Közelebb a vízummentességhez?

A parlament múlt csütörtökön elfogadta azt a törvénycsomagot, amelyre az európai uniós vízummentesség elnyerésének feltételéül szabott kritériumok teljesítéséhez volt szüksége Ukrajnának, illetve az ukrán polgároknak.

Előzetesen Arszenyij Jace­nyuk miniszterelnök személyesen is szavazásra szólította fel a képviselőket. A kormányfő külön üzent azoknak a honatyáknak, akik nem szándékoztak támogatni a szóban forgó törvénytervezeteket: „Megértem, hogy a reformokat és a kormány törvénytervezeteit ellenző képviselők a maguk számára már bevezették a vízummentességet – önöknek diplomata-útleveleik vannak. Úgy gondolom, hogy azokat, akik nem szavaznak rájuk (az ún. vízumliberalizációs törvénytervezetekre – a szerk.), meg kell fosztani a diplomata-útleveleiktől, hogy együtt álljanak sorban az ukrán polgárokkal vízumért. Megtaláljuk ennek a módját.”

A képviselők aligha rémültek meg Jacenyuk fenyegetésétől, mindazonáltal elfogadták a szóban forgó törvénycsomagot, amelynek a vízumliberalizáción túl elsősorban a korrupcióellenes küzdelem miatt van jelentősége. Amint az Európai Unió kijevi képviseletének idevágó közleménye is megjegyzi, az ukrán polgárok vízummentessége szempontjából változatlanul „kulcsfontosságú prioritás” a korrupció elleni küzdelem.

A törvénycsomag részeként első olvasatban elfogadott egyik törvénytervezet lehetővé teszi a súlyos bűncselekményekkel gyanúsított személyek vagyonának zárolását és elkobzását még olyan esetekben is, amikor a szóban forgó tulajdon más személyek nevén szerepel. Az elképzelés támogatása nem volt egyöntetűnek mondható. A parlament illetékes bizottsága javasolta, hogy a képviselők utasítsák el a tervezetet. Andrij Kozsemjakin bizottsági elnök ezzel összefüggésben rámutatott, hogy ellentmondás van a Büntetőtörvénykönyv, valamint a Polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit módosítani hivatott törvénytervezet és több más jogszabály között, illetve elfogadása esetén fennáll a „visszaélés lehetősége” a bűnügyi eljárás során, amennyiben nyomást gyakorolhatnak általa a vizsgálatban érintett személyekre.

Az Ukrajinszka Pravda a tervezett jogszabályi szigorításokkal kapcsolatban kiemeli egyebek mellett, hogy míg jelenleg csupán a gyanúsítottak és vádlottak vagyonának zárolására ad lehetőséget a törvény, a jövőben akkor is mód volna a zárolásra, ha az adott ügyben még sem gyanú, sem vád ismertetésére nem került sor, illetve nemcsak a vizsgálat által érintett, hanem harmadik személyek tulajdonában lévő vagyont is zár alá helyezhetnének a hatóságok.

Szintén aggodalomra adhat okot egyesek szerint, hogy a vagyonelkobzás és zárolás alkalmazását a törvény nemcsak a korrupciós ügyek esetében tenné lehetővé, hanem egy sor más szándékos bűncselekmény elkövetőjével szemben is elrendelhető volna.

A törvénytervezet szerzői viszont rámutatnak, hogy a vagyon elkobzására vagy zárolására kizárólag bírósági döntés alapján kerülhetne sor.

Volodimir Hrojszman, a parlament elnöke megígérte, hogy mielőtt második olvasatban is vitára bocsátanák, bizottságot hoznak létre az Igazságügyi Minisztérium és európai szakértők bevonásával a tervezet szövegének véglegesítésére.

A Legfelsőbb Tanács ugyan­csak elfogadta első olvasatban azt a jogszabályt, amely bevezeti a pártok állami finanszírozását, egyben kötelezővé teszi számukra, hogy elszámoljanak bevételeikkel és a felhasznált pénzekkel – természetesen szintén a korrupcióellenes küzdelem jegyében. A törvényre 229 honatya szavazott igennel, azaz mindössze hárommal több az elfogadásához minimálisan szükségesnél. Nem támogatták a jogszabályt mások mellett az Ellenzéki Blokk, Oleh Ljasko Radikális Pártja és az Újjászületés képviselői csoport.

