A KMKSZ alapszervezeti közgyűlésein
Tovább zajlanak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapszervezeteinek 2015. évi közgyűlései.
A Beregszászi járásban február 6-án Sárosorosziban gyűltek össze a KMKSZ-tagok. Hiába András alapszervezeti elnök – elnöki beszámolójában – felidézte az elmúlt év legfontosabb eseményeit, az alapszervezet által elvégzett munkát. Szót ejtett a népmesemondó versenyről, a Márton-napi bálról és táncházról, a jelentősebb nemzeti ünnepeink alkalmából lebonyolított rendezvényekről. Kitért a múlt évi parlamenti és elnökválasztásra, az alapszervezet aktív részvételére, s kifejtette, miszerint a jövőben tovább szeretné élénkíteni a szervezet munkáját.
Mezőgecsében a községháza (a volt Kajdy-kúria) nagytermében február 14-én bonyolították le a KMKSZ-alapszervezet közgyűlését. Popovics Katalin alapszervezeti elnök többek között szót ejtett arról, hogy az elmúlt év folyamán a tagság 200-ról 251 főre bővült. A beszámoló után Mester András polgármester felvilágosítással szolgált a katonai mozgósítással kapcsolatban.
Kígyóson a jelenleg 130 tagot számláló helyi alapszervezet is február 14-én tartotta meg szokásos évi közgyűlését, melynek egyik apropója az volt, hogy éppen 15 éve alakult újjá az alapszervezet. Kész Elemér alapszervezeti elnök beszámolójában visszatekintett az elmúlt időszak eredményeire, az önálló Kígyósi Községi Tanács megalakulására, a sikeres pályázatokra, melyek révén sikerült megtartani a különböző rendezvényeket, létrehozni vagy felújítani a különböző objektumokat.
Vass Ottó, a KMKSZ BKSZ alelnöke arra kérte a jelenlévőket, hogy a közeljövőben esedékes helyhatósági választásokon ne legyenek vevők a különböző ukrán pártok ismert módszereire, mivel csak a KMKSZ képes a magyar érdekek melletti kiállásra, ha megfelelő támogatottsággal bír a különböző szintű helyhatósági szervekben.
Csonkapapiban február 15-én a missziós központban került sor a KMKSZ helyi alapszervezetének éves közgyűlésére.
Sütő Gábor elnök ismertette az alapszervezet és a település tavalyi évének legfőbb mozzanatait. Az alapszervezet eredményes évet zárt, több rendezvényt is szervezett. A tagsága 20 fővel bővülve immár 207 főből áll.
Az eddigi eredmények mellett tervekből is bőven akad. Csonkapapi lehetne a Tóhát kulturális központja. A helyi kultúrház alkalmas lenne különböző kulturális események megrendezésére, sőt, az iskola és a Missziós Központ együttműködésével akár nyári táborok lebonyolítására is sor kerülhetne itt, viszont az épület jelenleg rossz állapotban van. Sütő Gábor levélben fordult Brenzovics Lászlóhoz, a KMKSZ elnökéhez, az Európai Unió Keleti Partnerség programja lebonyolításának helyi koordinátorához, jelezve, hogy szeretnék, ha a létesítmény is bekerülne a felújítandó épületek közé.
Kaszonyban február 15-én a helyi kultúrházban került sor a közgyűlésre.
Szimcsera Szilvia alapszervezeti elnök ismertette az 528 fős alapszervezet főbb tevékenységét. Az alapszervezet továbbra is segít a vízumhoz szükséges támogatói nyilatkozatok kiadásának folyamatában, a szükséges űrlapok kitöltésében. Az alapszervezet tagjai részt vettek az 1944-es elhurcolások áldozatai emlékére szervezett Munkács–Szolyva emlékmeneten. Szót ejtett továbbá arról, hogy a katonai és gazdasági helyzet miatti kivándorlás, külföldi munkavállalás következtében lassan elveszítjük értékes fiataljainkat, akik sok esetben családostul hagyják el az országot a jobb élet reményében. Épp ezért félő, hogy a közösség férfiak nélkül marad, akárcsak 1944-ben a „málenykij robot” hatására.
