Kárpátalja új kártevője a selyemfényű puszpángmoly

Kárpátalján is egyre jelentősebb károkat okoz a selyemfényű puszpángmoly – Cy­da­lima perspectalis (Сам­ши­то­вая огневка). A Buxus (pusz­páng) nemzetségbe tartozó fajokat támadja meg, amelyek az út mentén, közterületeken és a kertjeinkben dísznövényként, sövényként nőnek. Ez idáig a puszpángnak (Buxus) nem volt jelentősebb károsítója, sajnos, mostantól számolni kell a selyemfényű puszpángmollyal, és évente több alkalommal is védekezni (permetezni) szükséges a kártevő ellen, amennyiben szeretnénk gyönyörködni a dísznövényünkben, sövényünkben.

A selyemfényű puszpángmoly Kelet-Ázsiából származik, Európában 2006-ban, Németországban észlelték először. Európai elterjedéséhez nagyban hozzájárult a puszpáng szaporítóanyagának ellenőrzés nélküli értékesítése. Magyarországon 2011-ben észlelték először. Terjedésének megállításában leghatásosabb a megelőzés: kizárólag a kártevőtől mentes szaporítóanyagot szabad forgalmazni, vásárolni, ültetni. A lepke természetes terjedése ugyanis sokkal lassúbb, mint amikor a tojásokat, lárvákat, bábokat a növényekkel együtt hurcolják be egy adott területre. Gazdanövényei eddig kizárólag a Buxus-félék (puszpáng) voltak.

A selyemfényű puszpángmoly szárnyfesztávolsága 40–45 mm, szárnya selyemfényű fehér, széles barna szegéllyel az első pár szárnyon középtájt, továbbá jellegzetes fehér félholddal a barna szegélyben.

Megfigyeltek teljesen barna egyedeket is, de a félhold alakú fehér folt ezeken is jól látható.

A fiatal hernyó zöldessárga színű, hamar sötétbarna sávok jelennek meg rajta. A fejlett hernyó nagyjából 4 cm hosszúságú, sárgászöldes alapszínű, rajta fekete és világossárga sávozással, illetve fekete pöttyökkel, melyekből fehér szőrcsomók állnak ki.

A fedett báb kb. 2 cm hosszú, kezdetben a hernyóra emlékeztet, később, a lepke kifejlődéséhez közeledve viszont ahhoz hasonló megjelenésű lesz.

Egy generáció a hőmérséklettől függően két hónap alatt fejlődik ki. Kelet-Ázsiában öt nemzedéke van évente, Európában 2-3 nemzedéke fejlődik ki az időjárástól függően.

A telet hernyó alakban, gubóban, az összeszőtt levelek között tölti a puszpángon. Az áttelelt hernyók már március közepén előbújhatnak. Az áttelelt és a fiatal hernyók előbb a levél színén hámozgatnak. Később megrágják a leveleket, granulátumszerű ürülékkel beszórt szövedéket hagynak hátra, fokozatosan lekopaszítják a növényt, teljes tarrágást is előidézhetnek.

A ház körül néha elegendő a fertőzött növényi részek eltávolítása és megsemmisítése. Viszont egész évben vizsgálni kell a puszpángot, mert kora tavasztól egészen őszig bármikor megjelenhet a selyemfényű puszpángmoly. Nagyobb fertőzéskor csak vegyszeres védekezéssel tudjuk a kártevőket elpusztítani. Magyarországon a kártevő ellen a deltametrin, ci­per­met­rin, ace­ta­mip­rid, me­to­xi­fe­no­zid, dif­lu­ben­zuron hatóanyagú rovarölő szereket javasolják. Ukrajnában engedélyezett a Де­цис проф, Ак­тел­лик, Эн­жио, Кон­фи­дор мак­си, Ак­та­ра. A védekezés szempontjából fontos, hogy minél hamarabb észrevegyük a hernyók jelenlétét és kártételét. Permetezéskor lényeges, hogy a permetezőszerhez tapadásfokozót adjunk, miáltal a permetlé jobban hozzátapad a puszpáng viaszos leveléhez. Javasolt nagynyomású motoros permetezővel permetezni, amellyel jobban át tudjuk fújni a bokrot vagy a sövényt. Egy nemzedék ellen akár többszöri védekezésre is szükség lehet, mivel a permetezőszerek 10–14 napig hatásosak a hernyók ellen.

Pályi Béla