Magyarellenes ámokfutás a szavazatokért?

Tovább éleződött a helyzet Ukrajna és Magyarország között, miután szeptember 19-én nyilvánosságra hoztak egy, a beregszászi magyar konzulátuson rejtett kamerával készült felvételt, amelyen látható, amint azonosíthatatlan személyek egy csoportja magyar állampolgársági esküt tesz. Az esetet az ukrán kormány a kárpátaljai magyar kisebbség elleni jogsértő intézkedések bevezetésére és leplezetlen uszításra használta fel.

Furcsa véletlenek

Itt van mindjárt ez az ominózus videofelvétel. Váratlanul – ki tudja, honnan? – előkerül egy bizonyos Konstantin nevű felhasználó, akinek rejtett kamerával készült felvétele van arról, amint néhányan magyar állampolgársági esküt tesznek a beregszászi konzulátuson, s azt közzé is teszi a YouTube-on. Aztán mindjárt egy újabb „meglepetés”: a felvételt éppen egy állami hírügynökség, az Ukrajinszki Novini ismertette elsőként. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter mindjárt megeresztett egy harcias kommentárt a Twitteren: „Jól tudtuk, mi zajlik a magyar konzulátuson, figyelmeztettük magyar kollégáinkat, de most erre bizonyítékunk van. Ezt a bizonyítékot nem lehet elhallgatni, reagálni kell rá.” Amint várható volt, a „hazafias” ukrán média lecsapott a hírre. Senki nem szeretett volna lemaradni ebben a Ki rúg nagyobbat az ukrán kormánynak kiszolgáltatott magyar kisebbségbe és a kárpátaljai magyarság miatt igen óvatos Magyarországba? elnevezésű versengésben.

Ennek a lelkes médiának a zöme mindössze két kérdést mulasztott el feltenni. Az egyik: vajon honnan kerülhetett elő ez a bizonyos felvétel? A másik: miért éppen most tették közzé? Legalábbis furcsa, ha egy országban, ahol a titkosszolgálat szükség esetén látszatgyilkosságokat is megrendez, miért nem merül fel szinte senkiben a lehetőség, hogy nemzetközi botránykeltésre alkalmas felvétel is készülhet, ha éppen ez az igény? Summa summarum, alig néhány portálnak jutott eszébe a lehetőség, hogy megtervezett akcióról lehet szó. Például a prozak.info kárpátaljai hírportál szerint a magyar diplomáciai kirendeltségen készült videót professzionális rejtett kamerával vették fel, „teljesen nyilvánvaló, hogy azt vagy SZBU-ügynök, vagy valaki az SZBU megrendelésére rögzítette”.

Jellemző állapotainkra, hogy sokkal kényelmesebb ukrán hazafinak mutatkozni, mint akként cselekedni. Esetünkre vonatkoztatva: ha Klimkin szerint a kormányzat már évek óta tudta, hogy mi folyik Beregszászban, vajon miért éppen most háborodtak fel ennyire a beregszászi konzulátuson történteken?

Sajnos, a kormányt egyébként vehemensen bíráló médiának is csak egy jelentéktelen része merte vagy akarta nyíltan leírni, ami pedig nyilvánvaló: aligha véletlen, hogy a botrány éppen most robbant ki. „Az egyik változat szerint a kárpátaljai magyar befolyás elleni küzdelemmel a hatóságok a hazafias választók lojalitását igyekeznek biztosítani maguknak” – írja például a strana.ua.

Bizony, jönnek a választások és Petro Porosenko elnök, valamint a majdanos miniszterek, akiknek az elmúlt több mint négy évben egyetlen reformot sem sikerült végigvinniük, most úgy érezhetik, nincs más választásuk, mint hazafias húrokat pengetni, a béke előmozdítása helyett háborúra uszítani, s ha kell, népellenségnek kiáltanak ki egy egész nemzeti kisebbséget.

Sunyiság, zsarolás?