A közösség tervei közt szerepel a Kokas Banda táncházra való meghívása, s az Európai Unió Keleti Partnerség programjának segítségében reménykedve szeretnék az óvodát is felújítani.
Hetyenben Kovács Etel alelnök örömmel állapítota meg, hogy az elmúlt évben mind a tagság létszáma, mind az alapszervezet által lebonyolított rendezvények száma nőtt, s a parlamenti és elnökválasztáson is jónak mondható eredmények születtek a faluban. A református egyházközséggel együtt lebonyolított nyári hitélet- és hagyományőrző tábor mellett táncházat is szerveztek a Sodró együttes részvételével.
A beregszászi járási közgyűléseken részt vett Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, aki valamennyi helyszínen elemezte az ukrajnai politikai helyzetet, beszélt a kelet-ukrajnai válságról, ennek a mozgósítás kapcsán bennünket is érintő vonatkozásairól, kitért arra is, hogy Ukrajnában nincs hadiállapot, ezért – a rémhírekkel ellentétben – a határon jelenleg is át lehet kelni. Szólt arról a segítségnyújtásról, amelyet Kárpátalja kap Magyarországtól, többek között a Keleti Partnerség program keretében megvalósult és ezután megvalósuló támogatásokról. Felhívta a figyelmet a tervezett ukrajnai közigazgatási reformnak azokra a várható következményeire, amelyek a kárpátaljai magyarságra nézve veszélyeket rejtenek.
A Nagyszőlősi járásban Forgolányban február 14-én került sor a KMKSZ-alapszervezet közgyűlésére, melyen Tóth-Molnár Emőke alapszervezeti elnök felidézte, hogy két megnyert pályázat eredményeként népviseleteket tudtak beszerezni a helyi művelődési ház és a helybeli általános iskola részére, székeket és laptopot a KMKSZ-iroda számára. Megemlékeztek a trianoni békediktátumról, valamint a sztálinizmus áldozatairól.
Tiszapéterfalván a Vimark cég üléstermében ugyanezen a napon tartották meg a KMKSZ-alapszervezet közgyűlését. Virág László, az alapszervezet vezetője elnöki beszámolójában elmondta, hogy sikerült felújítani a sztálinizmus áldozatainak emlékművét, az alapszervezet bekapcsolódott a tiszapéterfalvai KurucFeszt lebonyolításába, az idén pedig terveznek egy nagyszabású kirándulást a vereckei honfoglalási emlékműhöz, s mint eddig minden éven, úgy ebben az esztendőben is megünneplik március 15-ét, október 23-át, november 18-án pedig megemlékeznek az 1944 őszi deportálásokról.
Gyulán február 15-én a művelődési ház nagytermében bonyolították le a KMKSZ-alapszervezet közgyűlését. A Himnusz eléneklését követően Hevesi Miklós alapszervezeti elnök felvázolta az elmúlt évnek az alapszervezetet érintő eseményeit. Többek között szólt az alapszervezet növekedéséről (tavaly 38 új tag lépett be az alapszervezetbe, mely ma 536 főt számlál), helyi KMKSZ-tagok részvételéről a szolyvai emlékmenetben, a hagyományossá vált sakk- és dámajátékverseny, valamint az első ízben lebonyolított asztalitenisz-verseny megszervezéséről.
Feketeardóban is február 15-én bonyolították le a KMKSZ-alapszervezet közgyűlését a református egyházközség parókiáján. Veszprémi Sándor alapszervezeti elnök beszámolt tavalyi tevékenységükről, benne a március 15-i és az anyák napi ünnepségükről, az 1944 őszén elhurcoltakról való megemlékezésről. Az idén pedig – a Schmitt Pál Alapítvány támogatásával – fel akarják újítani a deportáltak emlékművét.
