Szabadföldi szamóca, cseresznye, meggy, málna…
A szárazság az elsőnek kedvezett, a többinek nem
A mezőgazdasági termelők még napjainkban is igencsak ki vannak szolgáltatva az időjárásnak. A túl kemény tél éppúgy gondokat okoz, mint a túl enyhe hideg évszak. A belvíz, az érés időszakában jelentkező hűvös idő, a gyümölcsvirágzáskor fellépő fagyos éjszakák, hajnalok sorozata is visszavetheti a terméseredményeket. Ahogy a túl kevés vagy éppen túl sok eső is egyaránt apaszthatja a termelők pénztárcáját, sőt míg az aszály az egyik kultúrának kedvezhet, több más kultúra esetében viszont komoly problémákhoz vezet. Az utóbbi esetekre pedig jó példa volt az idei szabadföldi szamócaszezon, s a cseresznye-, meggy- és málnaszezon kezdete is.
– Miként zárult a szabadföldi szamóca idénye? Mennyire okoztak károkat a tripszek? – teszem fel a kérdéseket Molnár Ádámnak, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdászának.
– Kiváló szamócaszezon tudtommal még nem volt, de az idei közel állt hozzá. Egyrészt a száraz, esőmentes tavasz érezhetően visszaszorította a gombás fertőzéseket, így a növényvédelemre is sokkal kevesebb anyagiakat és időt kellett rááldozni, mint tavaly, amikor május végén már rendszeres esőzések zárták az idényt. Idén a kártevők, több esetben a tripszek és az atkák okoztak gondokat. Ám a gazdáknak általában kellő mértékben sikerült visszaszorítaniuk a kártevőket, és jó termésátlagokat értek el. Sőt, az ez évi szabadföldi szamócaidény jóval magasabb termésátlagokat eredményezett, mint az elmúlt jó pár esztendő, ami annak köszönhető, hogy a szezon jóval hosszabb lett, mivel nem törték meg júniusi zivatarok, és a kórokozók is jóval kevesebb gyümölcsöt tettek tönkre.
– Miként tudták értékesíteni a gazdák a szabadföldi szamócát? Hogyan alakult a termések ára, és ha számításba vesszük a műtrágyák és növényvédő szerek árainak az emelkedését, idén mennyire volt jövedelmező e kultúra termesztése?
– Ez évben az ún. lekvárnak való szamócával – mely hibás, apró, túlérett stb. bogyókból áll – jóval kisebb mennyiségben találkozhattunk a piacokon, annál inkább találkozhattunk a szép, érett, óriási, mélypiros termésekkel, tehát elmondhatjuk, hogy 2022 a mennyiség és a minőség éve volt e kultúra esetében. Tavalyhoz képest 20–30 százalékkal több termést takaríthattak be a gazdák az ültetvényekről, amennyiben jó munkát végeztek, mivel az időjárás kedvező volt e növény számára. Persze, a jó terméseredmény és a kiváló minőség igazából akkor kedvező, ha jó piaci körülményekkel társul. Idén a piacokon keresett árunak számított a szamóca egészen a szezon végéig. Elmondható, hogy az első osztályú szabadföldi szamóca átlagára 40 és 50 hr/kg között mozgott, és ez az ár az idény végéig kitartott. Ez első hallásra természetesen soknak tűnik, és nagyon magas jövedelmet feltételez, ám ha számításba vesszük az inputanyagok (műtrágyák, permetezőszerek stb.) árainak a növekedését, máris kiderül, hogy kevésbé rózsás a helyzet. De az időjárás, a jó termesztéstechnológia, az átlagosaknál jóval magasabb terméseredmények még így is segítettek a termelők pénztárcáján, akik erős szezont zárhattak.
– Már megkezdődött a cseresznye, a meggy és a málna idénye? Az esetükben mekkora károkat okozott az aszály?
– Vidékünkön a szamóca után a cseresznye, a meggy és a málna következik az érésben, és igen nehéz tavaszon vannak túl ezek a gyümölcsfélék, mert igaz, hogy a gombás fertőzések jóval kevesebb kárt tettek a gyümölcsfákban, ám az aszály annál inkább csökkentette a termés mennyiségét. Sok esetben volt megfigyelhető, hogy tömegével hullottak a már érés előtt álló zöld meggy- és cseresznyebogyók, aminek a vízhiány volt a fő oka. Ugyanis ezeknek a gyümölcsféléknek ebben az időszakban igen magas a vízigényük, és ha nem pótlódik a szükséges mennyiség, ez nagymértékű gyümölcshulláshoz vezet. Ha mégis marad a fákon gyümölcs, a bogyók aprók, több esetben savanyúakká, puhákká, minőségtelenekké válnak. Június elején a Bereg- és Ung-vidéken jelentkező esők után fellélegezhettek az ottani meggy- és málnatermelők, de a cseresznye esetében már későn jött a csapadék. Viszont azok a gazdák, akik locsolással pótolták a szükséges vízmennyiséget, jó és minőséges cseresznyetermést szüretelhettek le.
– Mekkora ár mellett tudják értékesíteni a termelők a cseresznyét?
– A májusi cseresznye már majdnem letermett, de vannak későbbi fajták is, melyek még éppen az érés kezdetén vannak. Egy átlagos évben a cseresznye piacokon való megjelenésével a szabadföldi szamóca háttérbe szorul, és már csak „nyomott” áron értékesíthető, a cseresznye – mint egy másik korai gyümölcsféle – feltűnésével átveszi a legkeresettebb gyümölcs helyét. Idén azonban nem így történt, mert jelentősen csökkent az ország gyümölcsimportja, egész májusban és júniusban kitartott a kereslet a helyi gyümölcsök iránt. Éppen ezért közel 100 hr/kg áron volt kapható a cseresznye a piacokon.
– Említette a június eleji esők hasznát. Ezt is figyelembe véve a múlt évihez képest milyen meggy- és málnatermés várható?
– A meggy esetében még korai terméseredményekről beszélni, mivel a legkorábbi fajták is éppen az érés kezdetén vannak, de elmondható, hogy bár a mennyiség tekintetében jól állnak a gyümölcsfák, de a bogyók minőségben elmaradnak a tavalyiaktól. A málna tekintetében hasonló a helyzet: az aszály apró és savanykás termésekhez vezetett, melyeket egyrészt nehéz leszüretelni, másrészt jóval kevesebb termés várható, mint az előző években.
Ezekben az esetekben is igazolódik az a tény, miszerint mezőgazdasági termelést már csak akkor érdemes folytatni, ha stabilan biztosítják az öntözést a növények számára.
A „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány pedig természetesen a jelenlegi helyzetben is – elsősorban helyszíni szaktanácsadással és telefonos konzultációk formájában – kész szakmai és gyakorlati segítséget nyújtani a hozzánk forduló gazdáknak.
Lajos Mihály