Megszületett a státustörvény!
Nemzeti konszenzust jelzett a szavazási arány
Június 19-én, kedden a Magyar Országgyűlés nagy többséggel elfogadta az úgynevezett státustörvényt. Az eseményen jelen lehettek a környező országok meghatározó magyar érdekvédelmi szervezeteinek vezetői, köztük Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, valamint Milován Sándor és Brenzovics László alelnökök.
Az eseményt megelőző sajtónyilatkozatokból sejthető volt, hogy a képviselők, a szabad demokraták kivételével, megszavazzák a törvényt, azonban még a szakértőket is meglepte némileg az az egyöntetűség – 306 „igen” szavazat 17 „nem” ellenében –, amellyel a parlament áldását adta a jogszabályra. Az ülést követően Kovács Miklós lapunknak nyilatkozva elmondta: „A törvény ilyen arányú, több mint kétharmados többséggel való elfogadása egyértelmű üzenet a határon túli magyarságnak, hogy nemzeti konszenzus áll fenn a státustörvény kérdésében, s üzenet a szomszédos országok kormányainak is, hogy a magyar politikai elitben komoly elszánás van arra, hogy gondját viselje a kisebbségi magyar közösségeknek. Ugyanakkor ez a szavazási arány garancia arra nézvést is, hogy a törvény végrehajtása a továbbiakban nem sikkadhat el, a jogszabály nem üresedhet ki az esetlegesen változó politikai konjunktúrák miatt.”
A 2002. január 1-jével életbe lépő törvény végrehajtásáról szólva a KMKSZ elnöke elmondta, már június 27-én egyeztetésre kerül sor Budapesten a határon túli magyar szervezetek vezetői között a végrehajtással kapcsolatos kérdésekről, s alighanem októberre várható a MÁÉRT következő ülésének összehívása. Ekkorra valószínűleg tisztázódnak már a végrehajtással kapcsolatos részletkérdések is.
K. G.
Státustörvény – köszönjük
Trianon után megtörtént az első olyan lépés, ami nem a nagyhatalmi politika következménye, hanem a szuverén magyar állam döntése arról, hogy a magyar nemzet különböző államokban élő részei jogviszonyba kerülnek az anyaországgal. Sok vita előzte meg a törvény megszületését. Mindenki megszólalt pro és kontra – politikai pártok, a határon túli magyarok szervezetei, a szomszédos országok kormányai, az írott és az elektronikus sajtó. A legfontosabbról azonban hallgatott mindenki: arról, hogy nincs az a politikai erő ma Magyarországon, mely keresztül tudta volna vinni ezt a törvényt a magyar társadalom akarata ellenére. Mindazok mellett, akik sokat tettek a törvény létrejöttéért, a politikailag érett, a nemzet érdekeit érző és értő magyar társadalomé a köszönet elsősorban. A különböző közvélemény-kutatások világosan jelezték, hogy a magyar lakosság háromnegyede valamilyen formában akarja és támogatja a státustörvényt. Ez az önös érdekeken túllépő, egészséges nemzetre valló reagálás optimizmusra ad okot, egy szebb, egy jobb magyar jövő képét vetíti elénk. Köszönjük az anyaországban élő magyaroknak, az egész magyar társadalomnak, a politikai pártoknak a felismerést, hogy rajtunk segítve a magyar nemzet felemelkedését szolgálják.
Milován Sándor
