Mire készül Putyin?

Zsákutcába jutottak az ukrajnai háború lezárásáról folytatott tárgyalások, Moszkva nem hisz a diplomáciában, és újabb eszkalációra készül – írta három, a Kremlhez közel álló személyre hivatkozva a Bloomberg, amelyet a BBC News Ukrajina idézett összeállításában augusztus 27-én.

A Bloomberg forrásai szerint Oroszország mérlegeli annak lehetőségét, hogy fokozza a ballisztikus rakétákkal Ukrajnára, többek közt Kijev központjára, valamint más városok infrastrukturális létesítményeire mért tömeges csapásokat.

A Kremlben azt bizonygatják, írja a hírügynökség, hogy a gazdasági nyomás, a szankciók, valamint az olajfinomítókra és a logisztikára mért ukrán csapások nem fogják Vlagyimir Putyint a háború leállítására kényszeríteni. Moszkva ugyanakkor egyre gyakrabban a NATO-országok csapásaiként érzékeli az ukrán támadásokat, mivel ők látják el Kijevet fegyverekkel és hírszerzési információkkal.

Putyin lényegében már bejelentette az Ukrajna elleni újabb, nagyszabású légitámadásokat. Az ukrán csapásoknak az orosz gazdaságra gyakorolt következményeiről szólva kijelentette: „Ukrajna maga nyitotta ki Pandora szelencéjét. Nos, készüljenek fel a gazdaságuk legérzékenyebb ágazataira mért válaszcsapásokra.”

Az Egyesült Államoknak a háború leállítására tett kísérletei kudarcot vallottak – értékel a Bloomberg. A hírügynökség szerint a tárgyalások elakadtak, Donald Trump kormánya pedig az iráni konfliktusra összpontosít.

Eközben úgy tűnik, a Kreml már nem számít azokra a megállapodásokra, amelyeket szerintük Vlagyimir Putyin és Donald Trump a tavaly augusztusi alaszkai csúcstalálkozón kötött. Akkoriban állítólag arról volt szó többek közt, hogy az USA esetleg nyomást gyakorol Ukrajnára, hogy Kijevet a teljes Donyeck megye átadására kényszerítse.

Ukrajna azonban nem egyezik bele megerősített donbászi „erőd­övezete” feladásába. Az orosz hadsereg 2014 óta próbálja áttörni ezt a védelmet – mindhiába.

Júniusban Marco Rubio amerikai külügyminiszter végérvényesen egyértelművé tette, hogy Washington „nem látja” a Moszkva által emlegetett megállapodásokat.

„Ha lenne megállapodás, már véget vetettünk volna a háborúnak” – érvelt.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott júliusi tárgyalásai után Rubio úgy fogalmazott, hogy a feleknek „új koncepciókra” van szükségük.

Eközben Steve Witkoffnak és Jared Kushnernek, az amerikai elnök különmegbízottjainak vissza kellene térniük Moszkvába, és Ukrajnában is a páros első kijevi látogatására várnak. Utazásuk pontos dátumát azonban még mindig nem tűzték ki.

A Bloomberg szerint Moszkva Witkoff és Kushner új javaslataira vár, ugyanakkor nem látnak esélyt az áttörésre. A kiadvány forrásai azt mondják, a Kreml úgy véli, hogy Oroszország már tett engedményeket, amelyek gyengítették pozícióit. Az alaszkai csúcstalálkozót is úgy értékelik az orosz fővárosban, mint egy ilyen, végül semmilyen eredménnyel nem járó engedményt.

Miközben a diplomaták hallgatnak, Oroszország és Ukrajna fokozza a nagy hatótávolságú csapásokat. A Wall Street Journal azt írja, hogy a légi háború egy új, még veszélyesebb szakaszába lépett. Moszkva az ukrán infrastruktúra támadásával próbálja megtörni a lakosság akaratát. Kijev az orosz gazdaság és a katonai szállítások elleni csapásokkal válaszol.

Franz-Stefan Gady katonai elemző úgy véli, nem biztos, hogy beválik Oroszország számítása, ami Ukrajna kimerítését illeti: „Arra számítanak, hogy a fájdalom és a kimerültség politikai kapitulációhoz vezet. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban az ellenkezőjét mutatják: az állandó légitámadások megedzik a társadalmakat, nem pedig megtörik.”

Ugyanakkor az újabb eszkaláció kockázata nem korlátozódik a rakétacsapásokra. A Bloomberg jelentése szerint az orosz tisztviselők körében egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy Putyin végső esetben megfontolhatja a taktikai atomfegyverek bevetését, bár jelenleg nincsenek arra utaló jelek, hogy erre a lépésre készülne.

Alekszandr Gabujev, a washingtoni Carnegie Center szakértője valószínűtlennek tartja ezt a forgatókönyvet. Szerinte, mivel a fronton a csapatok és felszerelések szét vannak szórva, egy ilyen csapás aligha biztosítana Oroszországnak katonai előnyt. Viszont a politikai következményei óriásiak lennének.

(ntk/bbc.com)