A titokzatos bagoly
Május 12.: a madarak és fák világnapja
A Kárpátalján fellelhető 288 madárfajból 12 bagolyfélét tartanak számon. Ez a madár a legtöbb kultúrában a bölcsesség szimbóluma, ugyanakkor sok negatív hiedelem is kapcsolódik hozzá. Szokásaikról, életmódjukról dr. Ludvig Potis ungvári ornitológust kérdeztük.
A Kárpátalján fellelhető 288 madárfajból 12 bagolyfélét tartanak számon, és vannak, amelyek csak elvétve, télen bukkannak fel nálunk. A leggyakoribb fajták a macskabagoly, a fülesbagoly, a réti fülesbagoly. Ritkább az uhu, a gatyás kuvik és a fehérbagoly, amely általában csak a téli időszakban fordul elő vidékünkön. A legnagyobb testű közülük az uhu, amely akár a 75 cm-es magasságot és a 2–2,5 méteres szárnyszélességet is eléri, míg a legkisebb bagolyfajta mindössze 10–14 cm „nagyságú”. A bagoly a legtöbb kultúrában a bölcsesség szimbóluma, ugyanakkor sok negatív hiedelem is kapcsolódik hozzá. Szokásaikról, életmódjukról dr. Ludvig Potis ornitológust, az UNe zoológiai tanszékének docensét kérdeztük.
– Miért különleges ez a madárfaj?
– A baglyok éjszakai madarak, s így nagyon nehezen figyelhető meg az életmódjuk, ugyanakkor éppen ezért érdekesek is. ősrégi éjszakai ragadozó madárfajról van szó. Azon kívül, hogy éjszaka vadászik, számos egyéb biológiai tényező is megkülönbözteti a többi madártól. Például már az első tojás megjelenését követően ül a tojáson, így mire az utolsó tojást is letojja, az elsőn már két hete ül, azaz az első és az utolsó fióka kikelése között akár két hét különbség is lehet. Ehhez kapcsolódó érdekesség, hogy nem építenek fészket maguknak.
– Akkor hol élnek?
– Mindenhol megtalálhatjuk őket: templomok tornyaiban, épületek tető alatti réseiben. Egyes bagolyfajták pedig más madarak fészkeit szokták elfoglalni. Napközben pihennek. Ilyenkor olyan környezetet választanak, amibe jól beleilleszkednek, egyszóval kiválóan tudják magukat álcázni.
– A legtöbben csak azt tudják a bagolyról, hogy éjszaka jól lát…
– Ez téves elképzelés, mert elsősorban nem a látásuknak, hanem az érzékeny hallásuknak köszönhető a kitűnő éjszakai tájékozódás. Ha jól megfigyeljük a madarat, láthatjuk, hogy fejformája olyan, mintha arca lenne, szemei szemben helyezkednek el és nem oldalt, mint a legtöbb madár esetében. Az oldalt lévő fekete csík mutatja a hallójárat kezdetét. Az arc és a fül együtt úgy működik, mint egy radar. Ennek köszönhető, hogy a bagoly nagy pontossággal meg tudja határozni a zsákmánya helyzetét. Az eredményes éjszakai vadászat a hangtalan repülésnek is köszönhető. Szárnytollai nem egymáson, hanem egymás mellett helyezkednek el, így repülés közben nem hallatszik azok suhogása.
– Hogyan és mivel táplálkoznak?
– Egy nagyobb bagoly az éjszaka folyamán akár 6-8 egeret is elejt, és el is fogyasztja azokat. A kisebbek bogarakkal táplálkoznak, amelyeket repülés közben kapnak el, de a nagy testűek, mint az uhu, képesek elejteni akár egy fiatal nyulat is, bár fő táplálékukat szintén a rágcsálók képezik.
–Miért félnek az emberek a baglyoktól?
– Leginkább azért, mert nem ismerik őket. A baglyok éjszaka, sötétben vadásznak, és néha számunkra furcsa hangokat adnak ki, amitől némelyek irtóznak. Helyenként például még ma is él az a hiedelem, hogy amelyik háznál megszólal a kuvik, ott valaki meg fog halni, ezért halálmadárként is emlegetik. Előfordul, hogy ha valahol több bagoly gyűl össze, azt elátkozott helynek tekintik. Pedig ezek a madarak nagyon hasznosak, nem ártanak az embernek.
Váradi Natália
