„Készen állunk küzdeni, készen állunk tárgyalni...”

Rákóczi-főiskola: Összesen 1224 hallgató kezdte meg tanulmányait

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hagyományaihoz híven a beregszászi református templomban tartotta idei tanévnyitó ünnepségét. A megható ünnepségre idén a szokásosnál is többen jöttek el az anyaországból és Kárpátaljáról. Balog Zoltán, Magyarország oktatási és tudományos ügyekért is felelős minisztere köszöntőbeszéde végén bejelentette, több mint egymilliárd forintból uszodát és sportcsarnokot építenek Beregszászban. Egyedül Lilija Hrinevics, Ukrajna oktatási és tudományos minisztere nem tett eleget a főiskola meghívásának. Ekkor még a tanévnyitó ünnepség szónokai és résztvevői nem tudhatták, hogy Ukrajna elnöke a tanévnyitóval egy időben írja alá a kárpátaljai magyar oktatást felszámoló új oktatási törvényt, ezzel elgördítve jogerőre emelkedése elől az utolsó akadályt.

A tanévnyitó ünnepség résztvevőit házigazdaként Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke köszöntötte, és Isten áldását kérte az ünnepségre. A himnuszok eléneklése után kuruc kori viseletbe öltözött főiskolai hallgatók hozták be a templomba a történelmi zászlókat, majd köszöntötték a meghívott vendégeket és a főiskola vezetőit.

Orosz Ildikó, a főiskola rektora ünnepi köszöntőjében hosszasan sorolta a főiskolán elvégzett nyári fejlesztéseket és más feladatokat, majd rámutatott arra, hogy a központi érettségi és felvételi rendszer milyen nagy mértékben különbözteti meg hátrányosan a nemzetiségi iskolák végzőseit. A főiskola kapcsán a rektor asszony elmondta: „Az összesített adatok alapján, a 2017/18-as tanévben 1224 hallgató kezdte meg tanulmányait intézményünk különböző képzési szintjein. 728-an nappali tagozaton, 210-en levelező tagozaton, 286-an pedig Ukrajnában nem akkreditált, székhelyen kívüli képzésben. A múlt tanévben ugrásszerűen nőtt a felnőttképzési központ különböző kurzusain részt vevők száma. A 2016/17-es tanévben ezeken összesen 5933-an tanultak, közülük 3528-an szereztek tanúsítványt. A nyár folyamán indított új, magyar mint idegen nyelv tanfolyamra 3584-en jelentkeztek, a tanfolyamokat 44 településen, 231 csoportban, 97 tanárral tartjuk. A 2016-ban bejegyzésre került ECL nemzetközi nyelvvizsgaközpontban 42-en tettek nyelvvizsgát orosz, angol és német nyelvből” – mondta el a rektor asszony, majd hosszasan sorolta, hogy a főiskola oktatói közül kik szereztek újabb tudományos fokozatokat, és azokat kiknek sikerült Ukrajnában honosíttatniuk.

