A cigányságnak önmagán kell segítenie

Pincés László: egy köztiszteletnek örvendő ember

Pincés Lászlót Tisza­új­la­kon nagyon sokan tisztelik. A helyi lakosság egy része őt tekinti Tisza­újlak cigánybírójának, ő azonban úgy tartja,hogy a nagyközségben valójában nincsenek cigányok, csak szegények, akikre ezt ráfogták.

– Hogyan látja a kárpátaljai cigányság helyzetét?

– Nagyon rossz a helyzet, mert sokan éheznek. Ez pedig szerintem azért van, mert a kárpátaljai cigánybírók nem mindenhol teszik a dolgukat.

– Mégis, mi lehet az oka a cigányság sanyarú sorsának?

– Egyrészt az, hogy a vezetőség a probléma megoldása helyett inkább a „sárba tiporja” a cigányságot, ahonnan az soha nem emelkedhet ki. Másrészt a cigányság maga az okozója a bajoknak, mert trehányak, nem járnak tisztán, gyakran használnak trágár szavakat. Ez a fő oka annak azután, hogy nem szívesen alkalmazzák őket.

– Miért olyan nagy arányú a lemorzsolódás az iskoláskorú cigánygyermekek körében?

– Szerintem elsősorban a szülők a hibásak azért, hogy a gyerekek nem járnak iskolába. Először csak beszélnék velük, de ha ez nem használna, bírsággal vagy közmunkával büntetném őket. Nagyobb fegyelemre van szükség. Másrészt többet kellene velük foglalkozni, jobban kellene őket oktatni, és kevesebb előítéletnek volna szabad megnyilvánulnia a tanítók részéről a cigány származású gyerekekkel szemben.

– Ön nagy tiszteletnek örvend Tiszaújlakon és a Nagyszőlősi járásban is. Mivel érdemelte ki ezt a tiszteletet?

– Nem tudom. Talán mivel igyekszem mindenkinek segíteni nemzetiségtől függetlenül.

– Hogyan lett járási képviselő?

– Felkértek, én elvállaltam a jelölést, az emberek pedig megválasztottak. Előbb Tiszaújlak polgármesterének akartak jelölni, de azt nem vállaltam, mert én nem szeretek egy szobában ülni egész napokat. Ugyanezen okok miatt nem vállaltam a kárpátaljai cigánybírói tisztet sem. Én megkeresem a magamét, énrám senki ne mondja, hogy lopok és csalok.

– Felkérték cigánybírónak?

– Voltak hozzám Beregszászból, Szőlősvégardóból, Királyházáról, Técsőről, Huszt­ról. Én akkor is segítek mindenkinek, ha nem vagyok cigánybíró. Például amióta járási képviselő vagyok, elintéztem, hogy a bökényi cigányok akár a főút mellé is építhetnek házat maguknak, nem pedig csak a falutól egy kilométerre, ahogyan azt sokan szerették volna.

– Mit szól a magyarországi zámolyi romák esetéhez, akik Stras­bourg­ban kértek menedéket?

– Ez nem megoldás, mert meggyalázták Magyarországot, sőt az egész magyarságot a világ előtt. Szerintem meg lehetett volna a problémáikat oldani Magyarországon is.

kozi