Ki felel a kátyúk okozta kárért?

„Vidékre utaztunk a rokonokhoz a családi autón. Az úton rengeteg volt a kátyú, így hiába hajtottam lassan és rendkívül óvatosan, az egyik gödörben eltört a bal első kerék felfüggesztése. Ki a felelős a történtekért? Felelősségre vonhatom a közútfenntartókat? Kötelesek megtéríteni a káromat?”

– Ukrajnában többszintű a közútfenntartás rendszere. Településhatáron belül az utak karbantartása rendszerint a kommunális vállalatok feladata, ezek alapítói, tulajdonosai pedig általában a helyileg illetékes állami adminisztrációk vagy önkormányzatok.

Ugyanakkor a nemzetközi, országos, megyei, helyi jelentőségű utak és ezek településen belüli szakaszai – amelyek nem az adott település mérlegén szerepelnek – az Ukravtodor, az Állami Közúti Szolgálat kezelésébe tartoznak, melyeket a szolgálat leányvállalata, az Ukrajna Autóútjai Állami Részvénytársaság tart fenn.

Az tehát, hogy ki a felelős az önt a kátyúk miatt ért kárért, elsősorban attól függ, hogy milyen besorolású úton, illetve annak melyik szakaszán történt a baleset.

A járművezetők elvben jogosultak az utak állapota miatt őket ért kár megtérítésére. A közútfenntartók felelősségre vonásához azonban teljesülnie kell egy sor kötelező feltételnek:

– jogsértő magtartás (ami jogsértő cselekményből és a cselekvés elmulasztásából egyaránt adódhat);

– közvetlen, tényleges kár keletkezik;

– ok-okozati összefüggés mutatható ki a cselekmény (annak elmaradása) és a keletkezett kár között, bizonyítható a vétkesség.

A gyakorlatban meglehetősen nehéz bizonyítani a közútfenntartók érintettségét, már csak azért is, hisz a járművezetők az ilyen esetekben a legritkábban foglalkoznak helyszíneléssel, bizonyítékgyűjtéssel, a tanúk nevét és adatait is csak ritkán írják fel. Ezért rendszerint egyszerűbb elérni, hogy a biztosító fizessen a keletkezett kárért, s aztán maga keresse a módját, miként lehet behajtani a kártérítés összegét a közútfenntartón.

Arra az esetre, ha mégis úgy érezné, hogy lehet esélye a hivatalnokokkal és vállalati ügyvédekkel szemben a bíróság előtt, következzék az alábbiakban néhány kapaszkodó a kártérítési igény jogi megalapozásához.

A települések fejlesztéséről című törvény 17. cikkelye rögzíti a polgároknak a településfejlesztéssel kapcsolatos jogait és kötelességeit. A 17. cikkely 1. részének 6. és 7. pontja kimondja, hogy a polgároknak jogukban áll követelni a településfejlesztési munkák azonnali elvégzését, ha elmaradásuk a polgárok életét, egészségét vagy tulajdonát fenyegeti, valamint keresettel fordulhatnak a bírósághoz, és kártérítést követelhetnek a településfejlesztési munkák vagy az elmaradásuk okozta egészségügyi és anyagi kárért attól a vállalattól vagy intézménytől, állami vagy önkormányzati szervtől, amelynek a mérlegén az adott objektum szerepel.

A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1166. cikkelyének 1. pontja értelmében a jogsértő döntés, cselekmény, vagy a cselekmény elmulasztása által a természetes vagy jogi személynek okozott nem tulajdoni kárt, valamint a természetes vagy jogi személy tulajdonában okozott kárt a kár­okozó személy köteles teljes mértékben megtéríteni.

A Polgári perrendtartási törvénykönyv 57. cikkelye kimondja, hogy bizonyítéknak minősül bármi, aminek alapján a bíróság megállapíthatja azoknak a körülményeknek a fennállását, melyek alátámasztják a felek követeléseit – vagy cáfolják azokat –, illetve az egyéb, az ügy szempontjából lényeges körülményeket.

A Ptk. 1167. cikkelyének 1. pontja értelmében a természetes személynek jogsértő cselekménnyel vagy a cselekmény elmulasztásával okozott erkölcsi kárért a kárt okozó személy tartozik kártérítéssel, amennyiben hibát követett el.

hk