„Mint derült égből a nem várt mennykőcsapás, úgy sújtott le magyar nyelvű oktatási rendszerünkre a szeptember ötödikén elfogadott oktatási törvény. Nem a teljes törvény sújtja anyanyelvi oktatásunkat, csupán annak hetedik cikkelye, amelyet az utolsó percekben, kétes eljárási rendben, előzetes vita és bizottsági döntések nélkül fogadtak el. A törvény elfogadásának kaotikus körülményeire utal, hogy a házelnök is csak két hét után írhatta alá azt a törvényt, amit két olvasatban, vagyis kétszeri vita után szavaztak meg, mintha a szövegen még sokáig dolgozni kellett volna” – emlékeztetett Orosz Ildikó a teljes körű magyar oktatási rendszerünket felszámoló, azt az elemi oktatás szintjére korlátozó új oktatási törvény elfogadásának eljárási hibáira rámutatva. Mindezt azok az ukrán honatyák szavazták meg, akik az ország 1991-es függetlenné válásakor a kisebbségi jogokat garantálták, csak szavazzuk meg a függetlenséget. Míg Magyarországon az ott élő ukránok önkormányzattal rendelkeznek, amelyhez az állam nemcsak jogokat ad, hanem annak fenntartását is biztosítja központi költségvetésből, addig az ukrajnai magyaroknak csak kötelezettségeik vannak, de identitásuk megőrzését biztosító szervezeti institúcióik működéséhez nem járulnak hozzá. Nem kapnak állami finanszírozást az egyházi líceumok, a főiskola, a magyar sajtó, a civil szervezetek. Az állami fenntartású iskolák és óvodák tatarozását is csak magyar támogatással sikerült megoldani. Az összegyűjtött 64 ezer aláírás és a sok megkeresés ellenére sem volt hajlandó a magyar kisebbség képviselőivel egyeztetni az ukrán oktatási miniszter asszony, a napokban pedig a nemzetközi felháborodás hatására azt nyilatkozta, hogy hajlandó tárgyalni a környező országok képviselőivel a kérdésben. Számunkra ez azt jelenti, hogy a hatalom nem akar velünk, ukrajnai kisebbségekkel társadalmi szerződést kötni. Bevándorlóként kezel minket, és csak az anyaországgal hajlandó bennünket érintő kérdésekről tárgyalni – sorolta hosszasan jogos sérelmeinket Orosz Ildikó. „Amennyiben az ukrán államfő mégis aláírja azt a szégyenletes, jogtipró törvényt, van egy év átmeneti időszakunk, azt kell racionálisan, hatékonyan felhasználnunk…”

Balog Zoltán, Magyarország emberi erőforrásainak minisztere kijelentette, hogy az ezer éve ezen a földön élő magyarság „erőforrása” a magyar nemzetnek és Ukrajnának egyaránt, Magyarország pedig nem mond le erről az erőforrásról. Ezért arra kérik az ukrán politikusokat, hogy ők se tegyék meg ezt. Hangsúlyozta, hogy az ukrán parlament által elfogadott új oktatási törvénynek a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását korlátozó hetedik paragrafusa „ezer sebből vérzik”, és szembemegy mindazzal, amire a szabaddá lett ukrán és a magyar nemzet szerződött egymással, valamint egy sor olyan nemzetközi egyezménnyel, amelyet az európai nemzetek közössége felé indulva Ukrajna elvállalt. Balogh Zoltán leszögezte: Magyarország Ukrajna mint állam szabadságában, valamint minden állampolgárának békés gyarapodásában érdekelt, a magyarok pedig nem a problémának, hanem a megoldásnak a részei kívánnak lenni. „Készen állunk küzdeni, készen állunk tárgyalni, készen állunk a nemzetiségi oktatás érdekében megegyezni” – húzta alá Balog Zoltán, hozzátéve: a magyar kormány ezért úgy döntött, hogy több mint egymilliárd forinttal támogatja egy sportcsarnok és egy uszoda építését a beregszászi főiskola mellett. A létesítmények tervezéséhez szükséges összeg rendelkezésre áll – jelentette be a miniszter, majd így folytatta: a kárpátaljai magyaroké „a föld, a nyelv és a hit”, ezt a közösséget mindig a tisztességes munka és a közigazgató állam iránti lojalitás jellemezte. Az elvégzett munkájuk javára vált annak az országnak, amelyben éltek, közben pedig töretlen maradt a magyar nemzet iránti hűség – fogalmazott.

A miniszter, felsorolva az anyaország által az itt élő magyar és ukrán családoknak és gyerekeknek juttatott támogatásokat és boldogulásuk segítésére elindított programokat, megjegyezte, a magyar állam számára természetes a Magyarországon élő ukrán nemzetiségű közösség segítése, erre a célra mintegy egymilliárd forintot fordítanak.

