A gyerekek 10 százaléka fel van mentve tornából

Fizikailag gyengébbek a gyerekek, mint 10 évvel ezelőtt

Manapság a gyerekek egyre kevesebb időt töltenek mozgással, hisz vagy az iskolapadban, vagy a tévé előtt ücsörögnek. Sportolási lehetőségeik alig vannak, a fiúk is leginkább csak a focilabdát nyaggatják, több-kevesebb sikerrel. Vince Józsefet, a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola testnevelő tanárát a mai fiatalok fizikai állapotáról, mozgáskultúrájáról kérdeztük.

– Húsz éve dol­­gozom a pályán, így van össze­ha­son­lítási alapom. Ta­pasz­­talatom szerint a gyerekek mostanság fizikailag gyengébbek, mint tíz évvel ezelőtt. Ez leginkább az egyoldalú táplálkozás következménye, egyre gyakoribb jelenség az alultápláltság. A harmadik-negyedik tanórára úgy érkeznek a diákok, hogy még nem reggeliztek, ami csökkenti teljesítőképességüket. A fizikai terhelésüket így minden alkalommal a körülményekhez kell igazítani.

– Hogyan hat mindez a teljesítményükre?

– A tanulók 60%-a képes a közepesnél jobban megfelelni a tantárgyi követel­mények­nek, ami kielégítő eredménynek számít. Összesen mintegy 250 gyerekkel vagyok napi kapcsolatban, közülük 25-30 tanuló van fel­men­tve bizonyos gyakorlatok végzése alól egészségügyi okok miatt. Sajnos van olyan gyerek, aki kizárólag a testnevelés órákon mozog aktívan, éppen ezért is len­ne szükség lega­lább heti három tornaórára a jelenlegi kettő helyett.

– Nyilván van­nak olyan diákjai is, akiket viszont alig lehet lezavarni a sport­pá­lyá­ról…

– Természetesen sok gyerek szívesen mozog és ak­tívan spor­tol is.

Időközben meg­szólal a csengő, szünet következik. A fiúk szo­morúan mutatják focilabdájukat a tanárnak: felfeslett a varrás, kilátszik a belső.

– Pedig alig két hete vették a gyerekek – mondja a tanár szomorúan. – Évente négy-négy futball-, illetve kosárlabdára lenne szüksége az iskolának, ezzel szemben régóta egyet sem kaptunk. Az osztályok általában közösen megveszik a maguk labdáját, de az sem ritka, hogy valamelyik módosabb szülő segít ki bennünket. Ugyanakkor a tornatermünk is nagyon kicsi, talán az egész járásban a legkisebb. Ezért sem könnyű a gyerekeket rászoktatni az aktív mozgásra.

P. Zs.