Nyugdíjak: Csekély, de a lehetőségekhez mért emelés

Decemberben Ukrajna Nyugdíjalapja (PFU) a nyugdíjak emelésére készül. Nem áll túl sok pénz a házhoz, de egyre többen vannak vele úgy mostanában, hogy minden fillér számít.

Mit ígér a PFU?

A nyugdíjasok létminimumát decemberben 2027 hrivnyáról 2093 hr-ra emelik, amint az a Nyugdíjalap 2022. évi költségvetésében is szerepel – emlékeztet összeállításában a korrespondent.net.

„Szintén még decemberben, amikor ismét 3,5 százalékos létminimum-emelés lesz, tervezik valamennyi nyugdíj és ellátás újraszámítását” – írja közleményében a Szociálpolitikai Minisztérium.

Ezek szerint decemberben a minimális nyugdíj 66 hrivnyával (2093 hrivnyára), a maximális pedig 660 hrivnyával (20 930 hrivnyára) emelkedik. Vagyis néhány napon belül egyaránt nő azoknak a polgároknak a járandósága, akik a minimális nyugdíjat kapják (például mert nem rendelkeznek a szükséges társadalombiztosítási idővel), és azoké is, akik a maximális nyugdíjra jogosultak (a törvény szerint a maximális nyugdíj nem haladhatja meg a létminimum tízszeresét, vagyis legfeljebb 20 930 hrivnyára nőhet). Végül a jelentős társadalombiztosítási idővel rendelkező nyugdíjasok is számíthatnak kiegészítésre. Ők 1%-os pótlékot kapnak a normán, a nyugdíjra jogosító minimális társadalombiztosítási időn felül munkával töltött évekért. 2022 decemberétől ennek a pótléknak az összege 20,93 hrivnya. Vagyis a létminimummal együtt a normán felüli biztosítási idő után járó pótlék is emelkedett.

Ne feledjük továbbá, hogy Ukrajnában október 1-jével sor került a nyugdíjak tervezett indexálására, az emelés mértéke az életkortól és a társadalombiztosítási időtől (azaz a munkával töltött évek számától) függött. A 65 év feletti nem dolgozó nyugdíjasok minimális járandóságát 2680 hrivnyára emelték, feltéve, hogy a férfiak legalább 35, a nők 30 év biztosítási idővel rendelkeznek. A 70–75 évesek esetében 300 hrivnyával egészítik ki a nyugdíjat havi kompenzáció formájában. A 75–80 évesek 456 hrivnyára számíthatnak ezen a jogcímen. A 80 év felettiek havi kompenzációja 579 hrivnyára emelkedett.

A 30, illetve 35 évnél kevesebb biztosítási idővel rendelkezők nyugdíja október 1-től az alábbiak szerint változott:

• a 70 év feletti, 35, illetve 30 évnél rövidebb társadalombiztosítási idővel rendelkező férfiak és nők minimális nyugdíja legalább 3 ezer hrivnya lett;

• azon 80 év felettiek, akik legalább 25 (férfiak esetében), illetve 20 (nőknél) év biztosítási idővel rendelkeznek, legalább 2,5 ezer hrivnya nyugdíjra jogosultak.

Hát az infláció?

Elemzők megjegyzik, hogy a jelenlegi költségvetést tavaly készítették, amikor 6,2%-os inflációval számoltak 2022-ben. A nyugdíjak fentebb vázolt csekély emelésének az árak ennek megfelelő emelkedését kellett volna kompenzálnia. A háború azonban mindent megváltoztatott: az infláció 30% körüli lesz, a nyugdíjak 30%-os emelésére viszont nincs pénz a költségvetésben.

Körülbelül 1,5 millió ember kap közel 66 hrivnya emelést – mondta el Ligyija Tkacsenko, a Demográfiai és Társadalomkutató Intézet tudományos főmunkatársa.

„Ezt a növekedést csak a létminimumon élők fogják érzékelni. Ilyenek azonban nagyon kevesen maradtak. Voltak ugyanis a korpótlékokkal kapcsolatos emelések nálunk. Másfél millióan vannak, akiknek a létminimum a nyugdíja” – jegyezte meg a szakember az Obozrevatel portálnak.

Az átlagos nyugdíj ugyanakkor a Nyugdíjalap szerint 4539,3 hr. Így azok esetében, akik már eddig is 2093 hr-nál többet kaptak, az emelésből fakadó növekedés még jelentéktelenebb mértékű lesz.

