.

Komárom jelentősen kötődik Seress Rezsőhöz. A zsidó származású magyar zeneszerző, zongorista, eredeti nevén Spitzer Rezső bár Budapesten született, de gyermekkorában Komáromban is élt. Doktor Tobi Ákos és Grassl Ferdinánd előadásában egy összefoglalót hallhattunk Seress Rezső életéből. Sokéves kutatómunka előzte meg, hogy az egész életét örök érvényű dallamaival – Gyere, Bodri kutyám, Szeressük egymást, gyerekek, Fizetek, főúr, Akinek már álma sincsen, Szomorú vasárnap – idézik fel a színpadon, de kocsmai hangulatban.

Talán kevesen tudják, de a Szellemirtók rendezője, Ivan Reitman komáromi születésű. Nevezetes filmjei közé tartozik az Ikrek, az Ovizsaru, a Beethoven stb. 2011 áprilisában szülővárosában, a szlovákiai Komáromban Pro Urbe kitüntetésben részesült. 2021-ben a kanadai film- és televíziós rendező, producer és forgatókönyvíró tiszteletére felavatták a komáromi Tatra mozi előtt az első csillagot, erről egy kisfilmet láttunk.

Az utcák, házak rengeteg történetet, kalandot rejtenek, s az idelátogatónak nincs más dolga, mint elmerülni a helyiek beszámolóiban, s közben élvezni az épp zajló programokat és ízlelgetni a finomságokat. Bevallom, idén nagy favorit volt a párakapu és az árnyék is.

Délben a komáromi központi erődbe vezetett az utunk, ahol az erődrendszerről szóló érdekességek mellett sörkóstolón is részt vettünk és bőrműveskedtünk. Az erőd teljes területe napjainkban megközelítőleg 465 000 m², vagyis csaknem 50 ha, és így problémás a páratlan műemlék helyreállítása, de 2003 óta, amikor Komárom város tulajdonába került, igyekeznek életet vinni az ősi falak közé.

Komáromban 300 évvel ezelőtt 3 nagyon erős sörmanufaktúra volt, de az olcsóbb osztrák Lager sör lenyomta azokat a XIX. században. Most az erődön belül nyílt egy sörfőzde. Gyuricsek Attila, a Kamarum Kft. egyik tulajdonosa bemutatta a sörfőzés történetét 5 fajta sör és egy finom sörkorcsolya – hagymával és fűszerrel savanyított krinolin és fűszeres, hagymás, fokhagymás olajban érlelt camembert sajt – kóstolása közben. Megtudtuk, hogy időszámításunk előtt az 5–7. században a sumérok feljegyzéséből ismert a sörfőzés. Ninkaszi istennő Sziras istennel együtt a sör istene és a sörfőzők védnöke a mezopotámiai mitológiában. Innen került Egyiptomba, majd hozzánk, Európába a sörfőzés tudománya. A tartályokat tároló terembe is bejutottunk, ahol elmesélte, miből és hogyan készül a tartósító nélküli sör.

A délután második felében műhelylátogatást tettünk a VARJU bőrdíszművesnél. Varju Tamás elismert szlovákiai magyar bőrmíves és kézműves Komáromban él, és prémium kategóriás, hagyományos technológiával készült bőrtárgyakat – táskákat, pénztárcákat, kardhüvelyeket alkot.

– Amíg a papírra megrajzolt tervből kézzelfogható, hibátlan termék lesz, az 1 év. Egy tarsoly 25 munkaóra, de van 80–100 órás is. Egy szütyő, egy pásztortáska elkészítésében gyakorlatilag benne az egész szakmai ábécé: fűzések, fonások, domborítások, szegések, antikolás, patinázás, szironyozás (színesre festett bőrszalagokkal való díszítő varrás), csontmunkák.

Tamásnak szívügye a mesterség népszerűsítése és a fiatalok képzése. Rendszeresen szervez bőrmíves szakmai táborokat és workshopokat a komáromi erőd falai között gyerekeknek és felnőtteknek. Ez bőrmegmunkáló baráti találkozóból indult, sok visszatérő vendég, barát látogatott be, így jött az ötlet.

Meglepetéssel is készültek: egy gyors és egyszerűen használható eljárást, a vaknyomást és a színes fóliás nyomást próbálhattunk ki előkészített alapanyaggal, Komárom város címerével díszített könyvjelzőt készítettünk emlékbe.

Részesei voltunk a Mindenes Gyűjtemény emléktábla-avatásnak, „amely nem csupán egy emléktábla-avatás volt, hanem tisztelgés Komárom gazdag szellemi öröksége előtt. Joggal mondhatják, hogy innen indult útjára a magyar nyelvű ismeretterjesztés, amelynek megteremtésében Péczeli József nagy szerepet játszott” – hangsúlyozta Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármestere.

Péczeli József református lelkész, műfordító és költő a köré csoportosuló komáromi tudós társasággal 1789. január 1-jén indította el a magyar művelődés történetében mérföldkőnek számító Mindenes Gyűjtemény című lapot, amely Magyarország első tudományos jellegű folyóirata volt, és 1792-ig működött. Akkoriban merész vállalkozásnak számított, hogy amikor a tudomány nyelve többnyire a latin vagy a német volt, magyarul is „megszólaljon” a tudomány. Az emléktábla alatt egy QR-kód is található, amelyet beolvasva egy kisfilmet láthatunk.

Ezt követően betértünk a Tiszti Pavilonba, ahol „Hazaitól a hazait” program keretében komáromi családi vállalkozások mutatkoztak be: Bott Frigyes borász borait és ifj. Bott Frigyes pékmester termékeit kóstoltuk egy közös vacsorán.

A két este éjszakába nyúlóan Jazz & Wine Fesztiválon mulattunk. Fellépett többek között a Hot Jazz Band, Kispál és a Borz, a Team Cuba pedig igazi latin hangulatot teremtett.

Vasárnap délelőtt a 6 országból érkező újságírók hazaindultak Komáromból, hogy jó hírét vigyék a Taste of Comorra rendezvénynek, Komáromnak és a helyiek vendégszeretetének.

rv