Balog Zoltán Kárpátalja történelmét felidézve kifejtette: a lényeg mindig az, hogy a magyarok magyarok, az ukránok ukránok, a ruszinok pedig ruszinok lehessenek és maradhassanak. A Szovjetunió szétesésével és Ukrajna létrejöttével a kárpátaljai magyarok számára is eljött a szabadság ideje, most azonban mintha távolodna ez a szabadság. A bevallottan nyugati irányba elinduló Ukrajna – amely eddig békében igyekezett élni szomszédjaival, és teret, illetve lehetőséget adott nemzetiségeinek a szabad életre – most megsérti majdnem minden nyugati szomszédját, elfelejtve azt, hogy az ukrán nemzet is volt ilyen elnyomott helyzetben – emlékeztetett a miniszter. A tárcavezető nehezményezte, hogy a médián keresztül párbeszédet hirdető ukrán állam nem hajlandó tárgyalásokra az oktatási törvényről. Ezért fontos, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanács kiállt a magyarok és a románok jogai mellett, mert az itt élő képviselők jól tudják, hogy az anyanyelvi oktatás nem elvesz, hanem hozzátesz az életükhöz – jegyezte meg.

Balog Zoltán beszédében az új oktatási törvény hetedik cikkelyét zsákutcának nevezte, megemlítve, hogy ebbe a cári Oroszország és a Szovjetunió bürokráciája magát az ukrán nemzetet is belekényszerítette már. „Mi kézfogással fogjuk várni Ukrajnát a zsákutca bejáratánál, hogy együtt mehessünk tovább az európai úton, amelyre történelmi sorsközösségünk predesztinált bennünket” – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán hozzátette, Magyarország és az érintett országok minden törvényes eszközzel fel fognak lépni a jogfosztás ellen a nemzetközi közösség előtt.

Az elsős diákok fogadalomtétele után a főiskola vezetői kézfogással avatták az intézmény diákjaivá az idén felvett hallgatókat, majd közösen elénekelték a diákhimnuszt.

Az idén a főiskola vezetése a Rákóczi-díjat Bacskai Józsefnek, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkárának és Zsupán Józsefnek, Beregszász korábbi polgármesterének ítélte oda. Bacskai József, aki beregszászi, majd ungvári magyar főkonzulként kiemelkedően sokat tett a Rákóczi-főiskoláért, meghatottan mondott köszönetet a díjért.

Zsupán József, aki polgármesterként ingyen átadta a főiskola számára annak mai, Kossuth téri épületét, majd amikor el akarták venni a főiskolától, bátran kiállt a felsőoktatási intézmény mellett, sajnos, megromlott egészségi állapota miatt nem lehetett személyesen jelen a megnyitón. A díjat fia, ifj. Zsupán József vette át.

Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány elnöke zárszavában az elsős hallgatók köszöntése után köszönetet mondott Balog Zoltán miniszter úrnak, a jelen lévő parlamenti képviselőknek, államtitkároknak és mindazoknak, akiknek köszönhetően a magyar kormányzat részéről rendkívüli támogatásban és odafigyelésben részesül a főiskola. Külön megköszönte a sportcsarnok és uszoda létesítésével kapcsolatos bejelentést, amely nemcsak a főiskola, hanem az egész város és a járás érdekeit is szolgálja.

A jelenlegi események kapcsán megjegyezte, hogy az ukrán történelemkönyvek tele vannak panasszal és sirámmal, hogy történelmük során az oroszok, a lengyelek elnyomták az ukránokat és nem engedték számukra, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. „Egyesek milyen hamar tudnak elnyomottakból elnyomóvá válni, és elfeledni azt, hogy mit tettek velük, amikor ők voltak különböző államok területén kisebbségben” – emlékeztetett Brenzovics László, majd megyénk egyik korábbi kormányzóját idézve kijelentette: Az embernek mindig jó jóban lenni a szomszédaival. „Reméljük, hogy ezek egy fiatal államnak a gyermekbetegségei, amit ki lehet nőni majd…” – tette hozzá a KMKSZ elnöke.

A tanévnyitó ünnepség végén a történelmi egyházak papjai kérték Isten áldását a főiskolára, annak tanáraira és diákjaira.

Badó Zsolt/mti