Ami az október 1-jei indexálást illeti, a Nyugdíjalap szerint a 10,7 millió nyugdíjas közül 2,8 millió részesült járulékemelésben. Szerhij Korobkin független tanácsadó elmagyarázta, miért történt így.

„Elsősorban azoknak jártak pótlékok, akik teljes biztosítási idővel rendelkeznek (nőknél 30, férfiaknál 35 év), ugyanakkor a nyugdíjuk nem haladta meg a háromezer hrivnyát. A legtöbb pótlékot a 70–74 évesek kapták. A 75 évnél idősebb és háromezer hrivnya feletti nyugdíjjal rendelkezőknek egyáltalán nem kellett pótlékot kapniuk. Ez vonatkozik a 65 évnél fiatalabbakra is, az ő nyugdíjukat szintén nem számították át, függetlenül a nyugdíj nagyságától és a biztosítási időtől. A gyakorlatban az októberi emelés nagyon szelektívnek bizonyult” – idézi a szakértőt a Na pensziji (Nyugdíjban) weboldal.

A jövő

A 2023-as költségvetés még ridegebb, mint a 2022-es dokumentum. Így jövőre a PFU-nak mintegy 590 milliárd hrivnyára lesz szüksége a nyugdíjak finanszírozásához. Az alap mindössze 357 milliárd hrivnyát tud majd önállóan előteremteni, az állami költségvetésből pedig 233 milliárd hrivnyára lesz szükség. Ez a költségvetés összes tervezett szociális kiadásának csaknem a harmadát teszi ki, ami jelentősen megterheli az államháztartást.

A nehézségek ellenére az idei évhez hasonlóan 2023-ban is számítani lehet emelésre a nyugdíjellátás terén.

„Tisztában vagyunk vele, milyen körülmények között él az ország, és milyen körülmények között alakul a jövő évi költségvetés. Tavaly több lépcsőben terveztük a nyugdíjellátás növelését, és erre források lettek elkülönítve” – mondta el Vitalij Muzicsenko szociálpolitikai miniszterhelyettes.

Jövőre márciusban tervezik a nyugdíjak indexálását, amelynek mértéke Muzicsenko szerint mintegy 5,4 százalékos lesz.

„A jövő évi költségvetés elsősorban a hadsereg, a biztonság és a védelem finanszírozását irányozza elő – ez az első számú prioritás. A második számú prioritás a szociális juttatások” – jelezte a miniszterhelyettes.

Ezenkívül az orosz invázió miatt a hatóságoknak el kellett halasztani a nyugdíjreformot.

„Egyelőre, a következő napokban nem fogják tárgyalni (a Legfelső Tanácsban – a szerk.) a felhalmozó nyugdíjrendszer végrehajtásáról szóló 2683. számú törvénytervezetet” – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő még november 4-én.

Információi szerint a nyugdíjreform tárgyalását további egyeztetések végett határozatlan időre elhalasztották.

Az általánosan kötelező felhalmozó nyugdíjellátásról szóló 2683. számú törvénytervezet szerint minden nagykorú dolgozónak saját nyugdíjfelhalmozó számlát kellene nyitnia. Ennek célja, hogy a leendő nyugdíjasok önállóan takarítsanak meg pénzt a nyugdíjukra munkával töltött éveik alatt, és ne függjenek a képviselőktől, tisztviselőktől, valamint az állami költségvetéstől.

Szakértők úgy vélik, hogy a háborús körülmények között helyes döntés a felhalmozó nyugdíjrendszer kérdésének elnapolása.

„A nyugdíjreform minden lépését évekre előre ki kell számítani. Ehhez feltétlenül tisztában kell lenni az ország demográfiai helyzetével. Ma Ukrajna hatalmas kihívásokkal néz szembe, ezek között szerepel többek között a lakosság jelentős kiáramlása az országból. Ez megváltoztatja Ukrajna demográfiai arculatát, de még túl korai mérlegelni, hogy miként” – mondta el Olekszandra Betlij, a Gazdaságkutató és Politikai Konzultációs Intézet vezető szakértője az UNIAN hírügynökségnek adott kommentárjában.

(pszv/korrespondent.net/obozrevatel.com/napensii.ua/unian.ua)