Az egyke kismamák nehezebben szülnek

A hatvanas-hetvenes években Ungváron tíz szülésből hét volt komplikációmentes, mára ez az arány megfordult: tíz szülésből mindössze három "normál" lefolyású. A nehéz szülések túlsúlyba kerülése valamennyi civilizált országban megfigyelhető, az átlagmutatókat tekintve azonban Ukrajna jelenleg listavezető.

Ma már kissé hitetlenkedve hallgatjuk déd- és nagyanyáink elbeszéléseit arról, hogy fiatalkorukban sok parasztasszonyt a mezőn ért a szülés, és kötényében vitte haza az újszülöttet. Manapság az a ritka, amikor egy kismama minden komplikáció nélkül képes világra hozni gyermekét, és bár az orvostudomány, ezen belül a magzatdiagnosztika rohamosan fejlődik, sok a koraszülött vagy agyvérzéssel, egyéb rendellenességgel világra jött csecsemő.

A szülési komplikációk okairól, fajtáiról dr. Pirigyi László szülész-nőgyógyászt, a megyeszékhely II. szülészetének osztályvezető orvosát kérdeztük.

- Az okokat tekintve számtalan tényezőt fel lehet sorolni. Ilyen a környezet szennyezettsége, ezen belül a közlekedés általi légszennyezés; a táplálékban fellelhető mesterséges ételadalékok és tartósítószerek; az aktív és passzív dohányzás, alkoholfogyasztás; egyes rétegeknél az életszínvonal romlása és az alultápláltság, másrészt a terhesség alatti kóros elhízás; az első terhességet megelőző művi abortuszok stb. - mondja Pirigyi doktor.

Az orvosi konferenciákon ugyanakkor az is gyakran elhangzik, hogy míg ötven-hatvan évvel ezelőtt sok nő vállalt harmadik, negyedik, ötödik szülést, és maguk is sokadik gyermekként jöttek a világra, addig manapság a legtöbb kismama először szül és maga is első-, legfeljebb másodszülött.

Hogy ez miért fontos? Kutatások szerint születéskor a lánymagzat "kódolja" a szülési folyamatot, amit aztán később maga is "megismétel". Az elsőszülött gyermek emellett gyakorta kevésbé fejlett, és felnőttkorban is hajlamosabb a különböző betegségekre. Orvosilag elismert tény, hogy az első szülés jellemzően nehezebb lefolyású, mint a rákövetkezők. Az első szülésnél válnak ismertté az anyuka "szülési lehetőségei", a következőnél így már lehet tudni, hogy az adott kismamánál szűk méhszájra, vérzékenységre, gyenge méhizom-összehúzódásra lehet számítani.

Az emberi szülés folyamatában általában három szakaszt különítenek el. Az első a tágulási szak. Időtartama változó; az első gyermeküket szülő nőknél 14 óra is lehet, míg a már többször szült asszonyok esetében 1 óránál rövidebb ideig tart. A szülés második szakasza a kitolási szak: a magzat keresztültolása a szülőcsatornán. Normális szülésmenet esetén ez a szakasz néhány perctől 1-2 óráig tarthat. A harmadik szakasz az ún. lepényi szak; ez a magzat megszületésétől a méhlepény és a burok kiürüléséig tart; általában 15 percnél rövidebb.

A szülést több tényező teheti komplikálttá. Például a terhesség toxikózisai, a lepényelégtelenség, ami a magzat oxigénhiányához vezet, az elöl fekvő, azaz a magzat útjában lévő lepény, a köldökzsinórcsomó keletkezése, az anya vérzékenysége, a gyenge méhösszehúzódás, a szülés utáni vérzés.

- Melyek a leggyakoribb szülési komplikációk?

- Húsz évvel ezelőtt még nagy számban léptek fel gyulladásos rendellenességek, ám ezek a korszerű antibiotikumok megjelenésével jellemzően visszaszorultak. Ám ma is gyakori, hogy az anyuka hordozója valamely méhi, hüvelyi fertőzésnek, ami megtámadhatja a magzatot, vagy kikezdi a fejlődő magzat anyagcseréjéért felelős méhlepényt. Ilyenkor a magzat nem fejlődik megfelelően, kis testsúllyal, fejletlen tüdővel születik, gyakori a magzati oxigénhiány. Ezért nagyon fontos, hogy a terhességet megelőzően a leendő anyuka végeztessen nőgyógyászati, immunológiai vizsgálatokat. Ha a családban előfordult genetikai rendellenesség, már a gyermekvállalást megelőzően javallott a leendő szülők genetikai vizsgálata.

- Mennyire meghatározó a magzat súlya?

- Probléma akkor jelentkezik, ha a magzat testsúlya viszonylag nagy (4,4-5,2 kg), az anya medencejárata viszont túl szűk, és fennáll a veszélye, hogy a születendő baba elakad a szülőcsatornában. Másik eset, amikor az anyuka túlsúlyos, a baba viszont kicsi (2,5 kg alatti testsúlyú), és nincs ereje "segíteni magán" szülés közben. A magzat súlyát nagyban befolyásolja a kismama terhesség alatti táplálkozása, valamint a méhlepény kapacitása.

- Gyakran okoz problémát a magzat fekvése...

- Igen. A kitolás során komplikációt okoz, ha a legmélyebb ponton nem a magzat koponyája, hanem fejtetője, homloka, arca vagy fara helyezkedik el. Ilyen esetekben az orvosnak kell változtatni a magzat helyzetén, illetve bizonyos esetekben kénytelen császármetszést alkalmazni.

- Milyen esetekben javallott a császármetszés alkalmazása?

- Ha a természetes úton történő szülés az anya vagy a magzat életét veszélyeztetné. Például: elöl fekvő a méhlepény, a magzat rendellenes fekvése, vagy amikor a magzat elakad a szülőcsatornában, leáll a szülési folyamat stb.

- Mikor beszélünk koraszülöttségről, illetve túlhordásról?

- Koraszülésnek nevezzük a terhesség 28. és 36. hete közötti szülést, ill. koraszülöttnek tekintjük a 2500 g-nál kisebb súlyú újszülötteket. Az ilyen babáknál gyakori a légzési rendellenesség, az agyvérzés, fertőzés stb. Túlhordásnak nevezzük, ha a szülés két héttel a várható időpont után következik be. Ekkor már a magzat elégtelen mennyiségű oxigént és tápanyagot kap a méhlepényen át, illetve koponyacsontjai is érettebbek, így szüléskor nagyobb a valószínűsége a sérüléseknek.

- Volt-e rá példa, hogy szülészorvosként tartott valamely szüléstől?

- Ha ismerem a terhesség "előtörténetét", tisztában vagyok az anyuka egészségi állapotával, nincs ok az aggodalomra. Ám ha az utcáról hoznak be alélt, esetleg eszméletlen kismamát, az nem kellemes "élmény". Az anyuka lehet hipertóniás, cukorbeteg, hordozhat fertőzést (tbc, nemi betegség, AIDS). Ilyenkor nehezen értelmezhető egy szülés közben fellépő spontán vérzés vagy hirtelen vérnyomásesés, eszméletvesztés. Ez az, amit egy kollégának sem kívánok.

Popovics Zsuzsanna