Az uborkaállomány nyárközépi gondozásáról hajtatásban II.

Július lévén a hajtatással foglalkozó gazdákban rendszerint felmerül a kérdés, mi legyen az uborkaültetvényük sorsa: megújítsák-e vagy sem a letermett növényállományt. Erről, no meg a növényápolással összefüggő aktuális teendőkről Őrhidi László nagydobronyi gazdálkodót, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük. (Folytatjuk a lapunk előző számában elkezdett témát.)

– Mi a teendő, ha valaki mindent mérlegre téve úgy dönt, hogy lecseréli uborkaállományát?

– A növényállomány cseréjéhez legkésőbb augusztus 1-jére kiültetésre kész palántákkal kell rendelkezni. Nyáridőben meg szoktunk elégedni a  sejttálcában kinevelt palántával is, amelyen a sziklevelek megjelenése után éppen csak megmutatkozik a valódi lomblevél. Ezekkel a növényekkel rendszerint az a gond, hogy az optimális fényviszonyok, tápanyag- és vízellátás miatt kiültetés után robbanásszerű fejlődésnek indulnak, holott nekünk nem egy buja növényzet kinevelése a feladatunk. Célunk, hogy mielőbb termésérlelésre késztessük növényeinket a minél nagyobb termés betakarítása érdekében. Ebből következően nem ugyanaz a feladatunk, mint kora tavasszal, viszonylag öreg, akár mesterségesen „elöregített”, aránylag nagy tápkockában kinevelt palántára van szükségünk, legalább 4-5 lombleveles korban.

– Milyen gondozást igényelnek ezek a palánták?

– Kiültetés után legalább 1-2 hétig starter műtrágyákkal kell tápoldatozni az ilyen növényállományt. Az intenzív tápoldatozás célja egyrészt az, hogy nagy gyökérzetet neveljenek a palántáink, másrészt minél hamarabb lekössük, azaz termésnevelésre késztessük az állományt. Érdekesség, hogy míg tavasszal azt tanácsoljuk a gazdáknak, a későbbi nagyobb termés érdekében távolítsák el a kis uborkakezdeményeket a növények első három levélhónaljából, addig a nyáron kiültetett palánták esetében azt javasoljuk, a legelső uborkát is hagyják rajta a növényen, mert mindenképpen vissza kell fogni az uborka buja növekedését a termésnevelés végett. Ebből következik, hogy a tápoldatozáshoz tömény, legalább 1,2-es EC-jű, erősen káliumtúlsúlyos tápoldatot kell alkalmaznunk. Majd amikor a növényeink tömegesen berakódtak a kis uborkakezdeményekkel, áttérhetünk a nitrogéntúlsúlyos tápoldatozásra, hogy az erősen – tömegesen és fürtösen – megkötött uborkanövény ki bírja nevelni a termését, ne „sárguljon le”.

– Milyen növényvédelmi igényei vannak az őszi termesztésű uborkának?

– Köztudott, hogy az őszi termesztés fokozottan rizikós, hiszen a meleg nyárvégi napok után jön a „nemszeretem” nedves, felhős, hideg ősz. Míg tavasszal, az időjárás javulásával, a növényállományunk is egyre szívderítőbb képet mutat, addig ősszel éppen fordított a helyzet: a körülmények romlásával az uborkatövek kondíciójának fokozatos hanyatlására, a kórokozók erőteljes támadására kell felkészülnünk. Ilyenkor a hideg miatt feltétlenül zárnunk kell a fóliaház szellőztetőit, minek következtében odabent a párás levegőtől folyamatosan lucskos a növényállomány. Ebből következően fokozott figyelmet kell szentelnünk a növényvédelemre a gombás megbetegedések kivédése érdekében. Ugyanakkor ebben az időszakban nemigen kell tartanunk a takácsatka megjelenésétől, hiszen a kártevő nem nagyon szereti a nedves és hűvös időjárást. Az augusztus eleji kiültetésnél egy másik kártevő, a dohánytripsz megjelenésével kell számolnunk, amely tömeges kártételével keseríti meg a gazdák életét.

– Miért az ősz kártevője a dohánytripsz?

– Tavaszi kiültetésnél nemigen találkoznak a termesztők ezzel a kártevővel, hiszen úgymond „kinő a foga alól” a növényállomány, amire az első populációja annyira felszaporodik, hogy érzékelhető kárt okozhatna. Viszont a nyár közepén-végén kiültetett állományt képes úgymond tarra szívogatni, úgyhogy mindenképpen figyelnünk kell a megjelenésére, és szükség esetén keményen védekeznünk kell ellene. Érdemes fokozott figyelmet fordítani a dohánytripsz ellen használt permetlé töménységére. Ilyenkor ugyanis az alkalmazott szerek töménysége általában a négyszerese annak, amit levéltetű ellen használunk. Például az Actara vagy Mospilan szereket levéltetű ellen 10 literenként 1,2–1,5 grammos dózisban használjuk, míg a tripszek ellen 4gr/10 liter az elfogadott töménység, s ugyanez vonatkozik az egyéb tripsz ellen bevethető permetszerekre is. Nagyon jó a hatásfoka a Spintor nevezetű biológiai eredetű növényvédő szernek. Egyelőre nem mutatkozik ellene rezisztencia, úgyhogy mindenképpen ajánlanám a használatát. A készítmény egyetlen hátránya, hogy roppant drága.

– Az eddig elmondottak alapján mire számíthatnak az uborkatermesztők az idény második felében?

– Úgy tűnik, az uborka árát jelenleg a termés mennyisége befolyásolja. Miután túltermelésnek egyelőre nincs jele (hacsak másként nem alakul, mire e sorok megjelennek), remélhető, hogy ugyanez lesz a helyzet az őszi hajtatás idején is. Egyaránt jó termésre számíthat tehát az, aki úgy dönt, hogy a régi növényállománnyal vág bele az őszi termesztésbe, esetleg 2-3-szor is megújítva főszáron az uborkaállományát, és az is, aki úgy határoz, hogy lecseréli a növényállományt, s a nyár egy részét pihenéssel tudja tölteni. Jó termesztést, és kellő odafigyelést kívánok a gazdáknak a kártevők és megbetegedések elkerüléséhez!

pszv