"Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet"

A KMKSZ XVI. közgyűlése Beregszászban

Közel 400 küldött, valamint számos magyarországi és kisebbségi magyar politikus részvételével zajlott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség XVI., tisztújító küldöttgyűlése Beregszászban, április 9-én. A közgyűlés résztvevőit levélben üdvözölte Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke, Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke.

Elnöki beszámolójában Kovács Miklós a történelem vastörvényének nevezte, hogy amenynyiben egy politikai szereplő kivívja a nép haragját, arra ráfizet. Azokkal, akiket a KMKSZ ellenében "másik kárpátaljai magyar politikai erőnek" szokás nevezni, éppen ez történt, amikor az ukrajnai elnökválasztást követően megszégyenültek – mondta az elnök. "Ne áltassuk azonban magunkat. Lesznek olyan ukrán és magyar politikusok, akik energiát fektetnek majd abba, hogy a következő választásokon ismét életre keljenek a Szövetség most csődöt mondott politikai ellenfelei" – mutatott rá Kovács Miklós.

Az ukrán politikusok akkor tartják meg választási megállapodásaikat, ha arra erős kényszerítő körülmények szorítják őket. "Ha rákényszerül, az új politikai hatalom megtartja azon ígéreteit, melyeket a kárpátaljai magyarság javára tett a KMKSZ-nek" – emelte ki az elnök.

Kovács Miklós a magyar külpolitika csődjeként értékelte, hogy Magyarország – egyedüli európai országként – az oroszpárti, diktatórikus erőket támogatta az ukrajnai elnökválasztásokon. "Úgy gondoltam, amikor bekövetkezik ez a látványos külpolitikai kudarc, a magyar kormányzat átértékeli eddigi KMKSZ-ellenes politikáját. Ez azonban sajnos nem következett be."

"A KMKSZ minden döntése demokratikusan született. Az elnökválasztásban való részvételről azok az alapszervezeti elnökök döntöttek, akik vállalták az akkori hatalommal szembeni kampányt. Tudták mivel jár, mégis vállalták a feladatot és fegyelmezetten tették a dolgukat. Az eredmény? Két hónap alatt 55%-ot javítottunk egy választási eredményen úgy, hogy nem magyar jelöltről volt szó. Mindezt azért, mert a KMKSZ vezetősége, aktivistái és tagsága mindmáig egységes, mert kölcsönösen tiszteljük, becsüljük egymást. Van rá esély, hogy a KMKSZ – történetében először – másokkal egyenlő feltételek mellett vehessen részt a 2006-os választási megmérettetésen. Ez nagy felelősség, hisz nem mindegy, mit mutat fel a Szövetség, ha nem dolgozik ellene az adminreszursz" – mondta az elnök.

– A KMKSZ szilárd alapok létrehozásán dolgozik a magyar önrendelkezés épülete számára. Célunk, hogy az ukrán politikai közélet tisztelje a kárpátaljai magyarságot mint szervezett erőt, amely képes egységes politikai fellépésre, kiszámítható szavazói magatartásra. Feladatunk, hogy közösségünk elérjen egy olyan érettségi fokot, amikor csak arra szavaz, akiben megbízik, akitől a közösség életének jobbulását, előbbre haladását várja. Ilyen szempontból a KMKSZ jó kiindulási pozícióval startolhat az előttünk álló 2006-os választási kampányban – mondta végezetül a Szövetség elnöke.

Az elnöki beszámoló után a magyarországi és a szomszédos államokból érkezett vendégek üdvözölték a közgyűlést.

Deutsch Tamás fideszes országgyűlési képviselő, a Magyar Országgyűlés alelnöke szerint az elmúlt 16 esztendőben az anyaországban élő magyarok azt tanulhatták meg a kisebbségben élő magyaroktól, hogy miként lehet egyformán szeretni a magyar szabadságot és a magyar nemzetet. Az alelnök egymástól elszakított ikertestvéreknek nevezte a különböző államokban élő magyar nemzetrészeket, "melyek bár távol élnek egymástól, mégis mindent tudnak egymásról, mindig megérzik, ha jó vagy rossz történik a másikkal" – fogalmazott a szónok. "Hittel gondolhatjuk, hogy a Kárpát-medencében élő magyar nemzetrészek közössége egy ilyen képzeletbeli család, ilyen testvéri közösség. Eljött a családegyesítés ideje és lehetősége. Célunk, hogy 2006-ban olyan felelős nemzeti kormány alakuljon Magyarországon, melynek tevékenysége középpontjában a magyar közösségek önrendelkezésének gondolata áll, és minden cselekedetében a Kárpát-medencében élő összmagyarság gyarapodását szolgálja" – fogalmazott Deutsch Tamás.

