Újabb dunai galóca került elő a Tisza tiszabökényi szakaszán

Érik a magyarországi és kárpátaljai visszatelepítési kísérlet eredménye

Az utóbbi hetekben hatalmas érdeklődést keltett A Tisza nevében című kisfilm, mely szeretett folyónk minden képzeletet felülmúló szennyezésével foglalkozik. A film teljesen jogosan fest rettenetes képet a legmagyarabb folyó ökológiai állapotáról, ám nemrégiben ismét bebizonyosodott, hogy az élet így is utat tör magának.

Lapunkban tél végén ugyanis már szerepelt Petróci Gergely fanatikus tiszapéterfalvai horgász, aki akkor egy rekordlistás fogassüllővel borzolta vidékünk horgászainak kedélyét. Sokan hitetlenkedve fogadták a briliáns fogást, ahogy azt is, hogy a folyó kiváló ismerője akkor kijelentette: áldatlan tiszai állapotok ide vagy oda, következő célja egy méretes dunai galóca sporthorgászhoz illő kifogása és visszaengedése. Nos, kedves sporttársak, április 12-én a jeles horgász vágya valóra vált. Az alkonyati órákban sikerült horogvégre kerítenie élete második nemes lazacféléjét, de mit is érdemes tudni a dunai galócáról, a híres szibériai tajmen „unokatestvéréről”?

Elsősorban azt, hogy a XIX. század végén a tiszai halászok még fáklyafénynél, csónakból szigonyozták 15–25 kilogrammos egyedeit. Az egyik legtöbbre tartott tiszai hal volt, ám az 1970-es évekre a Tiszából kihaltnak nyilvánították. 1969-ben került elő utolsó példánya Kisköre alvízi oldalán, majd sokáig semmi hír nem volt róla. Kósza pletykák jártak mindössze Kőrösmezőtől Szatmárcsekéig, hogy itt-ott fogtak egyet-egyet (e sorok írója a ’90-es évek végén, téli paducozáskor akasztott egy arasznyi példányt, amit persze elengedett). Az elmúlt évek szisztematikus magyarországi, (szatmárcsekei) és kárpátaljai (neresznicai) telepítései viszont meghozták gyümölcsüket, és újra ott úszik a Tisza hullámai között ez a fantasztikus hal, a folyó igazi ékköve.

Lássuk hát a nem mindennapi fogás körülményeit.

- Tavaly májusban már sikerült fognom harcsapergetés közben egy kb. 2,5 kilogrammos dunai galócát – mesélte a szerencsés horgász –, és akkor határoztam el, hogy a lehetőségek keretein belül nagyobb figyelmet szentelek ennek roppant harcos halfajtának. Április 12. kora estéjén ugyanakkor továbbra is a harcsákkal szerettem volna „szóba állni”, de a sors másképp akarta.

– Konkrétan?

– Konkrétan egy 25–50 grammos, 2,40 méteres Excalibur Spin pergető horgászbottal, rajta 4000-es Ryobi Zauber-orsóval és egy 11 cm-s, zöldes színű gumihallal vallattam a Tisza tiszabökényi szakaszát a keresztgátaknál, amikor alkonyatkor nem ránehezedős harcsakapást, hanem a tipikus süllőkapástól is sokkal durvább „koppintást” közvetített a felszerelés. A bevágás jól ült, majd hatalmas harc kezdődött. A hal eleinte „harcsásan” tapadt a fenékhez, de kirohanásai sokkal gyorsabbak-intenzívebbek voltak, mint a nagybajuszúé. Később beúszott a sodrásba, és akkor bizony néha még az orsó dobjára is rá kellett fogjak, hogy ki tudjam védeni a hal és a Tisza áramlásának együttes erejét. Összességében azt kell mondjam, halam egy 15 kilogramm körüli harcsa erejével küzdött. Végül sikerült szákba terelnem a zsákmányt, ami egy gyönyörű, 65 cm hosszú, 2,97 kilogrammos dunai galócának bizonyult. Megjegyzem, ugyanekkor Kenéz Roland horgásztársamnak is volt egy gyanúsan „galócás” kapása, de a 0,01-es Daiwa-zsinórja kevésnek bizonyult a hal erejéhez, az bizony szakított.

– Mi lett a hal sorsa?

– A méretek felvétele és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola biológia tanszékének szánt pikkelyek kiemelése után (a főiskola, mint tudjuk, közleményben kérte a kárpátaljai endemikus hal, hüllő, madár és emlősfajok előfordulásának minél szakszerűbb dokumentálását a diákok kutatói tevékenységéhez) természetesen azonnal visszanyerte szabadságát. Erről videofelvételt is készítettem, melyet Facebook-oldalamon közzétettem, hiszen nem csak a „fogd meg és engedd el” íratlan sporthorgászszabályt szeretném népszerűsíteni Kárpátalján, de azt se feledjük, hogy a dunai galóca Ukrajna (és Magyarország) teljes területén fokozottan védett, ún. vörös könyves halfaj. Különben is jó lenne 5-8 év múlva nekem vagy valaki másnak újra kifogni ezt a fantasztikus halat!

– További horgásztervek, -vágyak?

– Galócafronton egy tíz kilogramm feletti példány kifogása és elengedése a legtitkosabb vágyam, és erre van is reális esély, hiszen a télen Nagyszőlős határában horogra került egy kb. 8 kilogrammos dunai galóca. Összességében pedig továbbra is egy 50+-os tiszai harcsával szeretnék megverekedni, amihez minden tőlem függő előkészületet megtettem már, csak a harcsa legyen „partner” a dologban.

Matúz István