Miért van szükség a gyermekvédelmi törvényre?

Egy, az ultraliberalizmusról írt korábbi cikkemben már szót ejtettem az agresszívan nyomuló, LMBTQ-lobbiról, mely erővel le akarja nyomni a többségi társadalom torkán, hogy ismerjék el: a rendellenes nemi irányultságok természetesek, sőt népszerűsíthetők. Különösen ijesztő, hogy már a gyermekeket is célkeresztjükbe vették, megzavarva egészséges nemi fejlődésüket. Az Európai Unió jelenlegi vezetése, illetve több tagállam kormánya pedig teljes mellszélességgel támogatja az LMBTQ-lobbit, és jaj annak a tagországnak, amelyik nem áll be a sorba…

A Magyar Országgyűlés 2021. június 15-én 157 igen és 1 nem szavazat mellett elfogadta a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényt. A módosítások az Alkotmány XVI. cikkelyéből következnek, mely előírja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való védelemhez és gondoskodáshoz. Így a gyermeki jogok biztosítása végett az új rendelkezések értelmében tilos kiskorúak (18 év alattiak) számára elérhetővé tenni a pornográf, a szexualitást öncélúan ábrázoló, illetve a születési nemhez való önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítő, megjelenítő tartalmakat. S az a műsorszám sem minősül közérdekű közleménynek vagy társadalmi célú reklámnak, melynek meghatározó elemeit képezik az említett tartalmak. A szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről tartott iskolai foglalkozásokon nem lehet népszerűsíteni a születéskori nem megváltoztatását és a homoszexualitást. Ezeket a tanórákat pedig az iskolák pedagógusain, egészségügyi alkalmazottjain, valamint az intézményekkel együttműködési megállapodást kötő állami szerven kívül más személy vagy szervezet csak akkor tarthatja meg, ha a jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba veszi őt. Ugyanakkor a törvény nem zárja ki, hogy a szülők mellett az iskolában is segítséget nyújtsanak a nemi másságukra ráébredő gyermekeknek. A 18 év fölötti személyek, köztük a nemi kisebbségekhez tartozó felnőttek magánéletére ez nem vonatkozik.

A kormányzó Fidesz–KDNP pártszövetség frakciója mellett az ellenzéki Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői is részt vettek a törvény elfogadásáról szóló szavazáson, tehát nemcsak kormánypártiak voksoltak igennel, a parlamenti ellenzék többi pártja – a Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd és a Lehet Más a Politika – viszont bojkottálta azt, mivel szerintük a jogszabály összeköti a pedofília elleni küzdelmet a homoszexuális közösség megbélyegzésével. Az európai uniós tagállamok általános ügyekért felelős minisztereinek a találkozóján pedig 13 miniszter elítélte Magyarország Kormányát, amiért betiltotta a homoszexualitás ábrázolását a kiskorúak számára, amivel – szerintük – a magyar vezetés megsértette a véleménynyilvánítási szabadságot, korlátozza a véleményalkotás, valamint az információk továbbításának és befogadásának a szabadságát, ezért az Európai Bizottsághoz (EB) fordultak, hogy tegyen jogi lépéseket a magyar kormány irányában a kifogásolt intézkedések miatt. Megjegyzendő viszont, hogy ugyancsak 13 tagállam illetékes minisztere semmi kivetnivalót nem talált a jogszabályban.

Az EB ezt követően két héten belül levélben fordult Magyarország Kormányához a vitatott rendelkezések tárgyában, s a hasonló esetekben szokásos két hónap helyett egyetlen hetet adott a válaszadásra, amit a kormány idejében meg is tett. A jogvita azonban hatással lett a járvány utáni magyar helyreállítási terv végrehajtására. Mint Varga Judit igazságügyi miniszter kifejtette, az EB-nek július 12-ig kellett volna zöld jelzést adnia az uniós járványügyi alap felhasználásáról szóló magyar tervezetre, ami elmaradt, noha a szakmai egyeztetések mindaddig konstruktívan haladtak, míg csak nem alakult ki vita a gyermekvédelmi törvény miatt. „Az uniós intézmények erőteljes nyomást helyeztek Magyarországra, hogy engedjük be az LMBTQ-aktivistákat a magyar iskolákba és óvodákba. Ki akarják kényszeríteni, hogy beengedjük a szexuális propagandát gyermekeink közé. Most ezért csúszik a csomag (a fent említett tervezet – L. M.) elfogadása. A magyar helyreállítási csomaggal semmilyen gazdasági, szakmai problémájuk nem volt” – írta Facebook-bejegyzésében a politikus.