Üdvözölte a közgyűlés résztvevőit Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. "A kárpátaljai magyarság nagy aktivitással és felelősségérzettel vett részt a legutóbbi ukrajnai belpolitikai történésekben. Ez azt bizonyította, hogy a kárpátaljai magyarság alakítani kívánja az ország jövőjét, erősen érdekelt Ukrajna demokratikus fejlődésében – fogalmazott. – A határon túli magyar közösségek megsegítése nemzeti ügy. Hiszem, hogy tevékenységünk jó célokat, a kárpátaljai magyarság egészének érdekeit szolgálja."

Köteles László, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának képviselője hozzászólásában köszönetet mondott a KMKSZ-nek, amely tavaly novemberben emlékmenettel tisztelgett az 1944-ben deportált magyar és német férfiak emléke előtt. Reményét fejezte ki, hogy a Szövetség példájára a szlovákiai magyarok és a Kelet-Magyarországon élők is megtalálják a módját annak, hogy méltón emlékezzenek arról a véráldozatról, amelyet a területükről lágerbe hurcolt civil lakosság elszenvedett.

"A vajdasági és kárpátaljai magyaroknak közös feladatuk van. Reményik Sándor óta tudjuk, hogy a magyarság szíve "jó idő óta" a magyar országhatárokon kívül dobog. Fontos, hogy a magyar kormány és a magyar ellenzék is meghallja azt a segélykiáltást, amit a schengeni határoktól való félelem kapcsán hozzájuk intéznek a határon túli magyar szervezetek. Meglátásunk szerint a tervezett kishatárforgalom éket ver a tömbmagyarság és a szórványmagyarság közé" – mondta hozzászólásában Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke.

Köszöntötte a közgyűlést dr. Szabó Tibor, a HTMH volt elnöke, Molnár Jenő, a Magyar Köztársaság Ukrajnai Nagykövetségének képviseletében, valamint dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke.

Az ukrajnai elnökválasztást követő eseményekről szólva Brenzovics László alelnök így fogalmazott: "A KMKSZ bátran kiállt az elnökválasztáson, hozzásegítve a koalíciót ahhoz, hogy megszerezze a végrehajtó hatalmat. Nem igaz, hogy a KMKSZ most leváltja a korábbi hatalom helyi vezető embereit. Őket azért menesztik, mert megbuktak a választásokon." Milován Sándor elmondta: a kárpátaljai magyarságnak is része volt annak megakadályozásában, hogy Ukrajna diktatórikus országgá váljon, ahol az emberek fenyegetettségben, az erőszaktól való félelemben élnek. "Aki átélt hasonlót, tudja, mitől menekültünk meg" – fogalmazott az alelnök.

A közgyűlés elfogadta Lőrinc Lajos, az ellenőrző bizottság elnöke és Orosz Kálmán, az etikai bizottság elnöke beszámolóját. A küldöttek a KMKSZ elnöki posztjára Kovács Miklóst jelölték, majd egyhangúlag választották újra. A Szövetség általános alelnöke Milován Sándor, ügyvezető alelnöke Brenzovics László lett. A küldöttgyűlés megválasztotta az etikai és az ellenőrző bizottság tagjait. Az előbbi Braun Lászlót, az ellenőrző bizottság Lőrinc Lajost választotta elnökké. A küldöttek megválasztották a KMKSZ választmányát.

A következő, 2006-os választásokon a "KMKSZ" – Ukrajnai Magyar Párt jelöltlistát állít azon közigazgatási egységekben, ahol a magyarság aránya meghaladja a 3%-ot – hangzott el. "Ez nagy munkát ró ránk, ám komoly lehetőséggel is kecsegtet. Soha nem volt mód annyi magyar jelölt bejuttatására a helyi tanácsokba, mint most" – mondta dr. Brenzovics László. A közgyűlést vezető alelnök végül megköszönte a KMKSZ alapszervezeti elnökeinek és aktivistáinak eddigi munkáját, bátorságát, majd azt kérte, hogy az elkövetkezőkben is tegyenek meg mindent a kárpátaljai magyarság megmaradásának és önrendelkezésének érdekében.

Popovics Zsuzsanna