Magyarország új alkotmánya

A köztársasági elnök is aláírta

A Schmitt Pál köztársasági elnök által aláírt új alaptörvényben az anyaország határain kívül élő magyarság számára legjelentősebb változás, hogy kimondja: "Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért", a régi alkotmányban szereplő "felelősséget érez" megfogalmazás helyett.

Schmitt Pál köztársasági elnök húsvéthétfőn a Sándor-palotában ellátta kézjegyével Magyarország új alaptörvényét. Az aláírást fanfárokkal és ünnepélyes őrségváltási ceremóniával köszöntötték a Szent György téren. Az új alkotmány 2012. január elsején lép hatályba.

Mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, olyan, amelyre a magyarok nemzedékekkel később is büszkék lehetnek – mondta az aláírás után Schmitt Pál. Délután a Magyar Közlöny 43. számában nyomtatásban is megjelent a Magyarország Alaptörvénye címet viselő dokumentum.

Az új alaptörvény elfogadását országos konzultáció előzte meg, melynek során néhány ezer híján egymillió állampolgár javaslatait dolgozták fel, a kérdőíveket visszaküldő állampolgárok többségének javaslatai alapján egyes pontok bekerültek, mások kikerültek az eredeti szövegből.

Nekünk, határon túli magyaroknak talán a legjelentősebb változás, hogy az új alaptörvény helyreállítja a nemzet összetartozását. Hisz a kihirdetett szöveg a következőképpen fogalmaz: "Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért". A 2012. január elsejéig hatályban lévő alkotmányban még a "felelősséget érez" megfogalmazás szerepel.

Schmitt Pál egy, a Kossuth Rádiónak adott interjúban elmondta: az új alkotmány megszületésével a magyar történelem új fejezete kezdődik, lezárult a rendszerváltozás. Az új alaptörvény lehetőséget ad arra, hogy a kétharmados többséget igénylő, sarkalatos törvényekkel együtt megteremtse, kiteljesítse a demokráciát.

Az államfő Horváth Gergely Domonkossal, a Magyar Posta igazgatóságának elnökével együtt ünnepélyes keretek között első napi bélyegzővel látta el a postának az új alaptörvény aláírása alkalmából kibocsátott ünnepi bélyegblokkját.

Az új alkotmány tiszteletére gálaesteket tartottak Budapesten a Művészetek Palotájában és nyolc vidéki városban: Pécsett, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Szombathelyen, Győrben, Békéscsabán és Kecskeméten, valamint Kolozsváron is a Kolozsvári Magyar Operaházban. Az egy időben zajló rendezvények kezdetén mind a tíz helyszínen Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa hangzott el.

bzs