„Ennek a törvénynek meg kell szabadítania a politikai pártokat az oligarcháktól” – jelentette ki a szavazás előtt Andrij Parubij helyettes házelnök, voksolásra buzdítva a képviselőket.

A jogszabály egyebek mel­lett büntetőjogi felelősségre vonást helyez kilátásba a pártfinanszírozás rendjének megsértéséért. Előterjesztője, Szer­hij Lescsenko képviselő emlékeztetett, hogy Grúziában, ahol hasonló törvény van érvényben, Szaakasvili volt elnök ellenzékben lévő pártja „rendelkezik forrásokkal a létezéshez”.

Az állami finanszírozás mértéke fizikai személyek esetében a minimálbér összegének négyszázszorosát, jogi személyeknél a nyolcszázszorosát teszi ki. A törvény értelmében azok a pártok formálhatnak jogot támogatásra az állam részéről, amelyek a legutóbbi parlamenti választásokon az országos listás szavazásban részt vett választók szavazatainak legalább két százalékát megszerezték. A jelenlegi parlament esetében a szavazatok 5 százalékát begyűjtő pártokra vonatkozik az állami támogatás.

A finanszírozás 2016. július 1-jétől veszi kezdetét.

Első olvasatban fogadták el a honatyák a vízumliberalizáció jegyében a külföldi munkavállalási célú migrációról szóló törvényt is. Előterjesztői szerint a tervezet „a külföldi munkavállalási célú migráció állami szabályozásának és a határon túl dolgozó ukrán állampolgárok és családtagjaik szociális, valamint jogi védelmének törvényi és szervezeti alapjait” hivatott lefektetni.

Az ellenzéki mukachevo.net portál viszont azt emeli ki, hogy a külföldi munkavállalókról gondoskodni hivatott törvény örve alatt Jacenyuk miniszterelnök egy olyan törvényt „vitt át” a törvényhozáson, amely kényszeríti a munkavállalókat, hogy az ukrán törvényeknek megfelelően fizessenek adókat és illetékeket. A portál idézi ezzel kapcsolatban Pavlo Rozenko szociálpolitikai miniszternek egy korábbi kijelentését, aki szerint lehetséges, hogy a külföldi munkavállalók ugyanolyan egységes társadalombiztosítási hozzájárulást fizetnek majd, mint az Ukrajnában természetes személyként vállalkozók. Ennek mértéke a minimálbér 34,7 százaléka, ami 2015-ben havi 422 hrivnyának felel meg.

A mukachevo.net hozzáteszi: nem ismert a külföldön munkát vállaló ukránok pontos száma. A kormány ezzel összefüggésben 3–5 millió személyt emleget, szakértők szerint azonban ez inkább a külföldön élő ukránok, azaz a diaszpóra lélekszámának felelhet meg. A ténylegesen külföldön munkát vállaló ukrán állampolgárok mintegy 1,5 milliónyian lehetnek, akiknek körülbelül a 25 százaléka (Olaszországban inkább 30%-a, Lengyelországban pedig 50%-a) nem hivatalosan foglalkoztatott, azaz feketemunkás.

Brenzovics László lapunknak elmondta, hogy bár első olvasatban megszavazta a törvénytervezetet, mert az számos pozitívumot tartalmaz, azonban a külföldön szerzett jövedelmek újbóli megadóztatása elfogadhatatlan, hiszen abban az országban, ahol dolgoztak, ez megtörtént. Ezért módosító javaslatot nyújt be annak érdekében, hogy a törvényjavaslat ezen pontját töröljék. Amennyiben a parlament nem támogatja a módosító javaslatot, a végszavazáson nem kívánja megszavazni.

(pravda.com.ua/unian.ua/zn.ua/mukachevo.net/zzz)