PISA-felmérés: Hogyan hat az iskolásokra a háború?

A lányok jobban olvasnak, a fiúk jobban számolnak, összességében az ukrajnai tinédzserek szövegértése romlik. A 15 évesek 45%-a, azaz majdnem a fele nem éri el az alapszintet szövegértésből (a szövegértés nem egyenlő a szavak egyszerű elolvasásának képességével). Közzétették a PISA 2025, az oktatás minőségét vizsgáló kutatás eredményeit, amely a 15 évesek szövegértését, matematikai és természettudományos ismereteit, készségeit méri fel a világ 90 legfejlettebb országában – számolt be a BBC News Ukrajina.

A PISA azt méri, hogy a diákok hogyan tudnak információkat elemezni, problémákat megoldani, a tudásukat a gyakorlatban alkalmazni és következtetéseket levonni. 2025-ben Ukrajna harmadszor vett részt a felmérésben, és másodszor a teljes körű háború idején.

Kiderült, hogy az ukrajnai gyerekek másfél évnyi tanulással vannak lemaradva fejlett országokbeli kortársaiktól matematikában és a természettudományokban, s két évvel szövegértésben.

Ukrajna átlageredménye 448 pont a természettudományokból, 431 matematikából és 418 szövegértésből. Ez 34, 32 és 43 ponttal alacsonyabb az OECD-országok (fejlett gazdaságok) átlageredményeinél. Ebben a három mutatóban Ukrajna megelőzi Bulgáriát, Moldovát és Grúziát, de elmarad Szlovákiától, Lengyelországtól és Észtországtól.

A PISA-felmérés szerint a matematika és a természettudományok terén a világon a legjobb eredményt Kína érte el 612, illetve 597 ponttal. Olvasásban Szingapúré a legjobb teljesítmény: 535 pont. A világ legrosszabb eredményeit Ruandában mérték: mindhárom területen körülbelül 300 pont.

Az Oktatási és Tudományos Minisztérium szerint a PISA-felmérés által feltárt fő kihívás az, hogy a megkérdezett diákok harmada nem rendelkezik az alapvető tudásszinttel a három vizsgált területen. Az alapszint az anyag megértéséhez, elemzéséhez és következtetések levonásához szükséges minimális tudást és készségeket jelenti.

A megkérdezett diákok 46%-a nem rendelkezik alapfokú tudásszinttel matematikából, 45%-uk pedig szövegértésből. 35%-uk nem éri el az alapszintet a természettudományokban.

Összességében a serdülők 56,4%-ának alacsony volt az eredménye a három terület közül legalább egyben. A diákok 29,3%-a, azaz egyharmada nem érte el az alapvető tudásszintet a tárgyak egyikéből sem.

Szövegértésből csökkent a legnagyobb mértékben az ukrajnai diákok tudása 2018-hoz képest, és ebben a legnagyobb a nemek közötti különbség is: az ukrajnai lányok 32 ponttal jobban olvasnak, mint a fiúk. Szövegértésből a fiúk eredményei 415 pontról 402 pontra csökkentek 2022 és 2025 között.

Matematikából az ukrajnai fiúk 8 ponttal előzik meg a lányokat. A természettudományok terén nem jelentős a nemek közötti eltérés.

A PISA-felmérés korábbi fordulóihoz hasonlóan a 2025-ös vizsgálat is jelentős különbséget mutatott a vidéki és a városi iskolák között.

„A vidék-város különbség 61 pont matematikából, 65 a természettudományokból és 68 szövegértésből” – áll a tanulmányban.

Ez a különbség több mint három év iskoláztatásnak felel meg. Vagyis a nagyvárosokban élő diákok tudás tekintetében több mint három évvel előrébb járnak a vidéki iskolákban tanulókhoz képest. Az előző tanulmányban ez a különbség nagyobb volt: 4-5 év.

A törésvonal egyfelől a falvak és nagyközségek, másfelől a nagyvárosok között tátong.

Vidéken a diákok közel fele nem éri el az alapszintet természettudományokból, s körülbelül 60%-uk matematikából és szövegértésből.

Ugyanakkor a tanulmány arra is rámutat, hogy nem csak a lakóhely számít. A különbségek a társadalmi-gazdasági adottságokkal és az erőforrásokhoz való hozzáféréssel is összefüggnek. Az ukrajnai diákok több mint fele olyan intézményekben tanul, amelyek erőforráshiányban szenvednek: nincs elég oktatási anyag, felszerelés, készülék és tanár.

(zzz/bbc.com)