„Milyen sunyi eljárás! Nem mertek egyenesen a magyarok elé állni, és azt mondani, hogy ezt így nem engedjük! Kezdetben nem törődtek az egésszel, mert a magyar támogatás is kellett a társulási megállapodáshoz az EU-val, és a vízummentességhez. Most meg, hogy elérték, amit akartak, egy videofelvétel miatt rázzák az öklüket” – egyik olvasónk fakadt ki ekképpen Klimkin magyarellenes kirohanásait hallva. Pedig az olvasó akkor még nem tudhatta, hogy az ukrán külügyminiszter nem éri be a botránykeltéssel és az ökölrázással.

„A következmények nagyon egyszerűek lesznek: újra leülünk a magyarokkal – kezdte vészterhes hangon Klimkin az 1+1 televízióban múlt pénteken. – Arról fogunk beszélni, hogyan folyik az oktatási törvény átmeneti időszaka. Ez fontos a számukra. Arról fogunk beszélni, hogyan történik a magyar tevékenység finanszírozása. Tavaly 22 ezer magyar származású ukrán polgár részesült segélyben. Ott (Kárpátalján) összesen 100-110 ezren vannak. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik család kapja ezt a segélyt. Milyen módon, milyen pénzben, milyen mechanizmusokon keresztül? Éppen most ellenőrizzük” – idézi a diplomatát a TSZN.

Lám, ismét felöltötte azt az ártatlan, a világra rácsodálkozó „mi eddig nem tudtunk semmit” arckifejezését az ukrán külügyek irányítója! Mintha nem lenne az unalomig ismert a hatóságok előtt, miként működnek a magyarországi támogatást folyósító, az ukrán jogszabályok legapróbb előírásának is aggályosan eleget tevő alapítványok! Aztán persze kibújt a szög a zsákból, mert röviddel később mégiscsak utalt rá a külügyér, hogy miként folytatódhatna régiónk támogatása.

„Kárpátalja összetett: vannak ott magyarok, románok, ruszinok. Nagyon sokfélék az ottaniak, mindenkihez egyéni megközelítés kell, és nekünk erre van szükségünk. … Ezek pénzügyi, szociális-gazdasági megközelítések. De meg kell őket értenünk, és segítenünk kell nekik. Nem a magyaroknak (nem a magyarországiaknak kell segíteniük – a szerk.), hanem nekünk. Végső esetben nekünk a magyarokkal együtt, és nem a magyaroknak egyedül, ahogyan ez ma történik” – közölte Klimkin meglehetősen homályosan.

Értsük ezt úgy, hogy az ukrán kormányzat akarja kifizetni a jövőben a kárpátaljai magyaroknak azokat a támogatásokat, amelyeket ma Magyarország folyósít?! Aligha, hiszen azt sem igen teljesítik, amit pedig törvény ír elő a számukra. Például a magyar tankönyvek idén sem készültek el időre. Sőt! Ne legyen kétsége az olvasónak felőle, Kijev keményen megadóztatja azt a magyarországi támogatást is, amelyből ukrajnai közintézmények újulnak meg Kárpátalján. Akkor talán éljünk támogatás híján a mostaninál is szerényebben, ahogyan ukrán honfitársaink egy jelentős része tengődik? Ezt követelni semmi értelme nem volna, hacsak nem a vegytiszta rosszindulat vezérel valakit. Esetleg arról volna szó, hogy Kijev mégis beleegyezne az anyaországi támogatások folytatásába, ha őket is bevennék a „buliba”? Például Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter adhatná át a magyar pénzen felújított kárpátaljai iskolákat és óvodákat – persze már csak az ukrán tannyelvűeket, hiszen a magyarokat éppen most szüntetik meg. Esetleg Petro Porosenko elnök nyújthatná át a traktorkulcsokat a Egán Ede-pályázaton nyertes magyar gazdáknak. Hogy ez a követelés nem lenne egyéb, mint diplomáciai köntösbe bújtatott arcátlan zsarolás? Nos, a kérdés eldöntését az olvasóra bízzuk.

De mi lesz velünk?

