Hét ország szobrászai alkotnak Kárpátalján

XV. Kárpátaljai Nemzetközi Szobrásztábor

A Pro Arte – Munkács civil szervezet jóvoltából kezdetét vette a Kárpátaljai Nemzetközi Szobrásztábor, amely idén tizenötödik alkalommal gyűjtötte össze a világ különböző pontjairól érkező művészeket. Miközben az ország keleti és déli részén épületek dőlnek romba, a hátországban a megmaradás és a folytonosság jegyében alkotnak. A kövek egyelőre még nyersek, a tábor végére azonban nyolc új köztéri alkotással gazdagodik a vidék.

Sűrű porfelhő, kopácsolás és gépzúgás tölti meg a Kvitka Polonini szanatórium környékét. Elsőre azt hinnénk, csupán felújítási munkálatok zajlanak, csak a porfelhő forrásához közelebb érve vehetjük észre, hogy itt bizony valami különleges dolog zajlik. A Királyfiszálláson (Солочин) zajló művésztelepen a nyers kőtömbökből fokozatosan formálódnak azok a szobrok, amelyek a későbbiekben Kárpátalja köztereit gazdagíthatják.

A Pro Arte – Munkács civil szervezet által szervezett nemzetközi szimpóziumot idén immár tizenötödik alkalommal rendezik meg. A jubileumi tábor különlegessége, hogy a háború ellenére ezúttal hét országból érkeztek alkotók.

„Tizenötödik, hál' Istennek, és méghozzá ebben a háborús időben hét országból jöttek hozzánk. Ilyen sok országból még soha nem jött művész” – mondta Matl Péter szobrászművész, a szimpózium megálmodója.

A meghívott művészek Argentínából, Mexikóból, Portugáliából, Franciaországból, Romániából és Magyarországról érkeztek, mellettük pedig két ukrán szobrász is dolgozik a táborban. Matl Péter szerint komoly érdeklődés előzte meg a válogatást: tizennégy profi alkotó jelentkezett, közülük választotta ki a résztvevőket.

A szimpózium minden évben egy közös témát ad a művészeknek, amelyet azonban mindenki a saját gondolatvilágán és művészi nyelvén keresztül értelmez. Ezúttal az „Előre a gyökerekhez” gondolat köré épülnek az alkotások. A szokatlan megfogalmazás szándékosan fordítja meg a megszokott kifejezést. A gyökerekhez általában visszatérünk, ezúttal azonban a múltból kiindulva a jövő felé kell tekinteni. Matl Péter szerint erre azért is szükség van, mert a világ és az emberek értékrendje folyamatosan változik. A különböző generációk között egyre nehezebb lehet megtalálni a közös pontokat, miközben minden nemzedék új értékeket hoz magával. A szobrászok ugyanazt a témát kapták, az abból születő alkotások azonban egészen különbözőek lesznek.

A Magyarországról érkezett Beretvás Csanád a természet és az ember kapcsolatát szeretné megjeleníteni. Szobrának alsó része egy építészeti elemként jelenik meg, amely fokozatosan egy törött csontra emlékeztető természeti formába megy át.

Az ukrán Ljudmila Misko Kárpátalja sokszínűségét szeretné megjeleníteni. A szobor a tervek szerint A gyökerek polifóniája címet kapja majd.

Romániából Eugen Petri érkezett a szimpóziumra. A szobrász tavaly már részt vett a művésztelepen, és az ott szerzett tapasztalatok miatt idén is visszatért. Most egy, a háború áldozatainak emléket állító alkotáson dolgozik.

A mexikói Sabrina Coco másodszor vesz részt a kárpátaljai szimpóziumon, idei munkáját a hegyek, a természet és a kárpátaljai táj ihleti.

A francia Margot Lasalle számára ez mindössze a második nemzetközi szimpózium. Az ő alkotásában a gyökerek nem a föld felé, hanem felfelé törnek, majd egy nyolcas formájában kapcsolódnak össze.

Christian Ignacio Alvarenga Argentínából érkezett, felesége azonban ukrán, így ő egy olyan alkotással készül, amelyben több helyen is megjelennek az ukrán szimbólumok.

A Portugáliából érkezett művész, Thierry Ferreira szobra az Üledékes gyökerek nevet viseli majd, amely az emlékezet, az anyagiság és haladás közötti feszültséget vizsgálja.

Hét ország szobrászai, nyolc új alkotás és egy közös gondolat: „Előre a gyökerekhez”. A háború sújtotta Ukrajnában különös jelentőséget kaphat az, amikor valami maradandó születik. Miközben az ország egyes részein épületek és közösségek semmisülnek meg, Kárpátalján most kőtömbökből formálódnak olyan művek, amelyek hosszú évekre, akár évtizedekre is a táj részei lehetnek. A háború nyomai valószínűleg még hosszú ideig láthatók lesznek Ukrajnában, a szobrásztábor alkotásai azonban egy másfajta nyomot hagyhatnak maguk után. A szervezők célja, hogy a szobrok ne csak a szimpózium emlékét őrizzék, hanem hosszú távon Kárpátalja köztereinek részévé váljanak.

D. K.