Szabadföldi korai zöldségtermesztés takarással

A fóliás hajtatott zöldség és a konzervipari szabadföldi tömegáru közötti időszak friss fogyasztásra alkalmas zöldségféléit biztosíthatjuk a korai szabadföldi termesztéssel.

Koraiságot fokozó tényező egyebek mellett a síkfóliás vagy váz nélküli fóliatakarás. A takarásos termesztési módnak két fő változata használatos leginkább: a talajtakarás és a növény takarása. Lehet persze a kettő kombinációját is alkalmazni. (Lásd például Nagydobronyban a korai burgonya síkfóliás termesztését; a kordonos uborka termesztésének fátyolfóliás módját stb.)

Talajtakarás

A talajtakarás előnyeit a következőkben foglalhatjuk össze:

– a talaj gyorsabban felmelegszik;

– javul a talaj víz- és tápanyag-gazdálkodása;

– nincs gyomosodás;

– tisztábban tarthatók a termések;

– javulnak a fényviszonyok a fényvisszaverődés által.

Leggyakrabban színtelen, fekete, füstszínű stb. fóliát alkalmaznak. A különféle fóliák talajhőmérsékletre gyakorolt hatása eltérő.

A legmagasabb talajhőmérséklet a színtelen fólia alatt alakul ki, mivel átengedi a látható és az infravörös sugarakat is. A bepárásodó fólia üvegházhatás révén visszatartja a sugarak egy részét, miáltal akár 5-6°C fokkal is emelkedhet a talaj hőmérséklete.

A fekete fólia elnyeli a sugarakat, keveset enged át, ezért alatta a talaj hőmérsékletének emelkedése minimális. Éjszaka is akadályozza a talaj kisugárzását, így a növények között hidegebb lehet, mint fekete fóliás takarás nélkül.

Fontos hatása a talajtakarásnak a talajnedvesség megőrzése, mivel a talaj párologtatását megszünteti.

A harmadik előnye a talajtakarásnak a gyomnövényekre gyakorolt hatása. A fólia alatti gyomosodás a fólia színének függvényében nagyon eltérő lehet. A fekete fólia alatt a gyomok gyorsan kikelnek, de fény hiányában elpusztulnak. A legerősebb gyomosodás a színtelen fólia alatt alakul ki. A bölcs kompromisszum a füstszínű fólia alkalmazása. Magyarországon előszeretettel alkalmazzák a zöld és a lila színű fóliát is talajtakarásra.

Túl a fentebb elmondottakon azáltal, hogy a növények föld feletti része nem kerül közvetlen kapcsolatba a talajfelszínnel, valamint a növények felülete rövidebb ideig nedves, csökken a fertőző betegségek megjelenésének veszélye.

A termések felületének tisztán tartása is egyrészt emiatt, másrészt a piacosság miatt igen előnyös (például szamóca esetében).

A talajtakarás módja

A talajtakarás lehet:

– az ültetés előtti takarás

– ültetés utáni takarás.

Ültetés előtt a sűrű térállású növényeknél (például saláta, karalábé) célszerű felfektetni a talajtakaró fóliát. Ilyenkor az egész ágyás talaját egybefüggően kell lazán takarni. Fontos, hogy a földhöz való rögzítéskor se feszítsük meg. Ezután a sor- és tőtávolságnak megfelelően nyílásokat vágunk a fólián. Ezekbe a nyílásokba ültetjük el a palántákat, esetleg vetjük a magot. Mielőtt a fóliát ráterítenénk a talajra, kapával vagy más módon, tegyük azt egyenetlenné. Így az alkalmazott fólia – kb. 0,04 mm vastag – követi a talaj egyenetlenségeit, és az esővíz ezekbe a mélyedésekbe gyűlik össze, nem folyik el a területről, ezáltal egyenletesen szivárog a talajba. A víz beszivárgását a fólia lyuggatásával biztosítjuk. Négyzetméterenként 20 lyuk elegendő.

Az ültetés utáni takarást akkor alkalmazzuk, amikor viszonylag kevés növény található egy négyzetméteren, azaz széles sorokba ültetjük a növényeket. Ilyenkor a növénysoroknál legalább 10 centiméterrel szélesebb fóliacsíkokat vágunk és a növénysorok közé terítjük, majd rögzítjük. Nagyon oda kell figyelni arra, hogy a töveknél ne maradjon takaratlan terület, mert ott gyomosodás kezdődik.

A növények vízellátását a fentebb említett perforációs módon kívül másként is meg lehet oldani. Legjobb, ha a talajtakarást csepegtető öntözéssel kombináljuk. Ilyenkor leghasznosabb az ikersoros növényelrendezés, amikor a csepegtetőcsövet az ikersorok közötti keskeny közbe fektetjük.

A talajtakarásra használható anyagok:

– polietilén fólia,

– pvc fólia,

– agroszövet,

– fátyolfólia,

– egyéb (bitumenes papír, faforgács, szalma stb.).

Ma még a polietilén fólia a legelterjedtebb, viszont ne feledjük, hogy a szalmatakarásnál nem lépnek fel rögzítési gondok és nem környezetszennyező.

A talajtakarás a kultúra teljes ideje alatt a helyén marad, ezért legalább hat hónapot ki kell bírnia különösebb károsodás nélkül. A talajtakaráshoz ezzel együtt elég a 0,03-0,04 mm vastag fólia is.

Újabban terjed az agrofólia. Ennek nagy előnye, hogy a nedvességet az egész felületen képes átengedni, így nem kell lyuggatni.

A gyomosodás megakadályozására a fekete színű ajánlott.

Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodó, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója