Kárpátaljai mozaik
Szeretek, és rendszeresen szoktam is újságot olvasni; a helyieket is. Ám mivel a rádió, a televízió és az internet révén a fontosabb hírekről általában már több forrásból korábban értesülök, a lapokban megjelenő tudósításokat, riportokat csak átfutom, szinte csak arra figyelve, hogyan, milyen ideológia és érdek mentén tálalja az újságíró az eseményeket. Több figyelmet legtöbbször csak a tárcáknak, jegyzeteknek, az önálló véleményt kifejtő írásoknak szentelek, már ha találok honi magyar lapjainkban ilyet. Amíg Tithli heti rendszerességgel jelentkezett a Kárpátaljában, én a második oldalt olvastam az újságban a legnagyobb élvezettel.
Egy ideig nem tudtam, kit takar az álnév. Bevallom, élvezettel találgattam. Azt gyorsan kizártam, hogy hivatásos és ismert publicista lenne, mert Tithli szösszeneteinek kifejezésmódja egyik neves (vagy névtelen) újságírónk stílusával sem egyezik. Némiképp meglepődtem, amikor megtudtam, hogy Milován Sándor rejtőzik az álnév mögött, és amikor megszűnt a sorozat, nagyon sajnáltam (sajnálom). Nekem azóta is hiányzik a lap második oldaláról az azon heti jól megírt, szubjektív, ámde az általánosban az egyedit, az egyediben pedig az általánost meglátó és bemutató Milován-írás. Gyakran kaptam magam azon olvasás közben, hogy egyik jegyzete azért tetszik, mert véleménye egyezik az enyémmel; másszor amiatt olvastam nagy figyelemmel az írást, mert bár magam másként gondoltam, mint a szerző, nézőpontját megfontolásra érdemesnek tartottam. Leggyakrabban azonban azért vártam őket, mert, mint a legtöbb kisvárosi értelmiségit, engem is érdekelnek az emberek, emberi történetek, de (ahogyan a legtöbbünknek) soha nincs időm arra, hogy megfigyeljem őket, miközben élik mindennapi életüket. Tithli révén pedig úgy éreztem, mintha kényelmes, újságolvasó fotelemben ülve tapasztalatokat, benyomásokat gyűjtenék a kárpátaljaiakról.
A helyi magyar nyelvű sajtóban sajátos, egyéni látásmódjukkal, történetmesélő stílusukkal kellemes színfoltot jelentő írások most a Kárpátaljai mozaik című kötetbe gyűjtve újraolvashatók. Amikor kezembe vettem Milován Sándor: Kárpátaljai mozaik című, a KMKSZ által kiadott könyvét, attól tartottam, hogy a hetilapban megjelent írások elveszítik aktualitásukat, nem lesz olyan erejük, mint a lap testébe ágyazva. De kellemesen csalódtam: a húsznál több témakörbe rendszerezett jegyzetekből - ahogyan azt a kötet címe ígéri - valóban összeáll egy színes, kissé kusza, de számomra kedves kárpátaljai mozaik.
B. A.