Jézus mennybemenetele és a Szentlélek kitöltetése

Áldozócsütörtök után és pünkösd előtt, a kereszténység két nagy ünnepe között vagyunk, melyek a református egyházban különös jelentőséggel bírnak, mivel a lekonfirmált fiatalok áldozócsütörtökön, Jézus mennybemenetelének napján vallják meg hitüket a gyülekezet színe előtt, majd pünkösdkor részesülhetnek elsőként az úrvacsora szentségében. Ám az idén áldozócsütörtök napján üresen kongtak a templomok, és pünkösdkor sem lesz másként, mert a koronavírus-járvány, s a miatta bevezetett karantén húsvét után ezen a két ünnepen is kiürítette a templomokat. Így a hívek csak online istentiszteleteken vehetnek részt. De mit is ünneplünk áldozócsütörtökön és pünkösdkor?

Az elsőként említett ünnepnek három alternatív megnevezése is van: a mennybemenetel ünnepe, Urunk mennybemenetelének ünnepe, illetve áldozónap. Kétezer évvel ezelőtt ugyanis Jézus, aki feltámadása után még negyven napig tanította tanítványait, áldozócsütörtök napján – mint Lukács evangéliumában olvashatjuk – „Kivivé őket Bethániáig (egy Jeruzsálemhez közeli faluig – L. M.), és felemelvén kezét, megáldá őket. És lőn, hogy míg áldá őket, tőlük elszakadván, felviteték a mennybe. Ők pedig imádván őt, visszatérének nagy örömmel Jeruzsálembe, és mindenkor a templomban valának, dicsérvén és áldván az Istent.” Ugyanis Krisztus menny­bemenetele előtt megígérte, hogy vigasztalót, pártfogót küld nekik a mennyből, ahol az Atyaisten jobbjára ült. Ígéretéhez híven tíz nap múlva, pünkösdkor elküldte tanítványainak a vigasztalót, a pártfogót, vagyis a Szentlelket, s azóta is, mint az egyetemes keresztény anyaszentegyház mennyei Főpapja, közbenjár megannyi kísértésnek kitett, erőtlenségek és bűnök következtében hitükben újra és újra meggyengült követőiért, hogy el ne vesszenek. Helyet készít számukra a mennyben, majd az idők végén a mennyből fog visszatérni ítélni eleveneket és holtakat.

Krisztus mennybemenetelét már az őskeresztények is megünnepelték, de előbb a Szentlélek kitöltetésének ünnepével, a pünkösddel együtt, pünkösd ünnepén. A Kr. u. IV. században azonban a pünkösd előtti tizedik és a húsvétvasárnap utáni negyvenedik napra tolódott át, s azóta külön ünnepeljük. A XII. századtól elterjedt az áldozócsütörtöki körmenet, valamint a határbejárás a jó termést célzó vallási szertartásokkal. S volt, ahol az áldozócsütörtöki misén – Jézus mennybemenetelét jelképezve – kötelekkel a templom mennyezetéhez emeltek egy Krisztust ábrázoló szobrot. De mi ért lett magyar nyelvterületen áldozócsütörtök az ünnep hivatalos megnevezése? Nos, azért, mert a katolikus egyházban 1918-ig ez a nap volt a húsvéti szentáldozás határnapja, s a megnevezést a protestáns felekezetek is átvették.

A pünkösd pedig a Szentlélek kitöltetésének, valamint a keresztény egyház megalakulásának az ünnepe. Az első pünkösd időben egy nagy, ókori izraelita ünneppel, a Sínai-hegyi törvényadás (Tóraadás) és egyúttal az új kenyér ünnepével esett egybe, amikor a zsidók nemcsak a Szentföldről, hanem más római provinciákból, illetve más országokból is Jeruzsálembe siettek fel az említett ünnepre. Ám azon az első pünkösdön, amikor Krisztus apostolai és más közeli tanítványai egy házban gyűltek össze, hirtelen, az égből lecsapva, zúgó szél töltötte be a házat, majd kettős tüzes nyelvek jelentek meg a tanítványok előtt, mely tüzes nyelvek rájuk szálltak, s mindannyian beteltek Szentlélekkel. Ezt követően az apostolok az ünneplő tömeg elé álltak, Péter apostol pedig nagy hatású prédikációt tartott. Megtérésre és a megfeszített, feltámadott, majd a mennybe emelkedett Jézus követésére buzdította az ünneplőket, akik közül háromezren meg is tértek, megkeresztelkedtek a Jézus Krisztus nevében a bűnök bocsánatára, őket is áthatotta a Szentlélek, s belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet.

A középkorban a pünkösdi miséken trombitákkal és harsonákkal jelképezték a zúgó szelet, illetve égő kócokat, ró­zsákat eresztettek alá a mennyezetről, vagy éppen galambokat eresztettek szét, szimbolizálva a kettős tüzes nyelveket, illetve a Szentlelket (amikor Keresztelő János megkeresztelte Jézust, a Szentlélek galamb képében szállt Jézusra). Emellett különböző népszokások is kötődtek a pünkösdhöz, mint a pünkösdi király- és királynéválasztás, s a csíksomlyói búcsúra is – mely mára a különböző országokban élő magyarok találkozóhelyévé is vált – pünkösd szombatján kerül sor.

Az áldozócsütörtök és a pünkösd a legnagyobb keresztény ünnepek közé tartozik, melyek beilleszkednek a karácsony, nagypéntek, húsvét, áldozócsütörtök, pünkösd ünnepsorozatba, s megváltásunkra emlékeztetnek mindig minket.

Lajos Mihály