Az ukrán kormányzat láthatóan nem híve az üres fenyegetőzésnek, így mióta Klimkin megígérte, hogy „még több Ukrajna” lesz ezentúl Kárpátalján, egyre gyakrabban tartóztatják fel az ukrán–magyar határon a kárpátaljai magyar értelmiségieket, közszereplőket és újságírókat, hogy azután órákon át tartsák ott és faggassák őket minden jogalap nélkül. Szombaton kaptuk a hírt, hogy a Mirotvorec (Béketeremtő) nevű ukrajnai nacionalista portál a Csisztiliscse (Tisztítótűz) nevű adatbázisában közzétette az első öt kárpátaljai személy adatait, akik az állítólagos magyar állampolgárság megszerzésével ukrán szempontból törvénysértést követtek el, mivel kárpátaljai önkormányzati vezetők vagy képviselők. Ezzel a nacionalisták tulajdonképpen az ukrán nemzet ellenségeivé neveztek ki egyszerű magyar embereket.

Pavlo Klimkin több nyilatkozatában kilátásba helyezte a magyar konzul kiutasítását. Hétfőn ukrán nacionalista fiatalok tüntettek a konzulátus épülete előtt, akik már nem elégedtek meg a magyar diplomata távozásával, az egész intézmény bezárását követelték.

Mindez az ukrán médiában megjelenő magyarellenes tévéműsorokkal és cikkekkel együtt tovább fokozta az ellenséges hangulatot. 

Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke rámutatott: központilag irányított magyarellenes kampány folyik a kárpátaljai magyarok ellen. A harc már évek óta tart, de talán most érte el a csúcspontját – jelentette ki a képviselő a Magyar Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Hangsúlyozta, a kettős állampolgárságot nem tiltja törvény Ukrajnában, ezért hivatalosan semmilyen szankció nem érhet egy olyan személyt, aki több állampolgársággal rendelkezik. Hozzátette, mindent megtesznek azért, hogy a jövőben is megvédjék a kárpátaljai magyarokat, egy jogsegélyszervezet felállítását is tervezik.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter vasárnap az MTI-nek nyilatkozva arról beszélt, Ukrajnában elnök- és parlamenti választásra készülnek, s a kampányban a „jól ismert magyargyűlöletet” vették elő a hatalmon lévők azért, hogy javítsák az esélyeiket. Ez több jelenségben is testet öltött: az ukrán titkosszolgálat elkezdte vegzálni a magyar nemzeti közösség bizonyos tagjait; ma már nyíltan, honlapon szólítanak fel a kettős állampolgársággal rendelkezőkkel szembeni fellépésre; egyre sűrűbben érik inzultusok a magyar diplomatákat; valamint többször „kihallgatásra invitálták” a magyar kormány által finanszírozott gazdaságfejlesztési programban részt vevő alapítványhoz köthető embereket – sorolta a miniszter.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a múlt héten minden eddiginél tovább mentek, amikor a nemzetközi jog és diplomácia összes létező, írott és íratlan szabályát felrúgva titkosszolgálati akciót hajtottak végre Magyarország egyik ukrajnai konzulátusán, egy NATO-tagállam képviseletén, magyar fennhatóságú területen. Magyarország külképviseletein kizárólag olyan tevékenységek zajlanak, amelyek teljes mértékben összeegyeztethetőek a nemzetközi és a magyar joggal – szögezte le a tárcavezető. A kettős állampolgárság bevett Európában, és ha egy állam valóban az Európai Unió irányába akar haladni, nem kérdőjelezheti meg ezt az intézményt – vélekedett.

Azt mondta, hogy Magyarország a jó kapcsolatban érdekelt Ukrajnával, és a tettek szintjén is ezt bizonyítja. Jelenleg inzulinhiány van a szomszédos állam egyes kórházaiban, aminek megoldásában szintén segíteni fog Magyarország – tette hozzá. A magyar kormány tehát mindent megtesz a jó kapcsolatért, azonban a kárpátaljai magyar közösség minden tagjáért kiáll – nyomatékosította Szijjártó Péter.

Pavlo Klimkin ukrán és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter éppen lapzártánkkal egy időben, kedden találkozik egymással New Yorkban, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljon. Mire az olvasó e sorokat olvassa, tudni fogja már, hogy mivel ért véget a megbeszélés. Csak remélhetjük, hogy a józan ész végre felülkerekedik az ukrán kormányban a hatalomféltés inspirálta magyarellenes ámokfutáson.

(zzz)