A kerítés magasságáról
„Mivel a szomszéd folyton bámészkodik, az ismerősöm azt tervezi, hogy vaslemezekből magas kerítést emel a két udvar közé, amelyen nem lehet átlátni. A szomszédja azzal fenyegeti, hogy feljelenti a rendőrségen és a bíróságon, ha megteszi. Milyen magas lehet a kerítés, hogy ne pereljék be az ismerősömet?”
– A kerítés A településrendezésről szóló törvény (Закон України «Про благоустрій населених пунктів») 21. cikkelyének 2. pontja értelmében az úgynevezett kis építészeti formák (малі архітектурні форми) egyik fajtája. A kis építészeti formákat a településrendezési objektum tulajdonosának döntése alapján helyezik/alakítják ki, a jogszabályok, az állami szabványok, normák és szabályok követelményeinek betartásával.
A kerítés telepítését a telkek közötti határvonalra az Ukrajna Regionális Fejlesztési, Építési és Lakásgazdálkodási Minisztériumának 2019. április 19-i 104. számú határozatával jóváhagyott DBN B.2.2-12:2019 Területrendezés és -fejlesztés (ДБН Б.2.2-12:2019 «Планування та забудова територій» – a továbbiakban DBN B.2.2-12:2019) című dokumentum szabályozza. Néhány további szabvány is vonatkozhat a kerítés telepítésére, ám azok rendelkezései nem mondhatnak ellent a DBN B.2.2-12:2019 szabványnak, vagyis ez a mérvadó szabályozás. A DBN B.2.2-12:2019 6.1.34. pontja kimondja, hogy a kerítés telepítése nem ronthatja a szomszédos területeken lévő lakóépületek besugárzását.
A DBN B.2.2-5:2011 Területrendezés (ДБН Б.2.2-5:2011 «Благоустрій територій») 6.7-es pontjából kitűnik, hogy mind a porta egyes részeinek, mind a teljes területének elkerítésére tervezhető kerítés. Ugyanakkor a kerítés magassága a szomszédos telkek határán legfeljebb 2,0 m, az utca felőli oldalon pedig legfeljebb 2,5 m lehet, biztosítandó a szomszédos területek nap általi besugárzásának és szellőzésének szabályozás szerinti mértékét.
A Földtörvénykönyv (Земельний кодекс України – a továbbiakban Ftk.) 103. cikkelyének értelmében a földterületek tulajdonosai és használói kötelesek földrészlegeiket oly módon használni, hogy a lehető legkevesebb kellemetlenséget okozzák a szomszédos földterületek tulajdonosainak és használóinak (például árnyékolással, füsttel, kellemetlen szagokkal, zajszennyezéssel).
Ha a szomszédoknak nem sikerül megállapodniuk a kerítésről, az önkormányzat közvetítőként léphet fel az ilyen vitákban. A közvetítést a vitázó felek egyikének kell kezdeményeznie. Kérvénye nyomán az önkormányzat illetékes bizottságának egy héten belül meg kell vizsgálnia a kérdést az érintettek bevonásával.
Ha sem a szabványok betartása, sem a jószomszédi viszonyra vonatkozó törvényi előírások/ajánlások, sem az önkormányzati közvetítés nem segítenek, ne feledjük, hogy a törvény és a bíróság védi a magántulajdont és annak szabad használatát.
A Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban Ptk.) 13. cikkelye szerint jogai gyakorlása során a személy köteles tartózkodni az olyan cselekményektől, amelyek sérthetik mások jogait.
A Ptk. 319. cikkelyének rendelkezéseiből egyértelműen kitűnik, hogy a tulajdonos jogainak gyakorlása során köteles betartani a törvényi előírásokat, a társadalom erkölcsi normáit, és a tulajdonjogot nem használhatja fel a polgárok jogainak, szabadságainak és méltóságának, a társadalom érdekeinek sérelmére, illetve a föld ökológiai helyzetének és természetes tulajdonságainak rontására.
A Ptk. 391. cikkelyének rendelkezései értelmében a tulajdonos követelheti a tulajdona használatára és az azzal való rendelkezésre vonatkozó jogának gyakorlását akadályozó tényezők elhárítását.
Az Ftk. 152. cikkelyének 2. pontja értelmében a földtulajdonos vagy a földhasználó követelheti a földhöz fűződő jogai megsértésének megszüntetését – még akkor is, ha ezek a jogsértések nem érintik a tulajdonjogot –, valamint kérheti az elszenvedett károk megtérítését.
A fentiek értelmében szomszédja beperelheti az ismerősét, ha az két méternél magasabb kerítést emel, illetve amennyiben úgy érzi, a kerítés miatt kevés napfény éri az udvarát.
hk