Királyházán ugyanezen a napon zajlott le le a KMKSZ-közgyűlés a római katolikus plébánián. Lévy Karin elnök felidézte, hogy az elmúlt évben megünnepelték nemzeti ünnepeinket, az idén pedig néptánc- és népdalkört szeretnének szervezni. A közgyűlésen szóba került, hogy a tervek szerint szeptember 1-től már nem lesznek ingyenesek a tankönyvek, s várhatóan a magyar nyelvű tankönyvek – kisebb példányszámuk miatt – drágábbak lesznek az ukrán nyelvű tankönyveknél, ami sok magyar család számára súlyos anyagi terhet jelent majd. Ennek elkerülésére a KMKSZ azon doglozik, hogy anyaországi támogatással a tankönyveket helyettesítő számítástechnikai eszközökkel láthatssák el a magyar iskolákat.
A Nagyszőlősi járásban lezajlott közgyűléseken jelen volt Barta József, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, aki beszélt a kelet-ukrajnai válságról, a mozgósításról, a készülő közigazgatási reformról, melynek tervét jelenlegi formájában a KMKSZ nem támogatja, mert az hátrányos helyzetbe hozná a kárpátaljai magyarságot. Barta József válaszolt a tagság által feltett kérdésekre is, amelyek közül sok a kettős állampolgársággal volt kapcsolatos.
Az Ungvári járásban február 16-án Tiszaágteleken az iskolában tartották meg a helyi KMKSZ alapszervezet beszámoló közgyűlését. Jávorszky Beáta alapszervezeti elnök köszöntötte a megjelenteket és beszámolt a 2014-es év eseményeiről és rendezvényeiről.
Kisgejőcön Zselicki István, a helyi KMKSZ-alapszervezet elnöke számolt be a tagságnak a 2014-es évben elvégzett munkáról, valamint az alapszervezet legközelebbi terveiről.
Ráton a helyi iskolában tartották meg az alapszervezet közgyűlését. Illár Lénárd alapszervezeti elnök a múlt év fontosabb eseményeiről, többek között a világháborús emlékmű felavatásáról, Az év embere díj átadásáról, a március 15-i és a sztálinizmus áldozatainak emlékére szervezett megemlékezésről beszélt. Szó volt az ukrajnai helyzetről is.
Császlócon a helyi kultúrházban több mint 70 alapszervezeti tag részvételével zajlott le az alapszervezet közgyűlése.
A megjelenteket a helyi óvodások és iskolások műsora, továbbá Roják Mária, Császlóc polgármestere, egyben a KMKSZ Császlóci Alapszervezetének elnöke köszöntötte, aki tisztségeinek megfelelően az alapszervezetet és a település egészét érintő kérdésekről, problémákról beszélt. A falut érintő főbb tervek között szerepel a vízvezetékcsere és az évekkel ezelőtt bezárt kórház újraindítása legalább néhány ággyal.
Valamennyi ungvári járási gyűlésen részt vett Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, aki az Ukrajnában kialakult helyzetről beszélt, kifejtve, hogy a KMKSZ a fegyveres konfliktus békés, tárgyalásos megoldásában érdekelt. Az elnök asszony ismertette a területi-közigazgatási reformtervezet veszélyeit, fontos célkitűzésként jelölte meg, hogy a közigazgatási reform végrehajtásánál messzemenően vegyék figyelembe a kárpátaljai magyarság érdekeit is. Beszélt az alapszervezetek számára elérhető pályázati lehetőségekről, valamint az országban folyó mobilizációról, és válaszolt a tagság kérdéseire.
A Felső-Tisza-vidéken Bustyaházán, a KMKSZ-közgyűlések hagyományos helyszínén, a Handalban (a katolikus egyház plébániáján) tartották az idei beszámoló közgyűlést, ahol Franc András, a helyi KMKSZ-alapszervezet elnöke tartotta meg beszámolóját, ismertette a múlt évi, magyar szempontból fontos eseményeket és a megszervezett megemlékezéseket.
A szülők köszönetet mondtak a KMKSZ-nek és a KMPSZ-nek azért, hogy támogatásukkal lehetővé tették öt bustyaházai magyar gyermek számára, hogy Técsőn magyar iskolába járhassanak.
A gyűlésen ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke többek között a kelet-ukrajnai helyzetről és a területi-közigazgatási reformtervezetről beszélt.
Valamennyi alapszervezeti közgyűlésen megválasztották a középszintű közgyűlések és a megyei közgyűlés küldötteit.
(lm, er, bzs)