S miután Magyarország Kormánya jelezte, hogy nem változtat a gyermekvédelmi törvényen, július 15-én az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a törvény inkriminált rendelkezései miatt, melyek az EB szerint megkérdőjelezik az egyenlőség, valamint az alapvető jogok érvényesülését. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor leszögezte: az uniós alapszerződések szerint ebben az esetben nem uniós, hanem tagállami hatáskörbe tartozó kérdésekről van szó. Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője pedig szintén úgy nyilatkozott, miszerint a családjog – és a gyermekvédelem is ide tartozik – kizárólag nemzetállami hatáskör, Brüsszel ebbe nem szólhat bele. Míg Bálint Botond szociológus más oldalról közelítette meg a témát, kifejtve, miszerint az LMBTQ-propaganda célja elhitetni: a heteroszexualitás nem menő, s rámutatott: a tudományos eredmények azt mutatják, hogy az agresszív propaganda is szerepet játszik a nemi orientáció kialakulásában.

S ha már a tudománynál tartunk, mint Németh György szociológus, közgazdász kifejtette, a baloldali és liberális körök még mindig azt vallják, hogy a homoszexualitás genetikai eredetű, s már a fogantatás pillanatában eldől (megjegyzendő: ezt az elméletet eddig is sokan megkérdőjelezték), viszont az eddigi legalaposabb, legátfogóbb, közel félmillió ember teljes génállományát felmérő, 2019-ben elvégzett tudományos vizsgálat szerint nincs olyan gén, amelyik a homoszexualitás kialakulásáért felel. A kutatások alapján Darren Whitfield, a Pittsburghi Egyetem adjunktusa is kizárja ennek létezését. S bár van öt, az azonos neműekhez való nemi vonzódást hajlamosító gén, a homoszexualitás csak 8–25 százalékban magyarázható genetikai okokkal, előidézésében sokkal nagyobb szerepet játszanak a társadalmi és környezeti hatások. Kevés olyan eset van, amikor a genetikai ok súlya jelentősebb mértékű, de ott sem százszázalékban felel az azonos neműekhez való nemi vonzalom megjelenéséért. A homoszexualitás összetett jelenség, főleg a környezeti hatások, kisebb mértékben a genetikai okok bonyolult összjátékának az „eredménye”. S Németh György szerint is olyan környezet alakítandó ki és tartandó fenn, amelyik nem járul hozzá a homoszexuálissá váláshoz, mert – mint fogalmaz – a heteroszexualitás az ember biológiai lényegéhez tartozik, ezt nincs ok megkérdőjelezni. A homoszexualitás nem másság, hanem sajnálatosság, az ember véletlenül és/vagy környezeti hatásra válik homoszexuálissá. Az első esetben semmit sem lehet tenni ez ellen, a másik esetben viszont lehet és kell is tenni ellene. Ami pedig a gyermekeket illeti, a kutató leszögezi: mivel a gyermekek nincsenek olyan helyzetben, hogy képesek legyenek a negatív környezeti hatások kivédésére, ezért a társadalom, a politikum, a törvényhozás feladata, hogy megvédje a gyerekeket azoktól, akik meg akarják akadályozni a nemi alapismeretek, a biztonságot adó egyértelműség erős bevésődését. Prof. dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus pedig kifejtette: tudományos tény, hogy a 3–6 éves életkor a saját nemmel való azonosulás igen érzékeny időszaka. A gyerekek ekkor automatikusan magukévá teszik az anya, az apa magatartási mintáit. Nem tudatos, hanem érzelmek vezérelte tanulási folyamat, a lány az anya, a fiú az apa mintáját követi. Ebben az érzékeny időszakban a gyermeki gének mintegy várják a környezeti, szülői megerősítést. Ennek az érzékeny életszakasznak a lezárulásakor pedig az vésődik be, ami addig történt – ez az ún. életre szóló bevésődés.

A magyar gyermekvédelmi törvény helyességét tehát tudományos tények is alátámasztják. Nagyon jó lenne, ha az EU és több tagállama baloldali, illetve ultraliberális szellemiségű vezetését mielőbb felváltanák a normálisan, józanul gondolkodó vezetések, melyek a gyermekeket összezavaró LMBTQ-lobbi pátyolgatása helyett valós európai problémákkal – a társadalom elöregedésével, a migrációs krízis megoldásával, Európa gazdasági és politikai súlyának a megerősítésével – foglalkoznának. Hogy az Európai Unió azzá legyen, amivé megálmodták.

Lajos Mihály