Kié a mezsgyén lévő kút?

„A környező portákról rendszeresen járnak vízért a kútra, amely félig a kertemben, félig pedig annak a földútnak a szélén áll, amely elválasztja a háztájikat és a falu szántóföldjeit. Utánanéztem a tanácsházán: a földút a falué (kommunális tulajdon), ahogyan a szántóföldek is, a kút viszont senkié, sehol nincs jelölve. Az egyik öreg szomszéd azt állítja, hogy régen közösen ásatta a kutat több szomszéd gazda, s ő maga soha nem tiltaná meg senkinek, hogy vizet vegyenek abból. Csakhogy a sok kivételtől romlik a víz minősége, a kút tisztításáért pedig csak mi fizetünk a szomszéddal. A kérdésem az volna, hogy jogában áll-e bárkinek vizet venni a kútból az engedélyem nélkül? Igaz-e, hogy a víztörvény mindenkinek engedélyezi a vízkivételt napi 5 köbméterig? Ha bérbe venném a falutól az út menti földet, amely a kúthoz tartozik, megtilthatom, hogy mások abból vizet vegyenek?”

– Kívülállóknak nincs joguk vizet venni a kútból az ön beleegyezése nélkül, mivel ez sérti a földterülethez kapcsolódó tulajdonjogát.

Ukrajna Alkotmányának (Конституція України) 41. cikkelye és a Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban: Ptk.) 319. és 321. cikkelyei szerint a tulajdonhoz való jog sérthetetlen. Senkit sem lehet jogellenesen megfosztani ettől a jogától, és senkit sem lehet korlátozni a gyakorlásában.

Ukrajna Földtörvénykönyvének (Земельний кодекс України – a továbbiakban: Ftk.) 90. és 91. cikkelyei szerint a tulajdonosnak joga van önállóan rendelkezni a földdel, gazdálkodni azon és követelni az őt ért bármilyen jogsérelem megszüntetését.

Mivel a kút egy része az ön magántulajdonát képező földön található, a vízkivétel óhatatlanul azt jelenti, hogy kívülállók tartózkodnak az ön területén. A tulajdonos kifejezett hozzájárulása nélkül az ilyen cselekmények a magántulajdon határainak megsértését jelentik.

Ami a vízhasználattal kapcsolatos normákat illeti, a félreértelmezésükhöz vezet, ha azokat a földjogtól és a polgári jogtól függetlenül alkalmazzák.

A Víztörvénykönyv (Водний кодекс України) 47. cikkelye szabályozza az általános vízhasználatot, amelynek keretében az állampolgárok – többek között személyes szükségleteik kielégítése céljából – külön engedély nélkül és ingyenesen használhatják a vizeket.

Az általános vízhasználathoz való jog azonban önmagában nem keletkeztet jogosultságot más személy magántulajdonában álló földterületének engedély nélküli használatára vagy az oda történő belépésre. Ezért annak megítélésekor, hogy a szomszédok jogosultak-e az adott kút használatára, nem elegendő kizárólag a vízjogi szabályokat figyelembe venni: vizsgálni kell a földterület és magának a kútnak a jogi helyzetét, valamint azt is, fennáll-e harmadik személyek javára bejegyzett használati vagy szolgalmi jog.

A Víztörvénykönyv 48. cikkelye értelmében a napi legfeljebb 5 köbméter víz kivétele és/vagy felhasználása – a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve – nem minősül különleges vízhasználatnak. Ez a szabály azonban nem azt jelenti, hogy bárki jogosult lenne napi 5 köbméter vizet kivenni egy más személyhez tartozó vagy más személy földterületén található kútból. Az 5 köbméteres határ a vízhasználat jogi minősítésére vonatkozik, és önmagában nem keletkeztet jogot más személy ingatlanának, földterületének vagy az azon található létesítménynek a használatára. Ezért a szomszédok pusztán erre a rendelkezésre hivatkozva nem követelhetnek hozzáférést a kúthoz.

Ami azt az állítást illeti, hogy a kutat a szomszédok közösen ásták... A földjogban szolgalmi jognak (сервітут) nevezik a valaki más tulajdonának vagy földterületének használatára való jogot (például áthaladás vagy vízvétel céljából). A Ptk. 401., 402. és az Ftk. 98–100. cikkelyei szerint földszolgalmi jog (земельний сервітут, telki szolgalom) megállapodással, törvénnyel, végrendelettel vagy bírósági határozattal keletkezhet.

Bármely szolgalmi jog csak az Ingatlan-tulajdonjogok Állami Nyilvántartásában való bejegyzés után lép hatályba. A szomszédok szóbeli nyilatkozatai, a hagyományok vagy a múltbeli közös kútásás bizonyítékai hivatalosan bejegyzett dokumentum nélkül nem rendelkeznek jogi erővel. Ha tehát az ön telkével kapcsolatos szolgalmi jog nincs bejegyezve a nyilvántartásban, senkinek sincs joga hozzáférést követelni a kúthoz.

A konfliktus végleges rendezésének valóban megbízható módja lehet bérleti szerződést kötni a szomszédos kommunális tulajdonban lévő föld egy darabjára, amely a kút másik felét is magában foglalja. Az Ftk. 95. cikkelye értelmében a földhasználóknak joguk van önállóan kezelni a földet, és megépíteni azon a szükséges építményeket, például kerítést. A helyzet rendezésének egyik lehetséges módja lehet a kút mellett található, kommunális tulajdonban álló földterület jogi helyzetének tisztázása, és – amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak – az érintett földrészlet használati vagy bérleti jogának megszerzése. A kommunális földterület bérbevétele azonban önmagában nem jelenti a kút feletti kizárólagos tulajdonjog megszerzését, és nem alapoz meg automatikusan korlátlan jogot a kút lezárására vagy más személyek hozzáférésének megtiltására. Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy maga a kút kinek a tulajdonában áll, milyen jogcímen létesítették, szerepel-e valamely nyilvántartásban, továbbá terheli-e az érintett földterületet szolgalmi vagy más használati jog. Csak ezek ismeretében állapítható meg, hogy a földterület bekeríthető-e, illetve jogszerűen korlátozható-e más személyek hozzáférése a kúthoz.

hk