A kötekedő büntetéséről

 „Ismerősöm a bárban adott egy ötvenest egy részegnek, de az kevesellte a pénzt, megsértődött, láthatóan verekedni akart. Ismerősöm a békesség kedvéért otthagyta az italát, hazaindult, de a férfi követte őt, útközben is kötekedett. Az ismerősöm házának udvarára is bemászott a kerítésen át, és azzal fenyegette, hogy hívja a barátait, és agyonverik. Közben mindent feldöntött, összetört, amit csak talált az udvaron. Végül az ismerősöm az ember arcába fújt paprikaspray-vel, és kidobta. Másnap elment a rendőrségre és feljelentést tett. Szeretném tudni, hogy milyen büntetésre számíthat a kötekedő? (Ha ugyan számíthat…) Egyébként az egész udvari »jelenetet« látta a szomszéd asszony az ablakból.”

– A jogszabályok értelmében hasonló esetben a következmények a kisebb huliganizmus miatti közigazgatási/adminisztratív felelősségre vonástól (szabálysértéstől) a büntetőjogi felelősségre vonásig terjedhetnek – ha a sértett udvarára való törvénytelen behatolás, a gyilkossággal való fenyegetés, illetve a vagyon károsítása megfelelően bizonyítható. A gyakorlatban a legtöbb ilyen konfliktus testi sérülés, jelentős anyagi kár és a fenyegetés kellő bizonyítottsága hiányában közigazgatási felelősségre vonással zárul.

Az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv (Кодекс України про адміністративні правопорушення) 173. cikkelye szerint az „apró huliganizmus” (дрібне хуліганство), azaz trágár beszéd nyilvános helyen, polgárok sértegetése, kötekedés és a hasonló cselekmények, amelyek sértik a közrendet és az emberek nyugalmát, a polgárok nem adózó minimális jövedelme (17 hrivnya) háromszorosától hétszereséig terjedő pénzbírságot vagy negyventől hatvan óráig terjedő közérdekű munkát vagy egytől két hónapig terjedő javítómunkát (20 százalékos keresetelvonással) vagy legfeljebb tizenöt nap adminisztratív elzárást vonhatnak maguk után.

Ha a sértett bizonyítani tudja, hogy a zaklató nemcsak káromkodott, szidalmazta őt a saját háza udvarán, hanem az élete kioltásával fenyegette, s neki oka volt feltételezni, hogy az illető valóra váltja a fenyegetéseit, akkor a történtek a Büntető törvénykönyv (Кримінальний кодекс України – a továbbiakban: Btk.) 129. cikkelyének hatálya alá esnek. Vagyis a hétköznapi sértegetések és fenyegetőzések önmagukban általában nem elegendők ennek a cikkelynek az alkalmazásához.

A Btk. 129. cikkelyének 1. pontja értelmében az ember­öléssel való fenyegetés, ha okkal tartani lehetett az elkövetésétől, két évig terjedő próbaidős felügyelettel vagy szabadságkorlátozással büntetendő. Ugyanez a cselekmény, ha szervezett csoport tagjaként követik el, vagy faji, nemzeti, vallási intolerancia motiválta, háromtól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az a tény, hogy a zaklató engedély nélkül lépett a sértett udvarára, szintén jelentőséggel bírhat. A Btk. 162. cikkelye nemcsak a lakóhelyre, hanem általában más személy tulajdonába való törvénytelen behatolásra is vonatkozik. Ebben az esetben azonban nagyon fontos bizonyítékkal – például tanúvallomással – rendelkezni arra vonatkozóan, hogy a behatolás a tulajdonos akarata ellenére történt.

A Btk. 162. cikkelye értelmében a személy lakásába vagy egyéb tulajdonába való törvénytelen behatolás, annak törvénytelen átvizsgálása vagy átkutatása, valamint az illegális kilakoltatás vagy a polgárok lakóhelyének érinthetetlenségét sértő egyéb cselekmények a polgárok minimális nem adózó jövedelme ötvenszeresétől százszorosáig terjedő pénzbírsággal vagy két évig terjedő javítómunkával vagy három évig terjedő szabadságkorlátozással büntethetők. Ugyanezek a cselekmények hivatalos személy által vagy erőszak, esetleg azzal való fenyegetés alkalmazásával elkövetve kettőtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők.

Ami az udvari vagyontárgyakat illeti, amennyiben azokban nem keletkezett jelentős kár, aligha lesz alkalmazható a Btk., annak is a 194. cikkelye. A törvény más tulajdonának nagy értékű kárt okozó szándékos megsemmisítését vagy rongálását a polgárok minimális nem adózó jövedelme ezerszeresétől négyezerszereséig terjedő pénzbírsággal vagy százhúsztól kétszáznegyven óráig terjedő köz­érdekű munkával vagy két évig terjedő javítómunkával vagy három évig terjedő szabadságkorlátozással vagy ugyancsak három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

A sértettnek azonban jogában áll polgári peres eljárás keretében anyagi és erkölcsi kártérítést követelni.           

(hk)