A pozitív jövőképért, az élhető szülőföldért

Ukrajnával kapcsolatos kérdések az Európai Parlament napirendjén

Ha csak pár napra is, de amikor teheti, rendszeresen hazalátogat családjával Bocskor Andrea európai parlamenti képviselőnk. A múlt héten is Kárpátalján töltöttek pár napot, ezalatt kérésünkre felkeresték szerkesztőségünket is. Mi pedig a találkozást kihasználva munkájáról és Ukrajna helyzetének brüsszeli megítéléséről kérdeztük a képviselő asszonyt.

– Legutóbbi hír, hogy az EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság, melynek ön is a tagja, áttekintette az Ukrajnában zajló demokratikus és piaci reformok menetét és eredményeit. Milyen benyomása alakult ki ezzel kapcsolatban a bizottságnak?

– Az EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság az EP és az ukrán Legfelsőbb Tanács képviselőiből áll, akik évente kétszer, de aktuális ügyek esetén többször is találkoznak. A legutóbbi ülésünkre is így, soron kívül került sor. Az értekezleten a bizottságnak az Ukrán Elnöki Adminisztráció vezetőjének helyettese, Dmitro Simkiv mutatta be a reformok terén elért eredményeket, egy összefoglaló prezentáció formájában. A bemutató sokrétű reformfolyamatról és fontos eredményekről számolt be, kitért arra, hogy milyen változásokat jelent Ukrajna számára a január elsejével életbe lépett szabadkereskedelmi egyezmény, valamint maga a társulási egyezmény, illetve a vízumliberalizációs akcióterv végrehajtása.

– Melyek voltak a prezentált pozitív eredmények?

– Szinte minden területen pozitív változásokról számolt be az előadó. Elmondta, hogy egy picit emelkedtek a bérek és a nyugdíjak is. Megállították, vagy inkább lelassították az inflációt, de a mondatainak második fele mindig arról szólt, hogy a kelet-ukrajnai területeken továbbra is zajló háború mennyi pénzt visz el, emiatt nem tud a kormány még meggyőzőbb eredményeket felmutatni, bár ők mindent megtesznek. Hangsúlyozta, hogy létrejött a Korrupcióellenes Hivatal és zajlik az ügyészség átszervezése. Az emberek bíznak az új políciában, sokkal pozitívabb a megítélésük a korábbi milíciához képest. Elmondta, hogy sok feladat áll még előttük, be kell fejezni az alkotmányreformot, a parlamentnek második olvasatban el kell fogadnia a decentralizációs törvényt stb. Ezekkel kapcsolatban az európai szakértők és intézmények véleményét messzemenően figyelembe veszi a Rada.

– Milyen kérdéseket tettek fel az EP-képviselők Dmitro Simkiv úrnak?

– Elsősorban a korrupció felszámolására irányuló intézkedésekről és a gazdasági reformokkal kapcsolatban kérdezték. Sok kérdés arra vonatkozott, hogy a demokrácia milyen szinten érvényesül az országban. Például, hogy a Kelet-Ukrajnából áttelepültek a legutóbbi választáson nem szavazhattak, meg tudják-e oldani, hogy a következő választásokon már ők is részt vehessenek? A legtöbben a két háború sújtotta megye, illetve a még most is ott élő lakosság helyzetével, életkörülményeivel kapcsolatos kérdéseket tettek fel. A liberális képviselők hosszasan firtatták a médiaszabadság ukrajnai helyzetének ügyét. Még az EU-ig is eljut sokszor annak a híre, amikor Ukrajnában újságírók munkáját korlátozzák.

Én azt kérdeztem, hogy a diagramokon és a beszámolóban szépen mutató eredmények mikor válnak kézzelfoghatóvá az átlagemberek számára. Miért van az, hogy ha beszélgetünk az emberekkel, ők nem érzékelik az ország helyzetének a javulását sem a demokrácia, sem a gazdaság terén? A vezető kormányhivatalnok azt válaszolta, hogy a pozitív eredmények nemsokára érzékelhetőek lesznek az egyszerű állampolgárok számára is. Arra a kérdésemre, hogy visszaállítják-e a szabad gazdasági övezeteket, amelyek 1998 és 2004 között sok külföldi működő tőkét vonzottak be az országba, azt válaszolta, hogy az a rendszer átláthatatlan viszonyokat teremtett, így a kormány vizsgálja annak a lehetőségét, hogy érdemes-e ezt visszaállítani.

– Lehet már arról tudni valamit, hogy milyen Ukrajnával kapcsolatos programokat tervez az Európai Bizottság?

– Konkrét programokat még nem neveztek meg, de az elhangzott, hogy 2016 első felében az Európai Bizottság meg fog hirdetni olyan célirányos programokat, amelyek bizonyos reformok végrehajtásához és befejezéséhez kötöttek.

Ami az általános programokat illeti, ott már megindult egy folyamat, hogy Ukrajnát bekapcsolják több pályázati rendszerbe. Az oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramokat támogató Erasmus+ programba már korábban bevonták Ukrajnát. Nemrég a Kreatív Európa Program szerződését is aláírták, tehát ukrán állampolgárok és itteni szervezetek is pályázhatnak rá. Igaz, még nem láttam az ezzel kapcsolatos konkrét kiírást, de ez a lehetőség sokat segíthet a testvértelepülések kapcsolatainak kiépítésében, hagyományőrző és határ menti kapcsolatokat erősítő rendezvények megszervezésében, a kulturális és művészeti egyesületek fenntartásában és más területeken, amennyiben teljes egészében kiterjesztik Ukrajnára is.

– Január 1-től szabadkereskedelmi megállapodás lépett életbe az Európai Unió és Ukrajna között. Mit jelent ez a gyakorlatban? Lehetnek ennek a kárpátaljai emberek számára is előnyei?

