Munka és diploma: Így hat a végzettség a bérre

Az ukrán papíron egyike a legképzettebb nemzeteknek. Nálunk minden harmadik embernek felsőfokú végzettsége van. Ezt a mutatót tekintve az ország a tizenegyedik a világon. De vajon milyen hatással van a képzettség a jövedelmekre, s milyen egyéb tényezőktől függ, hogy mekkora fizetést viszünk haza a hónap végén? A segodnya.ua portál az Állami Statisztikai Szolgálat (Derzssztat) adatai és szakértők véleménye alapján járt utána a témának.

Csak a magisztereknek jön be igazán a diploma

Olha Kupec, a Kijevi Gazdasági Iskola docense szerint Ukrajnában a képzés nem térül meg, hatása általában statisztikailag alig kimutatható. A fejlett országokban egy tanulással töltött esztendő 5%-kal növeli a jövedelmet. Afrikában ez a hatás még jelentősebb, mivel kevesen rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, Ukrajnában viszont a bérnövelő effektus nem éri el az 1%-ot. A felsőoktatási alapképzésben (BA/BSc) részt vettek, koledzset, szakközépiskolát vagy iskolát végzők bére alig különbözik. Kivételt egyedül a felsőoktatásban mesterképzésben (MA/MSc) diplomát szerzettek jelentenek.

Száz 25–44 év közötti ukrán polgár közül 37-nek van az ukrán fogalmak szerint teljes, azaz MA/MSc fokozatú felsőfokú végzettsége. Az átlagbér Ukrajnában 10 723 hrivnya. Ennél többet főként a szpecialiszt vagy mester fokozatú diplomával (azaz teljes felsőfokú végzettséggel) rendelkezők keresnek. Az ő jövedelmük átlagosan 36%-kal haladja meg alacsonyabb képzettséggel bíró társaikét – derül ki a Derzssztat adataiból.

További érdekesség, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők kevesebbet, évi 193 napot dolgoznak, míg a szakképesítéssel bírók 204 napot töltenek munkával. Ezenkívül a felsőoktatási intézményekben végzettek alig túlóráznak és hosszabb ideig, 19 napig vannak szabadságon, szemben a szakközépiskolások 16 napos szabadságátlagával.

Ki mennyit keres?

A többi munkavállaló keresete ritkán éri el az átlagbért. Az Állami Statisztikai Szolgálat kimutatása értelmében a BSc-diplomával rendelkezők az országos átlagbér 76,7%-át vihetik haza. A technikumok és koledzsek végzőseinek bére sem marad el sokkal ettől – 72,1%. A szakiskolások keresete az átlagbér 62,6%-át teszi ki, a csak 11 osztályt végzetteké pedig az 57,8%-át. Az országos átlagbér­nek körülbelül a felére számíthatnak, akik a kilencedik osztály befejezése után abbahagyták a tanulást.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők gyakorta vállalnak olyan munkát, amelyhez semmi szükség a diplomájukra. Többségük 29 év alatti fiatal. Ők a BSc vagy mesterfokozat megszerzése után nem a szakmájukban helyezkednek el, hanem például call centerekben vagy szépségszalonokban, esetleg kétkezi munkásként, sofőrként keresik a mindennapi betevőre valót.

A jelenség egyik oka a képzés igen eltérő színvonala a felsőoktatási intézményekben – véli Volodimir Bahrusin, a felsőoktatási reformon dolgozó szakértői csapat egyik tagja. Ukrajnában ezért nehéz kizárólag a képzési szint alapján értékelni az oktatás hatását. A szakértő rámutat arra is, hogy a nemzetközi adatok szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozók és vállalkozók jövedelme magasabb, mint a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezőké. Emellett a főiskolát vagy egyetemet végzettek között a vezető felsőoktatási intézményekben diplomát szerzők bére magasabb. Ezek azonban statisztikai adatok. A konkrét esetekben alakulhatnak másként is a dolgok. Különösen Ukrajnában. A statisztikák egyébként azt is kimutatják, hogy összefüggés van az egyes országok gazdasági fejlettsége és az oktatás minőségének mutatói, illetve a felsőoktatásban részt vevők aránya között.

