Fizethetik-e külön a rezsit az egy lakásban élők?
„Megoldható, hogy külön, saját számla alapján fizessék a közüzemi szolgáltatások díjait az anya és a fia, akik ketten élnek az általuk privatizált lakásban?”
– A személyi számla a közüzemi díjakkal való elszámolás terén amolyan azonosítóként működik. A szolgáltatók ebből tudják, hogy kinek kézbesítsék a számlát az általuk nyújtott szolgáltatásokért egy lakás esetében, illetve kit perelhetnek be a bíróságon, amennyiben az illető nem fizet a szerződésben vállalt feltételeknek megfelelően.
A törvény értelmében a közüzemi szolgáltatásokat a lakástulajdonossal kötött szerződés alapján nyújtják. Szerződést általában csak a lakásban élők egyikével kötnek, ő köteles havonta kiegyenlíteni a szolgáltató által kiállított számlát. A család többi tagjának ettől függetlenül azonos jogai vannak a lakhatásra az adott ingatlanban, illetve a kommunális szolgáltatások igénybevételére. A közüzemi számlák időben való kiegyenlítésének felelőssége is egyenlő mértékben terheli a család valamennyi tagját.
A törvény ugyanakkor lehetővé teszi a személyi számlák megosztását, amennyiben a társtulajdonosok bizonyos okokból nem tudnak megegyezni a közüzemi díjak fizetéséről.
A lakhatási szolgáltatásokról törvény 13. cikkelye a lakhatási szolgáltatások közé sorolja a központi hideg- és melegvíz szolgáltatást, a csatornázást, a gáz- és áramellátást, a központi fűtést, a háztartási hulladék elszállítását, valamint az épületek, építmények és háztáji területek fenntartásának díját.
A Lakástörvénykönyv 104. cikkelye, valamint „A lakóépületek helyiségeinek és a házkörüli területek használatának szabályai” 13. pontja kimondja, hogy a helyiségek használata során felmerülő viták a felek közötti tárgyalás, vagy polgári peres eljárás keretében rendezendők.
Vagyis amennyiben az anyának és fiának nem sikerül megállapodniuk arról, miként fizessék a számlákat, felkérhetik a kérdés eldöntésére a bíróságot is. Ilyenkor a bíróságnak benyújtott keresetben konkrétan fel kell tüntetni, hogy a felek a számlák megosztását kérik.
A bíróság mindenekelőtt megállapítja, hogy a közös lakás mekkora hányadát használják a felek közösen és külön-külön, amit azután írásban is rögzítenek. Amennyiben a lakás túl kicsi, úgy a használati rend megállapításához szakértői vizsgálatra is szükség lehet. A megosztásnak ugyanis úgy kell végbemennie, hogy ettől ne romoljanak a családtagok életkörülményei.
A bírósági döntést követően a lakás közös használatban marad, ám minden tulajdonos a saját lakrészének birtokosává válik, s azért önállóan fizet. A közösen használt területek után a felek közösen fizetik a közüzemi díjakat is.
hk