– Maga a megállapodás az ukrán vállalatok és vállalkozók számára egy 500 milliós piacot nyitott meg, míg kölcsönös alapon az EU vállalatai előtt is megnyílik az ukrán piac. Viszont ennek vannak időbeli korlátai. Nem egyszerre törlik el az összes vámot, hanem bizonyos termékek esetében csak a mértékét csökkentik, és egy bizonyos időn belül, kb. 10 év alatt fokozatosan válik vámmentessé teljesen a kereskedelem. Ennek pozitív hatása lehet, hogy jobb minőségű élelmiszert, termékeket vásárolhatunk majd itt, Kárpátalján is, és a nagyobb verseny miatt remélhetőleg az árak is lejjebb mennek. Ez, sajnos, nem egyik napról a másikra következik majd be, de szintén pozitív munkahelyteremtő eredménye lehet a külföldi tőke, cégek és vállalkozások megjelenésének régiónkban.

– Arra van esély, hogy vízummentesen juthassanak be az ukrán állampolgárok a schengeni övezetbe, ha egyáltalán létezik még a schengeni övezet?

– Az valóban kérdés, hogy mennyire beszélhetünk ma még Schengenről. Az biztos, hogy a dublini rendszer felülvizsgálatára készül az Európai Bizottság, ezzel kapcsolatosan lesznek új javaslatai. Ami az ukrán vízummentességet illeti: Ukrajna kapott egy ígéretet. Végrehajtotta a vízumliberalizációs akcióterv minden fejezetét, pontosabban még nem értek a folyamat végére, de minden EU által előírt reformot elkezdtek. Például az egyik legfontosabb követelmény volt az adatcsere. Ha jól emlékszem, 39 határátkelőhelyet sikerült bekötniük abba az adatbázisba, amely az Interpol adatbázisával van összekötve. De ennél sokkal több határátkelőhely van az országban. A másik fontos feltétel a biometrikus útlevelek bevezetése, ami szintén nehezen halad. Ugyanakkor az Európai Bizottság pozitív értékelésének következményeként most zajlik a végrehajtási mechanizmus és a rendelet előkészítése, amit az ígéretek szerint idén tavasszal hoznak nyilvánosságra. A rendeletben megadott időponttól azok számára lesz elérhető a vízummentes beutazás az Európai Unióba, akik rendelkeznek biometrikus útlevéllel. Ezzel 180 nap alatt 90 napot turistaként tartózkodhatnak az Európai Unióban az ukrán állampolgárok. Ugyanakkor nagyon kihangsúlyozták, hogy ez a vízummentesség csak a turistaként érkezőkre érvényes, az ukránok nem vállalhatnak munkát, amit szúrópróbaszerűen ellenőrizni is fognak. Mert ez a vízummentesség csak kapcsolattartásra, esetleg a 90 napba beleférő tanulmányi célra jogosít fel, például cserediákként, de munkavállalásra semmiképp sem.

– Számolnak az EU-ban Ukrajnával úgy, mint migrációs tranzitútvonallal? Mert az utóbbi időben egyre több migránst fognak el Kárpátalján is a belügyi szervek.

– Ukrajna ilyen kontextusban az Európai Parlamentben még nem került szóba. Ukrajna és a migráció kapcsán inkább az került napirendre, hogy már eddig is körülbelül egymillió ukrán állampolgár távozott csak Lengyelországba, és a lengyelek mégsem panaszkodnak miattuk. Sokszor elhangzik, hogy ha az ukránok a jelenleginél is nagyobb számban megindulnak Nyugat-Európa felé, az is nagy nehézségeket okozhat a befogadó-képességük határához érkezett országoknak.

– Sokat beszéltünk Ukrajna integrációs ügyeiről, de képviselő asszony egyben az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának alelnöke is, ott milyen munka zajlik jelenleg?

– Ott egy jelentés kapcsán most dolgozom az európai ifjúsági stratégia 2013–2015 közötti időszakának értékelésén. A kilencéves uniós stratégiát, mely 2010–2018-ra lett kidolgozva, háromévente kell értékelni, felülvizsgálni, hogy mennyire működnek azok a programok, amelyek az ifjúság gondjainak megoldására irányulnak. Nagyon sok találkozóm volt már az említett jelentés előkészítésének a kapcsán, például egyeztettem a Régiók Bizottságában ugyanennek a témának a jelentéstevőjével, az erdélyi Borboly Csabával, Navracsics Tiborral, az Európai Unió kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosával, az Európai Ifjúsági Fórum képviselőivel. A múlt héten egyeztettem Novák Katalinnal, aki a magyar kormány család- és ifjúságpolitikai államtitkára. Remélem, a jelentésem olyan új elemeket hoz majd a felszínre, amelyek jobbá tehetik az európai ifjúságpolitikai stratégiát, és egyben picit a mi sajátos magyar szempontjainkat is be tudjuk mutatni Európának. Igyekszem majd a Fidesz–KDNP magyarországi ifjúsági és családpolitikai és tehetséggondozásra irányuló programjait is mint jól működő modellt ismertetni a jelentésemben. Ma már Európában egyre többen vannak, akik a demográfiai válságot nem feltétlenül a bevándorlással szeretnék megoldani, hisz Magyarországon a családtámogatási, otthonteremtési és munkahelyteremtő programoknak köszönhetően sokkal biztatóbb a jövőkép. A jelentés tükrében fontosnak tartom továbbá, hogy a Magyarország határain kívül, így a Kárpátalján élő fiatalok számára is pozitív jövőkép és a szülőföldjüket élhetőbbé tevő légkör alakuljon ki, melyért mindannyiunknak tenni kell.

Badó Zsolt