A beregszászi bombázás áldozataira emlékeztek

Beregszász 1944. október 9-i bombázásának áldozatai előtt tisztelegtek október 9-én, a tragédia 82. évfordulóján. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet Magyarország Beregszászi Konzulátusával együttműködve szervezett megemlékezést. A résztvevők előbb a város köztemetőjének honvédparcellájánál, majd a vasútállomásnál hajtottak fejet az elhunytak emléke előtt.

A megemlékezés kezdetén Beregszász város köztemetőjének honvédsírjainál felidézték a város történetének egyik legsúlyosabb tragédiáját, amely katonák és polgári lakosok életét egyaránt követelte.

Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja beszédében emlékeztetett: a szovjet légierő két hullámban támadta a beregszászi vasútállomást, ahol magyar katonai egységeket és Észak-Erdélyből menekülő magyarokat szállító szerelvények is vesztegeltek. A bombázás a vasútállomást és környékét egyaránt sújtotta. Kitért arra is, hogy a szovjet időszakban az áldozatokról sokáig nem lehetett méltó módon megemlékezni, s a légitámadás katonai áldozatainak nyughelyéül szolgáló honvédsírok is hosszú időre feledésbe merültek.

„Amikor ma megállunk itt, a múlt fájdalma és a jelen valósága drámai módon összeér bennünk. Az 1944-es bombázás áldozatainak emléke ma nem csupán a történelemkönyvek egy lapja, hanem égető, húsba vágó figyelmeztetés. Amikor a szomszédságunkban újra fegyverek ropognak, amikor a háború szirénái és mindennapos szorongásai közvetlenül határozzák meg a kárpátaljai családok életét, mindannyian a saját bőrünkön érezzük: a béke nem magától értetődő adottság, hanem a legnagyobb, legsebezhetőbb kincsünk. Az 1944-es tragédia azt üzeni nekünk, hogy a háborúban mindenki áldozat. Az is, aki a lövészárkokban szolgál, és az is, aki a hátországban próbál túlélni a bizonytalanságban, az örökös félelemben és várakozásban” – emelte ki beszédében a főkonzul.

Molnár D. Erzsébet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docense a légitámadás körülményeit ismertette. „Amikor 1944. október 9-e, hétfő délutánján hirtelen megjelent 27 szovjet bombázó repülőgép a város légterében, és két hullámban mintegy 50 bombát dobott le a város területére, onnan már nem volt menekülés. Szőnyegbombázást hajtottak végre, és a szőnyeg, ahogy a hadtörténészek mondani szokták, elcsúszott. És ami fentről az irányítópultról néhány milliméteres csúszást jelentett, az itt lent a földön súlyos emberéletekbe került. Ezért mondjuk azt, hogy ennek a katonai hadműveletnek több mint 250 áldozata volt Beregszászban, katonák és civilek egyaránt. [...] Ezek az áldozatok egy olyan háborúnak az áldozataivá váltak, amelynek a pusztítása messze túlmutatott a frontvonalakon. Egy olyan katonai hadműveletnek az áldozataivá váltak, amely már teljesen fölösleges volt, hiszen már régen eldőlt, hogy kik lesznek a győztesek, és kik lesznek a vesztesei annak a háborúnak” – hangsúlyozta.

A felszólalások végén a jelenlévők elhelyezték a kegyelet és a hála koszorúit a honvédparcella emléktáblája előtt, majd a megemlékezés a vasútállomásnál folytatódott, ahol Halász Bertalan harmonika-előadásában katonadalok hangzottak el.

„Ahogyan ennél az emléktáblánál állva is érezzük: a történelem tapasztalatai ma sokkal közelebb érnek hozzánk, mint bármikor korábban. 2022. február 24-e óta olyan időket élünk, amikor a légiriadók hangja már nem a régmúlt fejezete, hanem mindennapi valóságunk része. Saját bőrünkön tapasztaljuk a jelen nehézségeit, a veszély állandó közelségét, és mély fájdalommal hajtunk fejet a frontvonalakról hazatérő hőseink sírjai előtt. Beregszász kistérsége ebben a megpróbáltatásokkal teli időszakban is megmutatja valódi tartását. Nem törtünk meg! A sötétség és a bizonytalanság közepette menedéket adunk a bajbajutottaknak, fenntartjuk óvodáinkat, iskoláinkat és ellátórendszerünket, megőrizve a szülőföld megtartó erejét” – mutatott rá Babják Zoltán, Beregszász polgármestere.

„Különös súlyt ad a mai megemlékezésnek, hogy ismét háború sújtotta országban élünk. Amit korábban csak történelmi tragédiaként idéztünk fel, annak következményeit ma magunk körül is látjuk. Talán éppen ezért értjük jobban, mit jelent elveszíteni a biztonságot, és milyen felbecsülhetetlen érték a béke. A mai főhajtások üzenete egyszerű: az áldozatokat nem felejtjük el, a múlt tanulságait pedig tovább kell adnunk. Tartozunk ezzel azoknak, akik 1944. október 9-én életüket vesztették, és tartozunk vele azoknak is, akik utánunk jönnek” – hangsúlyozta Berghauer Sándor, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem rektorhelyettese.

A vasútállomásnál Orbán Viktória előadásában elhangzott Vörösmarty Mihály Előszó című költeménye, majd a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit az emléktáblánál.

A megemlékezés megvalósulását Magyarország Kormánya és a Bethlen Gábor Alap támogatta.            

Kun Viktória