Az átlagbérnél többet kereső szakemberek

Ukrajnában a legjobban fizető szakmák a tengerész és a pilóta. Ők mintegy 56 ezer hrivnyát keresnek havonta, vagyis az országos átlagbér ötszörösét. A második helyen a magas rangú állami tisztviselők, vezetők és az állami vállalatok menedzserei sorakoznak. A Derzssztat adatai szerint az ő bérük 2,3-szerese, némelyik topmenedzseré viszont a több százszorosa az átlagbérnek. Például Andrij Koboljev, a Naftohaz vezetője több mint kétmillió hrivnyát vihet haza havonta. Jevhen Kravcov, az Ukrzaliznicja vezérigazgatója 2018-ban havi 570 ezer hrivnyát keresett.

A jövedelmeket tekintve az IT-szakemberek állnak a harmadik helyen, mivel az átlagbér 2,2-szeresét keresik meg havonta. Őket a védelmi ipar, a villamos energiát, gázt és vizet termelő vállalatok vezetői követik, az ő bérük a 2,1-szerese az országos átlagnak.

Eléri az átlagbér kétszeresét a bűnüldöző szervek, a büntetés-végrehajtó intézmények, a félkatonai őrség felügyelőinek, a magándetektíveknek, bányászoknak, robbantómestereknek, kővágóknak és kőfaragóknak a jövedelme.

Ugyanakkor az egyszerűbb szakmák képviselőinek és a kereskedelemben dolgozóknak a jövedelme nem éri el az átlagbért, annak 43,9%-át teszi ki. A képzett mezőgazdasági, halgazdasági dolgozók és halászok, valamint a műszaki alkalmazottak bére is csupán kétharmada az átlagnak. Az átlagbér felénél is kevesebbet keresnek a szemetesek, kétkezi munkások, küldöncök, hordárok és portások; a háztartási alkalmazottak, takarítók és mosónők; a piaci eladók; az egyházi szervezetek nem papi méltóságú kisegítő személyzetéhez tartozók, a vadászok.

Az életkornak és a nemnek is van jelentősége

Ukrajnában a férfiak többet keresnek a nőknél. A nők átlagos órabére 20,3%-kal marad el a férfiakétól, derül ki a Derzssztat jelentéséből. A legnagyobb különbség a bányaiparban és a külszíni fejtéseken dolgozóknál mutatkozik: 38,9%. A pénzügyi és biztosítási szektorokban a nők bére 34,7%-kal alacsonyabb, az informatikában és a távközlésben 27% a különbség a férfiak javára. A legkisebb eltérés az államigazgatásban (3%) és az oktatásban (5,3%) tapasztalható.

A jelenség egyik oka állítólag az, hogy a férfiak többet dolgoznak. A Derzssztat adatai szerint ők évi 1773 órát töltenek munkával, míg a nők 1712-t. A férfiak többet túlóráznak, átlagosan évi 11 órát, szemben a nők öt órájával. Emellett valamivel kevesebb ideig vannak szabadságon az erősebb nem képviselői: 17 napig a nők 19 napos átlagával szemben.

Az életkort tekintve a legtöbbet a 25 és 44 év közötti dolgozók vihetik haza (2016-ban óránként 36 hrivnyát). A legkevesebbet a 25 éven aluliaknak (kevesebb mint 28 hrivnyát óránként) és a 60 éven felülieknek (29 hr/óra) fizetik. Az Állami Statisztikai Szolgálat elemzése szerint a 25 éven aluliak szerény fizetését a gyakorlati tapasztalatok és a megfelelő képzettség hiánya magyarázza, míg az idősek esetében az ok abban keresendő, hogy általában eleve rosszul fizetett állásokban alkalmazzák őket.

(ntk)