A település, amelyiknek a neve már összeforrt a barackkal

Harmadik alkalommal szerveztek barackfesztivált Benében

2018. július 31., 18:29 , 915. szám

A beregszászi járási Bene méltán híres Kárpátalja-szerte a községben termesztett barackról és a gyümölcs felhasználásával készült termékeiről. Július 29-én harmadik alkalommal került megrendezésre a Benei Barackfesztivál a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Benei Alapszervezetének és Bene Község Önkormányzatának közös szervezésében, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének (BKSZ) támogatásával.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Kulcsár Ferenc beregszászi magyar konzul, Tabányi Pál, Maglód város polgármestere, Sin József, a KMKSZ BKSZ és a Beregszászi Járási Tanácsnak az elnöke, Petruska István, a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal elnöke, Vitalij Matyij, a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal első elnökhelyettese, Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke, ifj. Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára és a Beregszászi Járási Tanács képviselője, Simon Gyöngyi, a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal Oktatási, Ifjúsági és Sportosztályának vezetője, Hubáj László, Kovászó polgármestere, Vincze István, Bene polgármestere, id. Molnár László, a KMKSZ Benei Alapszervezetének elnöke, Rácz István benei katolikus plébános, Orbán Sándor helyi református lelkész, valamint Pécsi Éva, a Benei Oktatási-Nevelési Intézmény vezetője.

A fesztivált Vincze István és id. Molnár László főszervezők nyitották meg, akik elsőként köszöntötték a jelenlévőket. A KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke jó szórakozást és kellemes időtöltést kívánt az egybegyűlteknek. Vincze István beszédében elmondta, hogy a fesztivállal hagyományt szeretnének teremteni a faluban – amivel jó úton haladnak, tekintve, hogy idén már harmadszor rendezték azt meg. Kitért a barack eredetére, amelyet már több mint 6 ezer éve ismertek Kínában, s onnan került és terjedt el a XVII. században Európában, s Benébe csaknem 300 éves utat kellett megtennie. Ma is él még az az ember, nevezetesen Holozsi László, akinek az édesapja közel száz évvel ezelőtt egy beregszászi gazdától megvásárolva először vitte be a településre a gyümölcs oltványait.

Kulcsár Ferenc köszöntőjében leszögezte, hogy Benében több dolog kapcsán is lehetne falunapot vagy fesztivált szervezni, azonban egy gyümölcs – azaz a munka termése – kapcsán a legkülönlegesebb, mert ez azt jelenti, hogy szorgalmas emberek lakják a települést, akik büszkék arra, amit termelnek.

Sin József beszédében két kérdést fogalmazott meg: egyrészt ki fog Benében, a Beregszászi járásban, Kárpátalján jólétet teremteni, másrészt ki fog igazi demokráciát teremteni? Nagyon fontos választ találni ezekre a helyi közösségeknek, azonban egy dolog biztos: az összetartozás kulcsfontosságú tényező a megoldásban. A nyár ezen időszakában több településen tartanak hasonló rendezvényeket, amelyek nagyszerű lehetőséget teremtenek az összejövetelhez, a közös gondolkodáshoz, és közösségépítő jelleggel bírnak.

Köszöntötte a résztvevőket Petruska István, Simon Gyöngyi és Tabányi Pál, valamint Rácz István atya kért áldást a rendezvényre.

A megnyitó után átadásra kerültek az önkormányzati díjak: Bene díszpolgára címet kapott Rácz József Jászai Mari-díjas színművész, aki kitűnő színművészeti munkájával hozzájárul a község szellemi fejlődéséhez és jó hírnevének öregbítéséhez; Benéért díjat kaptak Sütő Irén, Balogh Anna, Tóth Magdolna nyugalmazott tanárnők az oktatás-nevelés terén több évtizeden át töretlen elkötelezettséggel végzett munkájuknak elismeréséül; Posztumusz Benéért díjat adományoztak Ferku Sándor részére az egyházban és az ifjúság körében végzett több évtizedes odaadó munkájáért, valamint Bihari Imre részére az egyházban és a sport terén végzett több évtizedes önzetlen munkájáért.

A fesztivál színes kulturális programmal folytatódott: a közönség elsőként Rácz József színművészt láthatta a színpadon, majd fellépett a Benei Oktatási-Nevelési Intézmény, a Benei Könyvtár Szélrózsa hagyományőrző csoportja, a Kovászói Kultúrház csoportja, amit a Sárosoroszi Könyvtár Hangraforgó hagyományőrző csoportjának előadása követett. Mindeközben aki megéhezett, fogyaszthatott a baracktűzifán főtt babgulyásból, a baracklekváros fánkból és palacsintából, valamint különféle házilag készített süteményeket ízlelhetett meg, de elmaradhatatlan volt a barackkompót és a barackpálinka. A szervezők mindenki számára biztosítottak szórakozási lehetőséget, például a gyerekeket légvár, trambulin és körhinta várta. Délután játszották le a labdarúgó-mérkőzéseket két kategóriában: Bene és Kovászó ificsapatai mérkőztek meg egymással, közülük Bene csapata került ki győztesen négy góllal, míg az utcabajnokságban Oncsa és a Főút közötti játék eredménye 2–0 lett. Megrendezték a barackevőversenyt, amelyen 1269 gramm barackot kellett mihamarabb elfogyasztani – jelképezve ezzel Bene első írásos említésének dátumára –, amely Király Istvánnak sikerült. A legfinomabb barack Szehlányik Mihály nevéhez köthető, aki díjat is kapott elismerésként. Ezt tűzijáték követte. A fesztivál az éjszakába nyúló táncmulatsággal ért véget, amelyen a zenét a Sztereó együttes szolgáltatta, miközben fellépett a Forning Black is.

Báder Alexandra