Idényzárás hajtatásban

A hajtatásos zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdák számára is végéhez közeledik a 2015-ös termesztési idény. Az aktuális teendőkről Őrhidi László nagydobronyi gazdálkodót, a Pro agricultura Carpathica Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük. (Folytatjuk a lapunk előző számában felvetett témát.)

– Mihez kezdjünk a hajtató berendezések átmosott talajával?

– Miután a szükséges vízmennyiség kijuttatásával alaposan átmosattuk a talajt, következhet a talajerő visszapótlása, vagyis a kimosatott sók egy részét vissza kell juttatnunk a talajba, de immár egyenletes eloszlásban. Mint tudjuk, a jelentősebb elemek közül a foszfor és a kálium nehezen mozog a talajban, míg a nitrogén és a kalcium könnyen kimosódik, ennek megfelelően kell gondoskodnunk az utánpótlásukról is.

– Talán felesleges hangsúlyozni, hogy milyen fontossággal bír a szerves trágya azoknál a gazdáknál, akik még nem tértek át a talaj nélküli növénytermesztésre. A kezdő termesztőkre való tekintettel mégsem árt, ha néhány mondat erejéig foglalkozunk a kérdéssel.

– A szerves trágyával egyfelől pótoljuk a hiányzó tápanyagokat, másfelől viszont – és ennek sokkal nagyobb a jelentősége – növeljük a humusztartalmat, illetve javítjuk a talaj szerkezetét. Hangsúlyoznám, hogy erre a célra a földdé érett szarvasmarhatrágya a legalkalmasabb.

Legalább annyira fontos, mint a talajszerkezet javítása, hogy a szerves trágya kijuttatásával megelőzhetjük a talajuntságból fakadó különféle tüneteket. Mint tudjuk, az évek során át monokultúraként termesztett növények által visszajuttatott anyagok felhalmozódhatnak a talajban, minek hatására egy idő után radikálisan csökken a termésmennyiség. Az egyetlen megoldás erre a jelenségre a talaj pihentetésén, és a kultúraváltáson kívül a szerves trágya bőséges alkalmazása.

– Mennyi szerves trágyát használjunk az egyes növényekhez és hogyan?

– Közismert, hogy valamennyi hajtatott zöldségünk érzékeny a talajminőségre, vagyis igényli a szerves trágyát. Hatványozottan igaz ez az uborkára. Aki tehát úgy döntött, hogy uborkatermesztésre adja a fejét jövőre, mindenképpen használjon nagy mennyiségű érett szerves trágyát. A kijuttatott mennyiségnek meg kell haladnia négyzetméterenként a 15 kg-t.

Fontos azonban, hogy a szerves trágya kijuttatása illeszkedjék a termesztési elképzeléseinkhez. Amennyiben jövőre, az év elején valamilyen hidegtűrő kultúra következik, például retek vagy sárgarépa, melyek apró szemű magvait kellően előkészített, aprómorzsás talajba kell elvetni, megnehezítjük a dolgunkat, ha most, ősszel juttatjuk ki a szerves trágyát. Ráadásul a legtöbb gazda által termesztett retek számára elegendő, ha némi nitrogénnel és kalciummal egészítjük ki azt a tápanyagmennyiséget, amely az előző főkultúra után maradt a talajban. Ilyenkor célszerűbb a retek felszedése után, a következő főkultúra kiültetése előtt elvégezni a szerves trágya talajba juttatását. Azok számára, akik retekkel szokták indítani a hajtatást a tél végén, azt javasolnám, hogy közvetlenül a kiültetése előtt juttassanak ki 100 négyzetméterenként 1-1,5 kg nitrogént vagy ammóniumnitrátot, illetve még az első talajmunka előtt feltétlenül szórjanak ki mészport vagy gipszet.

– Mennyi mészre, illetve gipszre van ilyenkor szükség?

– Ebben az esetben fenntartó meszezésre gondolunk a talajból kimosódott, illetve a termesztés által kivont kalciummennyiség pótlására, ami általában 100 négyzetméterenként 5-6 kg-t jelent. A konkrét mennyiség az adott talaj pH-értékétől is függ. Vidékünkön általában savanyúak a talajok, tehát nagy valószínűséggel a fóliaházak talaja is savanyú. Ezért célszerű a termesztés megkezdése előtt meszezéssel beállítani a talaj pH-értékét 6,1-re legfeljebb 6,5 re. Figyelembe kell ugyanis vennünk, hogy sokfelé olyan a termesztéshez használt öntözővíz, amelytől idővel lúgos irányba megy el a talaj kémhatása, ugyanakkor a továbbiakban, a termesztés során nem használhatunk mészport, legfeljebb gipszet. A gipsz egyrészt segíti a szikesedés elleni küzdelmünket, másrészt kalciumot is visszapótolhatunk általa, viszont nem olyan látványosan gyors a hatása, mint a mészporé. Ezzel együtt azokban a fóliaházakban, hajtató-berendezésekben, ahol több éve folyik már a termesztés, mindenképpen a gipsz kijuttatását javasolnám, ugyancsak 5-6 kg/100 négyzetméter mennyiségben, a talajba sekélyen bedolgozva.

– Mi történjék a szerves trágyával, ha a gazdák a fő kultúra – uborka, paradicsom, paprika – korai kiültetésével kezdik a hajtatást?

– Ilyenkor mindjárt az átmosás után, amint rá lehet menni a talajra – ez a kötöttebb talajok esetében később, a homokos talajoknál előbb következik be, – sort keríthetnek a szerves trágya kijuttatására és bedolgozására. Ajánlanám erre a munkára az ásógépet. Vidékünkön már számos ilyen gép működik, amely kiváltja a kézi munkát, s 35-40 cm-es mélységig képes bármilyen mennyiségű szerves trágyát alaposan beforgatni a talajba. További előnye, hogy miközben jól megmozgatja a földet, egyenletes talajfelszínt biztosít, az eredmény legalábbis egyenértékű a kézi ásáséval.           

pszv